Mel Gibson Jézus keresztre feszítését feldolgozó filmje, A Krisztus passiója annyi vitát váltott már ki szerte a világban, hogy még II. János Pál pápa érdeklődését is felkeltette. A kérdés, melyben ő maga is szeretett volna állást foglalni, az antiszemitizmus témakörét érintette, mivel Gibson interpretációja ellen több amerikai zsidó szervezet tiltakozott. Állításuk szerint a film negatív színben tünteti fel a zsidóságot, és ezzel gyűlöletet ébreszt az irányukban. Ezt a vádat a forgatókönyv elolvasása után fogalmazták meg, minthogy a kész alkotás sokáig nem került vászonra.
Mel Gibson - aki saját produkciós cégével gyártotta le a filmet - végül úgy határozott, hogy mielőtt forgalmazót keresne az alkotáshoz, több tesztvetítésen mutatja be válogatott közönségnek. Újságírót nem engedett a terembe, de akadtak olyanok, akik ebbe nem törődtek bele. A New York Post munkatársa például megszerzett egy DVD-változatot, és kritikát írt a filmről.
Minthogy azonban a cikk olvasói még nem tudták ellenőrizni a kritikus állításait, Gibson úgy érezte, hogy munkáját az újság megsértette, mert negatív kampányt folytatott ellene. A Post akciója ellen Hollywood több ismert személyisége tiltakozott.
A botrány végül a Vatikán figyelmét is felkeltette, ezért hivatalos úton kérte Gibsont, hogy még a mozikba kerülés előtt megtekinthesse a filmet. Gibson eleget tett a kérésnek, a vetítés után azonban a Vatikán méltóságai úgy döntöttek, hogy hivatalosan nem kommentálják a látottakat.
Az ügy még II. János Pál pápát sem hagyta hidegen, aki maga kívánt pontot tenni a végére. Hétvégén bevonult egy szobába, és legjobb barátjával, Stanislaw Dziwisz tiszteletessel végignézte az alkotást DVD-n. Miután az utolsó képkockák is leperegtek előtte, csak ennyit mondott: "Pont így történt." Ezzel a maga részéről eldöntöttnek tekinti a kérdést.