A megváltó oroszlán

A Narnia Krónikái című mesefilm az alsósoknak jelenthet igazán önfeledt kikapcsolódást. A pazar képsorok ugyan a nagyobbakat is lázba hozhatják egy kicsit, de a sok szirupos jelenet őket már türelmetlenné teheti. A filmben van egy oroszlán, aki vérét adja egy kisfiú bűnéért, de másnapra feltámad.

A Narnia Krónikái című gigantikus mesefilm legnagyobb erénye a sok-sok lény. A kentaurok, a törpék, a faunok és még rengeteg izé meggyőzően vonul végig meseország színhelyein, rövid percekre A Gyűrűk Ura színvonalát idézve. A tömegjelenetek, a hódok mimikája, egy-egy elsuhanó szárnyas szörny láttán a kisiskolások kísérői is jóleső lelkesedéssel merülhetnek el a filmben.

A film trükkös jeleneteinek egy része valóban nagyon meggyőző, a bábozók és animátorok sok esetben kiváló munkát végeztek. A háttereken és a helyszíneken azonban sokszor érződik a műterem hangulata, vagyis az illúzió nem egyenletesen tökéletes. A Gyűrűk Ura túl magasra tette a mércét valószínűleg, de talán még a Star Wars rajongói is fitymálhatják a szereplők mögé vetített téli tájat, vagy a nyilvánvalóan poszterre festett palotát. Azonban a Narnia Krónikái még e kifogások ellenére is szépen tervezett, sokszor meglepően látványos film. Ha úgy nézzük, hogy 7-12 éveseknek ideális, valószínűleg a leggrandiózusabb gyerekfilm a világon. Általában azonban az ekkora költségvetésű filmeket úgy tervezik, hogy idősebbek is megtalálják maguknak az önfeledt szórakozást benne. A Narnia Krónikái alkotói azonban lekerekítették az éles sarkokat, kevés feszültséget hagyva mindazoknak, akik nem félnek a farkastól.

A filmben szereplő aranyos gyerekek meglehetősen könnyen kikászálódnak a veszélyes helyzetekből, sugárzó szépségük folyamatos. Ennél nagyobb gondot okozhat a már kémia-órák látogatására is kötelezett korosztálynak, hogy a történetet rendre hosszú szeretetrohamok, nagy szemmel nézések törik meg. E megnyugtató és elnyújtott részek kizökkentik az izgulni vágyókat. Az egyébként fantasztikusan induló nagy csatajelenetet például szinte meggyilkolja a kedves kislányok párhuzamos sorsának bevágása. A képekben rejlő feszültséget pedig a rettenetesen édeskés, néha már bántóan szirupos zene ellensúlyozza túlzottan. Sokszor úgy tűnik, hogy a Carmina Burana pöttyös-fedelű kotta-változatát húzza a zenekar.

Gyerekek hóddal | Nézz még több képet a filmből!

A lények ügyesen tervezett alakjain kívül kevés meglepő elem van a filmben. A hódok az esetlenül kedves, örökké vicces kísérő-figurák, amelyek minden rajzfilmben szinte kötelezően előfordulnak. A túlerő ellen megnyert ütközet fordulatait is sokszor láthatta már az, aki nem most fedezi fel a mozit.

Egy különösen érdekes szál azért akad még: és ez a megváltó oroszlán karaktere. Az állatok királya saját vérével váltja meg bűnös kisfiú életét, majd másnapra feltámad. Az oroszlán nem csak történetével, hanem karizmatikus személyiségével és önként vállalt szenvedésével, megaláztatásával is egyértelműen Krisztus történetét idézi. Feltámadásakor például megreped a szikla, ahol holtteste feküdt. A játékos hittanóra egyáltalán nem tolakodó eleme a filmnek, inkább érdekes kísérlet, hogyan lehet állatokkal és gyerekekkel előadni a Passiót.

Oroszlán és gyerek | Nézz még több képet a filmből!

A filmnek erénye még a főgonosz Fehér Boszorkány figurája. A gonosz egyszerre szép és riasztó, sikerült izgalmasan vonzóvá és visszataszítóvá tenni egyszerre. A legérdekesebben kidolgozott karakter feltétlenül az övé. Közben azonban a négy gyerekhős nem kapott eléggé árnyalt személyiséget. Különösen a legidősebb, Peter unalmas, de öccse lelkiismeretfurdalását is csupán azzal jelezték, hogy térdeit átkarolva szomorúan üldögél.

A Narnia Krónikái túlzott érzelgősségével és körülményes lassúságával nem engedi, hogy hosszú időre elbűvölje a nézőt. Pedig van benne kakaó bőven, csak sok lett hozzá a cukor. A legifjabb mozilátogatók azonban még így is kipirulhatnak tőle, és nekik talán elkel a sok nyugtatgatás is.

dr. Igó