Meghalt J. G. Ballard

Elhunyt J. G. Ballard brit író, akinek A nap birodalma című önéletrajzi ihletésű regényéből Steven Spielberg forgatott filmet, Karambol című könyvét pedig David Cronenberg vitte vászonra.

A 78 esztendős James Graham Ballardot, aki évek óta prosztatarákban szenvedett, vasárnap érte a halál London-környéki otthonában, ahol a hatvanas évek óta élt - jelentette be ügynöke, Margaret Hanbury.

"Korának átható és fantáziadús megfigyelése számos briliáns, erős, a világ minden táján publikált regényben összegződött" - méltatta munkásságát Hanbury.

A nap birodalma című regényében gyermekkori élményeit dolgozta fel az 1930-ban Sanghajban született író: 1941-ben több mint két évre fogolytáborba került, amikor a japánok megszállták a térséget. Az 1984-ben megjelent könyvből 1987-ben készült hollywoodi produkció Steven Spielberg rendezésében, melynek fő szerepeit Christian Bale és John Malkovich alakította. A film hat Oscar-jelölést és több BAFTA-díjat kapott.

"Sok szempontból egész irodalmi munkásságom annak a mélyreható boncolgatása, aminek Sanghajban és később, a háború utáni világban szemtanúja voltam" - vallotta. Ahogy mondta: miközben nap mint nap kijutott a brutalitásból, mint minden gyermek, rengeteget játszott a többiekkel.

Ballard kiszabadulása után szüleivel visszatért Angliába, s ott fejezte be tanulmányait. Kezdetben orvosnak készült a cambridge-i egyetemen, ám végül az írói pálya mellett döntött.

Félévszázados irodalmi munkássága során világszerte kultstátust vívott ki magának olyan anti-utópiáival, mint a Vízbe fúlt világ.

David Cronenberg 1973-ban kiadott Crash című, nagy vitákat kavaró regényéből forgatott filmet 1996-ban. A Karambol című dráma, melynek hősei az autós ütközésétől jönnek szexuális izgalomba, a zsűri nagydíját kapta a cannes-i filmfesztiválon.

A nap birodalma (1987)	Karambol (1996)

Kritikusainak, akik gyakorta korholták sivár világszemlélete miatt, egy interjúban így válaszolt: "Semmi embertelen sincs a műveimben. Csupán arról van szó, hogy egy másik nyulat üldözök a csapáson."

"Az emberiség felvilágosodása merő mítosz. Arra vezet minket, hogy azt gondoljuk, többnyire józan és racionális teremtmények vagyunk, pedig dehogy" - osztotta meg meggyőződését 2003-ban a The Age című ausztrál újság olvasóival.