A Filmszemle életműdíjasai

A vetítéseket három fővárosi moziban tartják: a szakma a Corvinban, a nagyközönség a Puskinban tekintheti meg a versenyben induló alkotásokat, az információs vetítéseknek és a versenyből kimaradt dokumentum- és kisjátékfilmeknek a Kinizsi utcai Kultiplex
Mozi ad otthont.

A szemletanács döntése alapján Csőke József és Ember Judit dokumentumfilm rendező, Schuller Imre rendező-operatőr, Gera Zoltán színművész és Köllő Miklós dramaturg-stúdióvezető részesül életműdíjban, melyeket a nyitó ünnepségen adnak át. Ezt követően Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról című animációs alkotását vetítik a Corvin Budapest Filmpalotában.

Csőke József 1927-ben született Szegeden; 1953 és 1956 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, miközben 1950-től a Magyar Filmgyártó Nemzeti-, később -Állami Vállalatnál dolgozott.

Csőke József a filmgyártó vállalatnál a híradók készítésében működött közre. 1987-ig a Mafilm Híradó Filmstúdió, majd a MOVI szerkesztő-rendezője. Több mint tízezer különböző tematikájú filmriportot, dokumentum-, sport-, oktató- és ismeretterjesztő filmet készített.

Munkáját Balázs Béla-díjjal (1964), SZOT-díjjal (1965), érdemes művész kitüntetéssel (1984) ismerték el, elnyerte a Sportfilm Fesztivál életmű-különdíját, a Magyar Olimpiai Bizottság média-díját (1993), megkapta a Magyar Sportért díjat (1995), az Olimpiai érdemrendet (1996), és átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1997).

Ember Judit 1935-ben Abádszalókon született, 1959-ben magyar- történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Színház- és Filmművészeti Főiskola népszerű és tudományos kisfilmrendezői szakán 1964-ben kezdte meg tanulmányait, diplomáját 1968-ban szerezte meg. Friss diplomásként a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a 70-es évektől a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette "tabutörő" dokumentumfilmjeit, amelyek közül többet betiltottak, például a Pócspetri (1982) és a Hagyd beszélni a Kutruczot! (1985) címűt. A Fekete Doboz című videófolyóirat egyik alapítója volt 1987-ben.

Ember Judit egyetlen dokumentum-játékfilmje a Fagyöngyök (1978); két játékfilmben - Sípoló macskakő (1970), Végre, hétfő! (1971) - rendezőasszisztensként működött közre. Ember Juditot 1989-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. Elnyerte a 21. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes díját (1989), a Magyar Film- és Tévékritikusok díját (1990). Munkásságát elismerték Nagy Imre-emlékplakettel (1993) és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1998).

Schuller Imre 1919-ben született Budapesten; 1947-ben a Szivárvány Filmlaboratóriumban laboránsként kezdte a filmszakmát.1950-től nyugdíjba vonulásáig, 1982-ig a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójának tagja volt.Első önálló filmjét 1954-ben forgatta (Bátrak sportja, Sziklamászók); Schuller Imre neve a magyar erdőket bemutató természetfilmek fényképezésével-rendezésével vált ismertté. Munkássága elismeréseként Balázs Béla-díjat (1965) és érdemes művész elismerést kapott (1983).

Gera Zoltán 1923-ban született Szegeden; volt fényképészinas, játszott a Belvárosi Színházban, dolgozott Rév István bábszínházában. Vidéki társulatoknál töltött évek után 1950-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, azt követően a Honvéd, 1957-től a Vígszínház tagja lett.

Gera Zoltán tagja volt a szolnoki Szigligeti Színháznak, játszott a Mikroszkóp Színpadon, 1987 óta a Radnótiban lép fel. Kísérletezett a pantomimmal is; 1978 óta a Mafilm társulatának tagja, 1992-től szabadfoglalkozású színművész. 1943 óta több mint 60 filmben alakított karakterszerepeket; felejthetetlen kaméleon-típusú kabaréigazgató a Psychében (1980). A Magyar Színészkamara egyik alapítója. 1985-ben érdemes művész kitüntetést kapott.

Köllő Miklós (dramaturg, stúdióvezető, producer) 1928-ban Gyergyócsomafalván született. 1953-ban szerzett filológusi diplomát a leningrádi Zsdanov Egyetemen. 1955-ig a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa volt, 1957-ben az Élet és Irodalomnál dolgozott. A filmgyárba 1955-ban került. 1957-től 1969-ig a Mafilm központi dramaturgja, majd a 60-as évek elejétől a II. számú Játékfilmstúdió vezetője. 1976-től tizenegy éven át irányította a Hunnia Filmstúdiót. Dramaturgként, forgatókönyvíróként egyaránt sokat tett a magyar filmgyártás megújulásáért, különösen jeles munkája a Vasvirág (1958) forgatókönyve és a Húsz óra (1964) adaptálása. Munkássága elismeréseként 1975-ben Balázs Béla-díjat kapott.

Szemleprogram

Korábban:

Kibővített filmszemle a Corvinban