Csajozás közben ne politizálj!

A cím tanulságul szolgálhatna az Orvosság búbánatra afroamerikai férfi főhősének (Wyatt Cenac), aki egy újonnan megismert (szintén afroamerikai) lányt (Tracey Heggins) a fekete identitás jelentőségével gyötör, és a film rendezőjének, az elsőfilmes Barry Jenkinsnek is, aki részben azzal öli meg randifilmjét, hogy társadalompolitikai rizsát kever bele. A film egy napot mesél el két San Franciscó-i fiatal életéből, akik egy buliban részegen összegabalyodtak, aztán másnap reggel a "mi is a neved?"-től kezdik újra az ismerkedést. A két természetes játékú főszereplő zavart, másnapos beszélgetéskezdeményei eleinte bájosak és bevonnak, lehet drukkolni annak, hogy alakuljon valami köztük. Aztán ahogy telik az idő, kezd szertefoszlani a varázs.Tracey Heggins és Wyatt Cenac az Orvosság búbánatra című filmbenNem feltétlenül hiszem el, hogy pont ezt a napot választják arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek a gyökereikkel a Modern Művészetek Múzeuma rabszolgaságról szóló kiállítása által, amikor pedig este bulizni mennek, és hosszan nézhetem, ahogyan táncolnak, berúgnak és részegen kaját vásárolnak, egyszerűen elveszítem az érdeklődésemet irántuk. Hogy másfél órán keresztül érdekes legyen nézni két ember csámborgását, ahhoz az kell, hogy folyamatosan feszültség vibráljon köztük (mint pl. a Mielőtt lemegy a nap-ban Julie Delpy és Ethan Hawke közt), és persze az sem árt, ha izgalmas dolgokról beszélgetnek. Itt sajnos egyik feltétel sem teljesül, a fiú és a lány közti kezdeti bizsergés elmúlik, San Francisco gettósodásának problémáját pedig nem most kéne megbeszélni. Érdektelenségbe süpped a randevú, a vége felé már alig várom, hogy elbúcsúzzanak egymástól.Az Orvosság búbánatra megtekinthető a Titanic filmfesztivál keretében április 4-én, szombaton 19 órakor a Toldi moziban.