Utánozás, majomszokás

Túl nagy volt a felhajtás, túl nagy a várakozás - nem lehet megfelelni neki. Nem is sikerült. Peter Jackson King Kong remake-je nem fog megbukni, de nem is veri szét a házat. A rendezők rémálmát fogja teljesíteni: közömbösen állunk fel a székből. Megvolt, nem rossz, köszi. Talán újabb 30 év múlva már megérik arra a technika, hogy át is tudjuk élni.

Nincs nagy baj a King Kong-gal, csak két alapvető: nem elég jó a computer animáció, és akadozik a dinamikája. Peter Jackson úgy járt, mint azok a színészek, akik megkapják a szerepálmukat: összeroskadnak alatta. Jackson több mint 40 évet várt az alkalomra, és 40 kilót fogyott bele.

A sztori lassan indul, de ez még nem baj. A 30-as évek New Yorkjában jó lenni: izgalmas, csilli-villi, mesés. Megismerjük a főszereplőket, és alkalmasnak tűnnek a feladatra: Jack Black új arcát mutatja mint arrogáns, mindenre elszánt rendező, Naomi Wattsról pedig senki meg nem mondaná, hogy 37 éves. Thomas Kretschmannról nem lehet eldönteni, hogy pozitív vagy negatív hős lesz, Adrien Brody viszont kapásból szimpatikus. Szóval szívesen vágunk neki - őket követve - a hajóútnak.

Még a tengeren is rendben haladnak a dolgok: Naomi Watts viccesen imitálja a némafilm-színésznők bájosnak tartott esetlenségét, és az epizódszereplőknek is jut idejük a bemutatkozásra. A sziget hatásosan bukkan elő, és jól mutat a bennszülöttek kifordult szemű extázisa. A gondok akkor kezdődnek, amikor a puszta fantázia veszi át a terepet, és kb. 1 órára bezár minket a green boxba.

Ha a dzsungel egy része eredeti is, a lények az utolsó porcikájukig kreáltak, márpedig ez egyre több kínos pillanatot szerez. Amikor például tíz dinoszaurusz üldöz egy hat fős csapatot, és az erdei ösvény szélessége nem haladja meg az 5 métert, kissé nevetségesen hat, hogy alig egy embert taposnak agyon. A menekülő hősök rémülettel rohannak a vetített háttér előtt, a tappancsokat pedig úgy animálták köréjük, hogy ha kevés volt a hely, elmosták a kontúrokat. Az eredmény: Hitchcock autós jeleneteit sem sikerült felülmúlni.

Ügyes viszont a beszippantós, fallikus mocsárnövény, és az óriásrovarok hada - csak az nem, hogy elég őket egyszer legyőzni. King Kong persze nem adja magát ilyen könnyen. Neve ugyan végig nincs - miért is lenne? -, de személyisége határozottan van. A feje jól sikerült, az arcjáték árnyalt és profi. A teste is sokszor meggyőző, de totálképben már akadnak gondok. Ahol semmi sem igazi, onnan hiányzik a figurák súlya. King Kong és a dinók úgy szökellnek szikláról sziklára, ahogy hópehely hullik az ágra. A testek hiányzó tömegétől komolytalanná válik az egész.

Nézz még több képet a filmből! | Nézd meg az előzetest!

Még tovább rontja a helyzetet, hogy a harci jelenetek hosszan elhúzódnak, így elég időnk van a hibák felfedezésére. Ha már béna a kivitelezés, legalább a tempóval eltussolhatták volna. Egyébként is: a legújabb hollywoodi filmek visszatérő hibája, hogy olyan lehetetlen helyzetekben is megmenti a hőseit, amelyek kockára teszik a történet hitelét. Ki izgul azért, aki mindent könnyedén túlél?

A törékeny Ann is túlél mindent - hol önerőből, hol King Kong markában, ami szerencsére sosem szorul annyira ökölbe, hogy megfojtsa. És lassan ráébred, hogy ez itten szerelem. Ezt majdnem ugyanazzal az arckifejezéssel nyugtázza, mint azt, hogy New Yorkban semmi nem jött össze neki. Azaz: rendezői utasításra három órán keresztül nyitva hagyja az ajkait. Állati szexi. Meg szép és angyali, csak több jellemvonást nem szántak neki.

Nézz még több képet a filmből! | Nézd meg az előzetest!

És ez a többi szereplőnél is probléma. Idejük ugyan bőven van a vásznon, de szövegük kevés, és többnyire csak arra van lehetőségük, hogy hosszan szugerálják belénk a nagyon kifejező tekintetüket. Lassan Jack Black is elhasználja a patronjait, és már csak Adrien Brody tud újat mutatni.

Meg King Kong, aki komoly jellemfejlődésen megy keresztül. New York-i turnéján úgy dönt, hogy nem hagyja magát legyőzni a showbusiness által, és ha már vége a szép napoknak, akkor inkább a szerelem miatt jöjjön a vég. Nemes tusáját tátott szájú kedvese asszisztálja végig, akinek szerencsére a jeges New York-i klíma sem kottyan meg. Míg idáig eljutunk, már mindent megkaptunk, amire vágytunk - csak egy snittet nem, ami pedig jól mutatott az előzetesben. Szóval King Kongtól gyors beletörődéssel veszünk búcsút. Találkozunk újra akkor, ha már mi is kicsit otthonosabban mozgunk a virtuális világban.

Tinker Bella