Tim Story valószínűleg többet ártott, mint használt az amúgy is mostoha megítélésű képregénykultúrának azzal, hogy megfilmesítette a Fantasztikus Négyes-t. A film ugyanis arra a sztereotípiára erősít rá, hogy a képregényből csakis igénytelen giccset lehet készíteni. Az alkotóknak szemmel láthatóan semmi ötletük nem volt arra, hogy az egyébként látványos akciójelenetek közti űrt mivel töltsék ki, aminek az lett az eredménye, hogy istentelen nagy dekoltázsú nők és hatalmas barkójú férfiak egyre valószerűtlenebb mondatokat próbálnak röhögés nélkül elmondani. Az adaptáció pedig különösen méltatlan a Marvel egyik legismertebb képregényéhez, ami alcímében több mint 40 éve hordozza a "The World's Greatest Comic Magazine!" feliratot.
A négy elem
A Fantasztikus Négyes ugyan soha nem kapott olyan Frank Millerhez és Alan Moore-hoz hasonló írót, aki irodalmi mélységeket tudott volna kipréselni a képregényből, mégis a főként tizenéveseket megcélzó kommersz comic bookok közül az egyik legmaradandóbbnak bizonyult. A Fantasztikus Négyes-ben nincs meg az X-men zsidóüldözésekre hajazó analógiája vagy a Daredevil füzetek komorsága, amiben újat tudott hozni, az a képregényben visszaköszönő harmónia.
Ezt tükrözik a szereplők négy elemre utaló természetfeletti képességei: a sziklatestű The Thing (Lény) a földre, a The Human Torch (Fáklya) a tűzre, a The Invisible Woman (Láthatatlan) erőterei a szélre és Mr. Fantastic képlékenysége pedig a vízre utal. A csapatot vezető Reed Richards (Mr. Fantastic) pedig a Marvel-képregényeken belül is egyfajta erkölcsi jót testesít meg. Ráadásul egyedülálló módon a titkos alteregóval nem rendelkező csapat egy családot alkot. A szuperhősképregények legeredetibb momentumait jelentő hétköznapi élet a Fantasztikus Négyes oldalain így leginkább úgy jelenik meg, mint egy képességeiktől szabadulni képtelen beteges kommuna. Elegendő arra gondolni, hogy Alicia Masters, a vak szobrász előbb a zord ábrázatú Lénynek, majd a szertelen Fáklyának a kedvese. (Fantastic Four 357-358)
Kirbytől Byrne-ig
A zseniális rajzoló Jack Kirby és a Stan Lee (Pókember, X-men) által jegyzett Fantasztikus Négyes első száma 1961 novemberében jelent meg. A rivális DC Comics kiadója, Jack Liebowitz egy golfjátszma során büszkélkedett el a Marvelt akkor irányító Martin Goodmannek a Justice Leage of America sikeréről. Goodman ezt követően döntötte el, hogy a Marvelnek is kell egy természetfeletti képességekkel megáldott csapat. A Fantasztikus Négyes tagjai a többi '60-as évek hajnalán született szuperhőshöz hasonlóan meglehetősen naiv módon tettek szert képességeikre: egy űrutazás során kozmikus viharba kerül a Négyes hajója. Az űrkaland pedig úgy tűnik a történetek kiindulópontját is végleg megpecsételte, a Fantasztikusok leginkább az űrben és más dimenziókban küzdenek meg az irdatlanul nagyfejű és morbid külsejű ellenfeleikkel.
Kirby és Lee a 70-es évekig írta és rajzolta a füzeteket, utána közel tíz évre visszaesett a történetek színvonala. Majd a 80-as években a Supermant megújító és az egyik legemlékezetesebb X-men történetet, a Főnix halálát illusztráló John Byrne lehelt új életet a képregénybe. Byrne elsőként a Négyes addigi leggyengébb tagját, a Láthatatlan figuráját értelmezte újra, és tette Jean Grey és Elektra mellett a Marvel univerzum egyik legösszetettebb nőalakjává. Byrne odáig merészkedett, hogy a Trial of Galactus (Fantastic Four 242-261) című történetfolyamba még önmagát is beleszőtte. A szőke író-rajzoló így nyolc oldalon keresztül virít abban a Fantasztikus Négyes történetben, amelyben Reed Richards megmenti a Földre támadó bolygófaló Galactus életét, amiért aztán az univerzum (Galactus jóvoltából) homeless népei meg is kísérlik elítélni a Fantasztikusok vezérét.
A Fantasztikus Négyes jelenleg havonta három füzetben jelenik meg: Fantastic Four (530), Marvel Adventures Fantastic Four (3), valamint az Ultimate Fantastic Four (22). Az utóbbi cím pedig azt mutatja, hogy a Fantasztikusok sem kerülték el a Marvel azon törekvéseit, hogy a legnépszerűbb és kissé megkopott képregényeket modernizálják. A Fantastic Four Ultimate verzióját pedig az a Brian Michael Bendis indította útjára, aki a Magyarországon jelenleg is futó Pókember-sorozatot jegyzi. Az aktualizált és gatyába rázott Ultimate történetekből pedig talán emészthetőbb filmet is sikerült volna faragni.
Szabó András