Sok magángyűjtő sufniban, pincében, garázsban, egymás hegyén-hátán tárolja a régi tekercseket. A Filmmúzeumhoz most került anyag négy lakótelepi ház pincéjét töltötte meg. Jó része eddig feldolgozatlan, a 2000 órányira becsült szalagoknak eddig nagyjából egyötödét archiválták, és körülbelül a feléről tudják, hogy mi van rajta.
Találtak már náci propagandafilmet, hatvanas évekbeli házi pornót és jazzkoncert-felvételt a Fehér Házból. Van szovjet hangulatfilm a fürdőruhában síelő Anatolij Zakopilinről, londoni privát mozi miniszoknyás lányokról, sőt rábukkantak egy korai, 1933-as magyar krimi eredeti kópiájára is.
A csatorna kérésére eddig is több mint 500 óra amatőr filmet juttattak el hozzájuk a nézők. Ez Európában a legnagyobb privátfilm-gyűjtemény. Vannak tartalmak, amelyek ma már csak a Filmmúzeumon láthatók. Ilyen Szabó István főiskolás vizsgafilmje, vállalati archívumokból származó oktatófilmek, például az Országos Közlekedésbiztonsági Tanácstól, a BKV-tól vagy a Mezőgazdasági Múzeumtól. Helyhiány miatt ezek előbb-utóbb a szemétre kerülnének, pedig a Filmmúzeum képviselői szerint komoly közönségigény van ezekre a tartalmakra.
A Filmmúzeum digitalizálja a régi tekercseket, majd beilleszti őket a keresőszavas adatbázisba. Hamarosan új épületbe költöznek, ahol 450 nm-es raktárhelyiség biztosít majd helyet a filmek számára. Tervbe vették egy igazi filmmúzeum kialakítását is, ahol régi székeket, plakátokat, jegyeket és egyéb filmes kellékeket állítanának ki.
Az állam nem támogatja a régi filmek megőrzésének ügyét. A csatorna a háztartásonkénti előfizetési díjból gazdálkodja ki a magángyűjtemények megvételéhez szükséges pénzt.