Naomi Watts, Ewan McGregor, Ryan Gosling és Bob Hoskins a Szörnyek keringője és az Én, Pán Péter rendezőjének, Marc Forsternek a thrillerjében - miért nem hallottunk erről a filmről egy kukkot sem tavaly ősszel, amikor bemutatták Amerikában? Hát azért, mert elképesztően rossz. A Stay hátborzongató példa arra, hogyan lesz nagy semmi különlegesen tehetséges emberek együttes munkájából. A Stay egy egzaltált festőnövendékről, Henry Lethamról (Gosling) szól, aki eldönti, hogy a 21. születésnapján megöli magát (természetesen a Brooklyn-híd tetején). Pszichiátere, Sam Foster (Ewan McGregor) mindent megpróbál, hogy megállítsa a szuicid diákot. Foster barátnője, Lila (Naomi Watts) szintén festő, és a múltban ő is meg akarta ölni magát - így találkozott Sammel, aki az orvosa volt. Henry eltűnik, Sam pedig a nyomába ered, hogy megmentse.
Titokzatos, vérfagylaló jelenetek hosszú sora következik. A filmben Sam egyre bizarrabb szituációkba sodródik, a fejünkben egyre több a kérdőjel. A Stay első 90 perce ezekről a frusztráló, felszínes kérdőjelekről szól. Aztán jön a kurta, de alaposan átgondolt megoldás, a vége, amikor mindenre fény derül. A baj csak az, hogy ekkor már egyáltalán nem érdekel az egész. Hiába a jó zene, a hangok, a sok látványos trükk és csavar, Foster mégsem találja meg azt az arányt, amivel oda tudna szögezni a székhez. Az egész filmet ellepik az irritáló, erőltetett képek, és hiába jó Gosling, McGregor, őket is beborítja a fárasztó zagyvaság. A Stay rétegfilm: azoknak a kócos festőnövendékeknek készült, akik 21. születésnapjukon kívánnak végezni magukkal. A többi nézőnek maradnak a film alatti szuicid gondolatok.
A karitatív Ewan McGregor és a Valentin-nap
Annak ellenére, hogy a karizmatikus Ewan McGregor is eljött a Stay berlini sajtótájékoztatójára, a vártnál kevesebb újságíró tolongott a teremben. McGregor kackiás, keseszínű bajuszkával érkezett, a német születésű svájci rendezővel, Marc Forsterrel kedélyesen összeölelkezve fotóztatták magukat. Eric Kopeloff producer mellett a vizuális effektekért felelős Stefanie Schneider és Kevin Haug is eljött. Az újságírók persze elsősorban a skót színészt kérdezgették. "Bálint-nap van, elmondaná, mi a nehezebb: a filmbeli szerelmet eljátszani vagy az életben szerelmesnek lenni?" - búgta egy hölgy. McGregor profin hárított, bár először bevallotta, hogy ki is ment a fejéből február 14-e, gondterheltnek tűnt. "Totál elfelejtettem. Na mindegy. Erre a kérdésre viszont nem válaszolok; nem szokásom ebben a közegben kitárgyalni a magánéletemet" - jelentette ki a bocsánatkérő mosollyal a bajsza alatt.
Marc Forster és Ewan McGregor a sajtótájékoztató előtt |
A bulvár-jellegű kérdéseknek ezzel végük is lett, témának maradt Foster misztikus thrillerje, a Stay. "Lenyűgözött a forgatókönyv, és fantasztikus volt Marckal dolgozni. Soha ilyen nyugis forgatásom nem volt még: rengeteg időnk volt a filmre - talán több is, mint kellett volna" - tette hozzá enigmatikusan a színész. Mesélt aztán a híres Föld körüli motortúráról, és arról, mennyire fontosnak tartja, hogy az UNICEF nagyköveteként segíthet az embereken. "Amióta felkértek erre a feladatra, már háromszor voltam Malawiban, ebben a dél-afrikai országban, ahol rengeteg a HIV-pozitív beteg. Az ember általában csak széttárja a karját és azt mondja: 'Ugyan, mit tehetnék?' De vannak olyanok, akik tényleg odamennek és megkérdezik: 'Mit tehetnék, hogy jobb legyen?'. Hatalmas élmény volt találkozni velük és segíteni a munkájukat." A filmben játszott karakterről Ewan McGregor az [origo] filmklub kérdésére elmondta: "összetett figura; az elején biztos magában, tudja ki ő: menő pszichiáter New Yorkban. Aztán egyszer csak furcsa dolgok történnek vele, és fokozatosan kicsúszik a lába alól a talaj - ezt próbáltam meg eljátszani, ezt az ijesztő folyamatot. Számomra ez adta a karakter lényegét, ezt kellett megformálnom." McGregor aztán kedélyesen autogramot osztott pihegő újságíró lányoknak és fiúknak, majd egy fekete, elsötétített ablakú autó mélyén elhagyta a terepet.