A kés, amely a bölcsőt ringatja

Még játsszák a magyar mozik a Szellemíró című nagyszerű Polanski-filmet, erről jutott eszünkbe a mester egyik korai remekműve. Pszichedelikus dráma, thriller, chiller, perverz szatíra az anyaságról, egyházellenes ördögi komédia. A Rosemary gyermeke igazi klasszikus, katartikus találkozás a Sátán egyszülött fiával. Roman Polanski 1968-as filmje ma is ugyanolyan hatásos és lenyűgöző, mint bemutatásakor.

A Rosemary gyermeke történet egy frusztrált színészről, Guy Woodhouse-ról (John Cassavetes) aki ráunva a reklámszerepekre, egy fényesebb jövő reményében, szomszédai unszolására kölcsönadja feleségét, Rosemaryt (Mia Farrow) az ördögnek. Öngyilkos lány az alagsori mosodában, bizarr herbárium az Upper West Side-on, Vidal Sassoon, Scrabble, mérgezett csokimousse, vakságot hozó rontás és egy anagramma.

A hatvanas évek gondterhelt Amerikájában Polanski sátánista újtestamentuma aggasztó képet fest a jövőről. A drogkultúra és az egyháztól való elszakadás a romlást hozta, a vallásosság kiment a divatból. Ez a sokszor szürreális, stílusában saját korát jóval megelőző film úgy mutatja be az Antikrisztus eljövetelét, mint fordulópontot a kereszténység és az ördög antagonisztikus harcában. A kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosságot követő apátia, Vietnám és Rosemary története egy olyan világban játszódik, ahol az emberek kiábrándultan fordítják el fejüket egy szebb jövő igéretének hallatán, és egy olyan városban, mint New York, ahol bármi és minden megtörténhet.

Főhősünk mégis egy szebb jövőt tervez. Nehéz eldönteni, hogy terhesség okozta pszichózisban szenved vagy hihetünk abban, hogy sötét erők irányítják életünket. Elhisszük, hogy a paranoia része az életünknek és olyan dolgok is megtörténhetnek velünk, amin társaságban csak kétkedve nevetünk zavarunkban. A mániás gondolatok ördögi labirintusában elbizonytalanodunk, és sokáig nehéz eldönteni, mi az igazság. Egyfelől lehetséges, hogy Rosemary valóban kiválasztott és az antimessiást hordja a szíve alatt, de létezik egy kevésbé izgalmas olvasata is a történetnek, miszerint hősünket - akárcsak Carolt az Iszonyat-ban - egy szexuálisan aberrált csoport tartja rettegésben. Kényszerképzetek és összeesküvés-elméletek mentén halad a történet. Erotikus látomások, materialista vágyak, egyházundor és az anyaság áll a film középpontjában.

A csodagyerek Polanski filmje egyszerre közönségfilm és szakbarbárok kedvence, zavarbaejtően félelmetes és cinikus. Rosemary története legalább olyan hihetetlen és lehetetlen valóság, mint a holokauszt vagy Hiroshima. A film ortodox leképezése Ira Levin azonos című regényének, mégis sokkal több annál: audiovizuális és intellektuális csapda, melynek helyszínét a Central Park West luxusapartmanjai adják, Krzysztof Komeda darkos-romantikus zenéjére. Nem láthatjuk az Antikrisztust, csupán a Rosemary tudatalattijának bugyrából ránk kacsintó macskaszempárt. Kéjesen fogadja a sátáni erőszakot, disszonáns furulyaszóra, álom és ébrenlét közt lebegve.

Polanski az erőszakot és a terrort leginkább Rosemary látomásaiban jeleníti meg, ettől is annyira zavarbaejtőek. Hangokat, képeket és benyomásokat elegyít, melyek a valós életből származnak. A filmtörténet legintenzívebb álomjelenetei ezek: erősen asszociatív képek kapaszkodnak egymásba, ahol a falon túlról érkező zajok is helyükre rendeződnek, a szeplőtlennek aligha nevezhető fogantatás egyértelműen a film és a téma apoteózisa. Akárhogyan is, Rosemary története nem fejeződik be a film utolsó kockáival és a filmben folyamatosan visszatérő altatódal motívumának felcsendülésével. Az anya minden helyzetben gyermekének anyja, mi mást is diktálnának ösztönei? Ördögi predesztináció ez. A film egyszerre intellektuális, analitikus és profán, kedélyes és kíméletlen. A sátánista filmek sorában kiemelt helye van szofisztikált stílusának köszönhetően, a művészfilmek közt a legördögibb. A pszichére hat, elementáris erővel.

A szorongás és rettegés témáját Polanski továbbgondolta A bérlő című filmjében, melynek főszerepét is magára vállalta. Élete megpróbáltatások és tragédiák sora. Gyerekként a krakkói gettó foglya, ahonnan megszökik, majd a háború végéig álnéven bújkál. Feleségének, a várandós Sharon Tate-nek és barátaiknak rituális lemészárlása, majd évekkel később Amerikából való kiüldöztetése, tragikus sorsának fontos állomásai. Polanski egész életében üldözött volt és úgy tűnik, már az is marad. A Rosemary gyermeke rendezője ördögi korban született és ennek terhét soha nem volt képes feldolgozni.

---------------

A Rosemary gyermeke Magyarországon 2002-ben jelent meg DVD-n, joglejárat miatt sajnos már nem kapható.