Bergman elmondta, hogy 2002-ben a Svéd Királyi Drámaszínházban bemutatott Ibsen szelleme című darab volt az utolsó munkája.
"Az Ibsen szelleme után eldöntöttem, hogy ez lesz az utolsó. Nem akarom, hogy ki kelljen vinni a színházból. Magam akarok távozni. Senki se mondja, hogy az öregembernek mennie kell." - mondta Bergman.
Bergman azt is megosztotta rajongóival, hogy a szíve sokkal inkább a színházé marad, mint a mozié. "A színház a kezdet és a vég, tulajdonképpen minden. A mozi viszont a kurválkodás és vágóhíd iparága."
Míg a legendás író-rendező művészi karrierjének gerincét színházi munkássága adja, filmjei megszerettették a mozirajongókkal is. Három Oscar-díjat tudhat magáénak a legjobb külföldi film kategóriában. Az utolsót 1983-ban kapta a Fanny és Alexander rendezésért.
"Hét hónapon át dolgoztunk a Fanny és Alexander-en, és nagyon élveztem a munkát. Mégis nagyon hosszú, nehéz és rémesen bonyolult volt" - mesélte Bergman. "De mikor vége lett a premiernek, és minden jól ment, azt gondoltam: hát ez ennyi volt!"
A halálról beszélgetve, Bergman azt állítja, nem fél tőle és nem találja rejtélyesnek sem. "Számomra a halál sohasem volt idegen" - mondta.
A halál kulcsszerepet játszott Bergman 1957-es A hetedik pecsét című filmjében, amelyet Oscar-díjra jelölték a legjobb film kategóriában. Ebben látható a mozitörténelem egyik leghíresebb jelenete, amikor a középkori lovag sakkozik a fekete lepelbe burkolózott halállal.
A filmtörténelem óriása tavaly készítette el utolsó játékfilmjét, a Saraband-ot, és ezzel a munkájával vett örökre búcsút a filmezéstől.