Haribo, haribá! (1999) Neonfényű parkolóház kukacos padlójáról indul a rendhagyó gumicukorfutam, ahol az ijesztő anyuka (Pelsőczy Réka) rikácsolva inti rendre kajla kisfiát, mondván autó alatt fekvő emberbe belerúgni nem illik és engedetlen gyereknek amúgy sem jár nyalánkság. A tételt cáfolandó, főhősünk (Keszég László) kimászik a jármű alól, majd rövid látogatást tesz egy benzinkúton, ahol jócskán megdézsmálja a cukorkakészletet, valamint gyanús szemkontaktust létesít a benzintöltőt erotikusan megnyaló alkalmazott lánnyal (Tóth Emese). A hajnalig tartó őrült és magányos autókázás gumimaci-túladagolással és kellemetlen látomásokkal végződik, de a kompon kitisztul a kép. * * * Afta (2001) Filmszemlegyőztes alkotás, a Szép napok előképe, amelyben már ott bandázik a többi kiszolgáltatott és elhanyagolt telepi kölyökkel Polgár Tamás. Füllesztő nyári délutánon párolog az aszfalt, egymás szájába erőltetik a nyelvüket az unatkozó kamaszok és az akváriumában csendesen agonizál a lakótelepi teknős. A sittes, bűzlő betongarázsok sarkában gyűlik az indulat, dühös a lézengés, miközben az egyetlen jelenlévő felnőtt bedrogozva ténfereg a panelben. Pontosan és hitelesen megrajzolt brutális világ. Szóba kerül Isten, ("Hogy lehet ekkora baromságot elhinni? Nyomják ezt a hülyeséget, semmi okosság nincs benne, mégis mindenki beveszi.") és a házi feladat erőszakos megíratása ("Mondom, csináld már meg a leckémet, azt mondja, nem csinálom, mondom, mi az, hogy nem csinálod te köcsög."), majd a mocskosul kilátástalan helyzet odáig fokozódik, hogy a nap végén gyilkol az unalom. * * * Kis apokrif #1 (2002) Mesterségesen megsokszorozott, túlsúlyos kisfiú (Oláh Edmond) igyekszik fekete-fehérben eleget tenni a testnevelés órák megszokott elvárásainak, de a kinyúlt atlétatrikós kisember szekrényugrásos és kötélmászásos megpróbáltatásai hamarosan még komolyabb, identitásával kapcsolatos problémákba torkollnak. A gyóntatószékben világossá válik, hogy különbözni vágyna a többi embertől, így aztán saját fát választ magának, amely csak az övé és amelynek árnyékában elégedetten majszolja a medvecukrot. * * * Kis apokrif #2 (2004) Üres hálókkal siklanak a ladikok a Duna-deltában, és ha nem bukkanna elő a lángoló nádasból éjjel egy fehérbe burkolt törékeny lány (Tóth Orsi), bizony aznap is éhen maradnának a halászok. A pici szőke jelenés vacsorával szolgál és jó pénzért cserébe a kalyibában más kívánságokat is teljesít. Kedves, gondoskodó és bár reggelre nyoma vész, a jólelkű halász csodálatosan nagy fogását csak misztikus látogatásával magyarázhatjuk. A film helyszínei a Deltá-ban, a téma a Johanná-ban kerül újra elő, valahogy így kergetőznek és keverednek egyik meséből a másikba a meglelt motívumok. * * * Rövid ideig tartó csend (2005) A fiú (Trill Zsolt) a városban tanít, de ma hazatér oda, ahol ömlik az eső, sűrű sötét az erdő és már várja a lány (Tóth Orsi). Óvatosan tapogatózva közelíti meg újra egymást a két testvér, a rettegő, erős férfi és a bátor kis nő. A halott anya a kis szobában felravatalozva, a falu szörnyűségeket beszél, de a nyomorultul lepusztult ház falait akkor is és mindezek ellenére is szétfeszíti az elfojtott szenvedély. Testvérszerelem - ahogy a Deltá-ban - amely egy rövid, "Csókolj meg!" és "Menj el!" közé beékelt fél percben az omladozó fürdőszoba közepén szabad utat tör magának. Vámpír (2008) Szó mi szó, a fergeteges Péterfy Bori koncerteken megejtett tombolások közepette nem épp egy sötét országút közepén, ramaty állapotban kiterült prostit vizionáltam, de a Vámpír videoklipjének rendezői változata ettől még lefetyelő macskástól, elkenődött sminkestől úgy remek, ahogy van. A kocsi lefékez, Bori beszáll, majd egy kisebb zsúr kerekedik a hatvankilences szobában, ahol lekerül az indigókék latex cicanadrág és az alá rétegesen felhúzott necc harisnya is. Folyik a tej meg egy kis vér is, tapétát nyaldos a vonagló nő, majd megszelídül és mindenki hazamegy. |