A francia Canal+ tévécsatorna művészeti igazgatója, Etienne Robial neves képregényrajzolókat, képzőművészeket és illusztrátorokat kért meg arra, hogy foglalják képekbe saját félelmeiket. A 2007-ben forgalmazásba került Fél(ek) a sötétben című animációs szkeccsfilm Animatic technológiával készült, amely közvetlenül köti össze a sztoriboardot a számítógépes grafikával. Minden kisfilm fekete-fehér és mindegyik rendező más és más technikát használt, de pont ettől marad végig élvezetes, ez a változatosság állandósítja a figyelmet és az érdeklődést egészen a film végéig.
Többnyire félelmetes, ijesztő kisfilmeket láthatunk, de az animációk nagy része inkább jóleső, bizarr borzongással tölti el a nézőt, és valahogy nem fordítja el a fejét akkor sem, amikor a főhős a barátnője kezén lévő sebbe nyúl bele, amiből bogárlárvák kelnek ki, vagy amikor jönnek az embernagyságú bogarak. De a további filmepizódok is lebilincselőek: a mocsárban éjszaka szörnnyé változó barát sztorija vagy a japán kislány története, akit folyamatosan bedrogoztat orvosa és ezért nem tudja eldönteni, hogy a sok szörnyűség, ami megtörténik vele, álom vagy valóság. Szinte végig magával ragad minket az az ismerős félelem, amit csak igazán jó horrorfilmeknél vagy thrillereknél szoktunk érezni, de nem kell megijedni, elég hátradőlni és gyönyörködni a gondosan és részletesen megrajzolt fekete-fehér illusztrációkban.
A Fél(ek) a sötétben nem kevés munkával elkészített, végig egyenletesen magas színvonalon megvalósított film, amely egyszerre lenyűgözi és bizarr, jóleső félelemben tartja nézőit. Erősen ajánlott.