Egyházi kórus csinálni rock and roll

A Leningrád Cowboys menni Amerika rendezőjének filmjében magányos szívek találnak egymásra, miközben az Üdvhadsereg fáradhatatlanul játssza a lakodalmas rock and rollt. A kiváló, édes-bús romantikus vígjátékot Cannes-ban a zsűri nagydíjával jutalmazták.

Egy nyomortanya is lehet szép és kellemes hely, legalábbis a finnek nemzetközi porondon legversenyképesebb rendezője, Aki Kaurismäki filmjében. A múlt nélküli ember-ben a rendező egy Helsinki külvárosában fekvő hajléktalannegyedbe kalauzol el minket, ahol a szegényebbeknek kuka, a tehetősebbek konténerház jut, az elit pedig az, akinek mechanikus mosógépe is van. A nyomornegyedet azonban jóravaló emberek lakják, és a meseszerű táj szép kék konténerei felett mindig rózsaszín az ég.

Ebben az "idilli" környezetben kezd új életet egy névtelen férfi, miután a vonatról leszállva három suhanc megveri, és elveszti az emlékezetét. A hajléktalanok közé tévedő embert egy ottani éjjeliőr állítja egyenesbe, majd munkát és szerelmet kap az Üdvhadsereg munkatársnőjétől - az élőhalottból energikus férfi lesz, aki átértékeli az életét, és megtalálja önmagát.

Abban, hogy ez sikerül neki, nagy szerep jut szomszédainak, hiszen a múlt és név nélküli ember teljesen az ő jóindulatukra van utalva. A nyomornegyed kedves lakóiból (hajléktalanok vagy csak szegények) szerencsétlen helyzetük és nélkülözésük ellenére sem hiányzik a bajtársiasság: segítenek a még náluk is szorultabb helyzetűeken, ha már a gazdagok és az állam ezt nem teszik meg. Helyzetükbe beletörődnek, sőt, a maguk módján még boldogok is, hiszen a nehézségeket képesek humorral kezelni.

Ahogy a film is: a tragikus alaphelyzet ellenére Kaurismäki munkája inkább pozitív, realizmusába pedig olykor becsempész egy kis groteszk humort. Szeretni való, komikus mellékszereplői (élükön az iszákos éjjeliőrrel, aki rendhagyó módon nem veri a feleségét, hanem az veri őt) feldobják a hangulatot, miközben megtestesítik a finn sztereotípiákat is, szűkszavúságukkal, lassúságukkal. Az egyik hidegvérű finn például békés cigizgetés közben beszéli meg vetélytársával, miként fognak összeverekedni a szeretett nőért, majd érvekkel meggyőzik egymást, hogy a verekedés elmarad. A hidegvérűségbe a filmet végigkísérő pezsgő zene visz némi szenvedélyt.

Nézze meg a filmet az [origo] tékában!

A (sokszor finn) rock and roll, ami lázba hozza még az Üdvhadsereg zenei részlegét is: a kórus hősünk tanácsai alatt öröm-koncertzenekarrá alakul, élén az énekes szerepében domborító igazgatónővel. A szerencsétlen embereknek ritka örömpillanatokat okozó zene rengeteget tesz hozzá a film hangulatához, és ezzel dönti le az udvarló férfi végleg a katonás Irma ellenállását is, hiszen esténként titokban ő is rock and rollt hallgat.

A magányos Irma alakításáért Kati Outinent Cannes-ban a legjobb színésznő díjával tüntették ki. A színésznőt a magyar nézők legutóbb Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok című alkotásában láthatták, de szerepelt Kaurismäki korábbi filmjeiben (például a Gomolygó felhők-ben) is. A férfit alakító Markku Peltola hazájában szintén elfoglalt színész, itthon a pár hete mozikba került Hymypoika - Kitűnő tanulók című filmben volt látható. Kettejük remek játékának is köszönhető, hogy a film 2002-es cannes-i díjai mellett a legjobb külföldi film Oscar-díjának is jelöltje volt.

Meller Anna