Ganxsta Zolee: "Nagy szart könnyű!"

Az a pletyka járja a Le a fejjel! forgatásán, hogy Ganxsta Zolee nagyon jó lesz benne. Ebben eleinte maga a rendező, Tímár Péter sem bízott, de most már az egyik kedvence. Zolee bácsi is rettentő lelkes, azt állítja, hogy még kínzó parlagfű-allergiája is elmúlik a felvétel pár percére. Interjú közben viszont folyamatosan szipog.

- Hogy kerültél a filmbe?

- A Garas Dezső bácsi ajánlott Tímár Péternek. Nagyon köszönöm neki ezúton is, mivel nincs közös forgatási napunk, és itt sosem találkozunk. Nem tudom, miből ugrott be neki, hogy én jó lennék hóhérnak, talán az Alföldi műsorából, ahol néha találkoztunk.

- Lehet, hogy azért jutottál eszébe, mert a külsődön már nem kellett sokat alakítani a szerephez.

- Hát, nem tudom. Mindenesetre a Sándor Pali is azt mondta, hogy akkor leszek jó, ha minél inkább magamat tudom adni. Végül ez mégsem volt elég, mert Tímár Péter sok dolgot talált ki, amit végrehajtani már szinte színészi teljesítmény. Azért nem mondom, hogy színészet, mert még a végén nagyképűnek hisznek. De tényleg valamennyire játszani kell. Akit a moziban látni lehet majd, az már nem a Zolee, hanem Lothar, a hóhér. Például ez a Lothar egy mogorva fasz, jár-kel a városban, és ő a középkori rocksztár. A kivégzés pedig a korabeli rockkoncert, és amikor Lothar megjelenik a színpadon, a nézők összesúgnak, hogy 'Nézd már, ott jön a Lothar!' Péter meg kitalálta, hogy amikor dialógusokban vagyok, Lothar legyen egy kissé lassú. Olyan Báva Béla, a csajoknak mindig izé... Egy hülye nagy bunkó, mert az emberekkel meg úgy bánik. És amikor szólnak hozzá, először nem fogja, hogy mi van, hanem az előző szituációban felvett arckifejezésével néz egy darabig, és csak utána jön rá, hogy mi történik. Nagy röhögés volt az első nap, amikor ezt kitaláltuk. Aztán a kivégzésen megissza a varázsitalt, attól meg teljesen meghülyül. Hirtelen elfogynak a szünetek, és helyette vigyori lesz. Nagy emberbarát válik belőle, egy idült hülye. Szóval valamennyire kell azért játszani.

- Segít neked valamennyire, hogy színészcsaládból származol?

- Biztos, bár nem tanítgattak otthon semmire. Itt viszont nagyon sokan segítenek nekem, az tényleg számít. Mindenki nagyon rendes velem. A Bajor Imi meg a Gálvölgyi János szenzációsak, a Hernádi Juci egy tündérbogár, a Fullajtár Andi is nagyon kedves, szóval állati sokat segítenek. Első nap azért volt bennem egy olyan érzés, hogy fogalmam sincs, hogy fogom ezt megcsinálni, soha azelőtt nem próbáltam ilyet. Voltam már ugyan filmekben, de akkor tényleg csak magamat kellett adnom. Ez itt egy figura, akit el kell játszani. Sokan mondják, hogy a színészet könnyű, egy nagy szart könnyű. Tényleg tanulni kell, és a többiek nagy, komoly színészek, én meg csak egy hülye amatőr vagyok.

- Te korábban nem kacérkodtál ezzel a szakmával?

- De, nekem a filmezés mindig is tetszett. Van például egy kedvenc amerikai színészem, Danny Trejo, és mondta a Sámson Gabi az első forgatási napom után, hogy 'Na, te leszel a magyar Danny Trejo!' Ő is szét van tetoválva, vastag bajszot hord, és mindig karakterfigurákat játszik. Általában gengszter, bérgyilkos, vagy motoros banda tagja, akit lelőnek, szóval egy ilyen faszi. Ő a rossz figura. Többre én sem lennék képes, mivel nem végeztem színiiskolát, de ezt nagyon szívesen csinálnám. Ezúton is felhívom a rendezők figyelmét, hogy én ezt nagyon élvezem!

Gyárfás Dóra