Nem minden jó film jut el Velencéig

Irigységgel vegyes izgalommal olvasom a velencei filmfesztiválról szóló tudósításokat és azzal nyugtatom magam - és ezennel olvasóinkat is - hogy a látszat ellenére nem lehet egy hét alatt az év végi filmes csúcsszezon összes nagyágyúját megnézni Velencében. Hiába a velencei fesztiváligazgató nyílt titokként kezelt Hollywood-mániája, a díjesélyes amerikai filmek nagy része mégis Torontóban vagy éppen a coloradói kisvárosban, Telluride-ban debütál ezen a hétvégén. A függetlenfilm-szemleként indult rendezvény az utóbbi években zárkózott fel az A-listás filmfesztiválok sorába, és számos amerikai kritikusnak mostanra már esze ágába sincs velencei kiruccanásokkal terhelni a naptárát Telluride és Toronto nyerő kettőse helyett. Az idei közönségkedvenc a Juno című gimis dráma Jason Reitman (Thank You for Smoking) rendezésében, a tavalyi reményteljes bemutatkozása (Cukorfalat) után újra bizonyító Ellen Page főszereplésével.  Nicole Kidman és Jennifer Jason Leigh a Margot at the Wedding című filmbenSikert aratott Nicole Kidman újabb kirándulása is a kis költségvetésű filmek világába, amin igazán nem csodálkozhat az a kevés magyar néző, aki látta Noah Baumbach rendező csodálatos előző munkáját, a nálunk csak DVD-n bemutatott A tintahal és a bálná-t. A Margot at the Wedding hasonló húrokat penget: hiú, egymással kommunikálni képtelen családtagok és jó/rossz skatulyákba betuszkolhatatlan főhősök. Jack Black drámai műfajban való bemutatkozása mellett végre ismét parádés szerepben látható Jennifer Jason Leigh (Baumbach felesége), de a babérokat persze Kidman aratja le, aki egy igazi "emberi szörnyeteget" alakít és idén is kiérdemelte a legutóbb a Dogville, majd A szépség és a szőr (Fur) kapcsán sokat hallott "karrierje legmerészebb alakítása" címet. Itt egyelőre be kell érnünk a határozottan meggyőző előzetessel. Egy másik várva-várt évvégi nagy dobás, a There Will Be Blood csak egy 20 perces ízelítővel debütált Telluride-ban, de Paul Thomas Anderson ötödik egészestés rendezése és a korengedményes nyugdíjából ritkán előmozduló Daniel Day Lewis ravasz alakítása máris lenyűgözte a Variety fesztiváltudósítóját. Az említetteken kívül állítólag Telluride-ban Cate Blanchett nevét hallani még a leggyakrabban, miután Bob Dylanné való átváltozása a legszkeptikusabbakat is meggyőzte. Az I'm Not There egyébként Velencében is bemutatásra kerül és engem teljesen meggyőzött az As Little As Possible bloggere, amikor úgy összegezte a különleges filmélményt, hogy "mintha David Lynch megb**ta volna Cameron Crowe-t". Hasonló telluride-i okosságokat és hangulatos fényképeket itt lehet nézegetni.