Andy Vajna: Siralmas helyzetben vagyunk

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos első hivatalos útján a berlini Collegium Hungaricumban próbálta megnyugtatni a magyar filmeseket. Konkrét jövőképpel még nem tudott szolgálni, de azt közölte, hogy csődbe ment az eddigi filmfinanszírozási rendszer, és két hónapon belül előáll az új koncepcióval.

"Úgy néznek rám, mintha lenne varázspálcám" - mondta Andy Vajna vasárnap délután a berlini magyar intézetben, amikor az MMKA többmilliárdos hiányáról kérdezték. "Két minisztérium is dolgozik ezen, siralmas helyzetben vagyunk. A válság miatt az államnak csökkenteni kellett a kiadásokat, és a filmipar is a csökkentés áldozatává vált. A filmipar képviselői úgy gondolták, hogy ezek a megszorítások nem vonatkoznak rájuk, megnövelték a finanszírozást, és felgyülemlett a hitel. Maga a rendszer ment csődbe, most meg kell próbálni kijutni ebből a helyzetből."

A rendezvényt úgy hirdették meg, hogy ez lesz az első alkalom, amikor nyilvánosság előtt egy asztalhoz ül a frissen kinevezett filmügyi kormánybiztos és az MMKA elnöke, Kőrösi Zoltán, de Kőrösi végül nem jelent meg a kerekasztal-beszélgetésen (telefonon elértük az egyébként Berlinben tartózkodó Kőrösit, távolmaradását "más jellegű elfoglaltságával" magyarázta). Vajnán kívül itt volt azonban Bokor Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának filmművészeti főosztályvezetője, és több európai filmes szakember, például Simon Perry az ír filmalap vezetője, Henrik Bo Nielsen, a Dán Filmintézet igazgatója, és Peter Zawrel, a bécsi filmalap igazgatója.

A beszélgetést Monori Mész András filmrendező és audiovizuális kurátor moderálta körülbelül százfős közönség előtt. Az eseményen a magyar filmszakma számos elismert szereplője is megjelent: a producerek közül Kovács Gábor, Muhi András, Kálomista Gábor, Angelusz Iván és Cirkó József, a rendezőket pedig Mundruczó Kornél, Dettre Gábor, Herendi Gábor, Hules Endre, Kabay Barna és Fekete Ibolya képviselte.

A beszélgetés résztvevői és közönsége | Fotó: Turna Krisztina, CHB

Első megszólalásában Andy Vajna leszögezte, hogy három héttel ezelőtt kezdte el ezt a munkát, még nem tud részletekről beszélni, nem tudja megmondani, milyen lesz a rendszer. Egy évet kapott a filmfinanszírozási koncepció kidolgozására, de hatvan napon belül javaslatot fog tenni a kormánynak, és ha ezt elfogadják, akkor kezdődhet a megvalósítás. Átlátható rendszert akarnak létrehozni, amelyben követhető, hogy mire megy el az adófizetők pénze.

Vajna azt mondta, azért jött, hogy megnyugtassa a producereket, de aztán hozzátette, tudja, hogy a bizonytalan helyzet miatt már megromlott az ország hírneve. Ígérte, hogy továbbra is lesz filmipar Magyarországon, sőt "nagyon izgalmas filmipar" lesz, valamint, hogy valós megoldásokkal fognak előállni. Az összes szándéknyilatkozatot át fogják nézni, és ellenőrzik a projekteket abból a szempontból, hogy adott film a megvalósulás melyik fázisában van.

Bokor Attila is úgy fogalmazott, hogy csődbe ment a rendszer, de a kormány megpróbálja kitalálni, hogyan lehet tovább finanszírozni a létező szerződéseket. Bokor közölte, hogy lista készült azokról a filmekről, amelyek finanszírozásra várnak, próbálják őket sorba állítani, de hogy milyen szempont szerint, azt nem árulta el.

Bokor Attila és Andy Vajna | Fotó: Varga Ferenc

Bokor szerint fontos, hogy a magyar filmek ne csak fesztiválokon legyenek sikeresek, hanem a magyar közönség is kíváncsi legyen rájuk. Ha a kormány finanszírozza a filmeket, meg kell találni a módját annak, hogy úgy forgalmazzák őket, hogy eljussanak a magyar nézőkhöz.

Egy bolgár producer veszélyt látott a politika túlzott befolyásában: "Ha egy rendszer válságban van, akkor beindul a pánik, csökken a támogatás, a kormány arrogánssá válik, és elkezd beleszólni abba, hogy milyen filmek készüljenek. Van erre egy mondás nálunk: aki fizet, az vezényel."

Ada Solomon román producer szerint nem lehet elkerülni a politikai befolyást a filmszakmában, de nem a politikusok dolga eldönteni, hogy az egyik vagy a másik film kap támogatást. A politika dolga elősegíteni, hogy létrejöjjenek kulturális termékek, amelyek a nézők mentális egészségét szolgálják.

A producer megjegyezte, hogy eddig mindig példaként tekintettek a magyar rendszerre, de most egyre jobban kezd hasonlítani a románra. Romániában tavaly befagyasztották a filmtámogatásokat, emiatt másfél évig nem készülnek filmek. "Fontos kidolgozni a hosszú távú megoldást, de rövid távon sem szabad hagyni, hogy leálljon a filmgyártás" - mondta Solomon.

Szót kapott Mundruczó Kornél rendező, akinek két éven belül két filmje is bekerült a cannes-i versenyprogramba. Mundruczó leszögezte, hogy megbízható rendszerben szeretne tovább dolgozni, de egyelőre nem akar kérdéseket feltenni, mert érzi, hogy még nincsenek meg a válaszok. Szerinte az elmúlt tíz év egyáltalán nem volt rossz időszaka a magyar filmnek.

Mundruczó Kornél | Fotó: Turna Krisztina, CHB

A Szuperbojz rendezője, Kabay Barna nem osztotta Mundruczó lelkesedését, szerinte "katasztrofális" volt a magyar film elmúlt éve, és nevetségesnek tartja, hogy egyesek úgy kezdenek neki egy filmnek, hogy tudják, nincs pénzük a befejezésre.

Kabay konkrét ötletekkel is előállt. Javasolta, hogy vonják be a tévéket a filmfinanszírozásba, támogassák sokkal erősebben a forgalmazást, és a Magyarországon forgó külföldi produkciók által igénybe vehető 20 százalékos adókedvezményt emeljék meg 30 százalékra. "Ha ez sem működik, akkor végleg meghal a filmipar" - zárta hozzászólását Kabay.

Kovács Gábor producer szerint egyáltalán nem volt katasztrofális a magyar film tavalyi éve, megemlítette, hogy a Bibliotheque Pascal Berlinben, a Frankenstein-terv és a Pál Adrienn pedig Cannes-ban ért el sikereket, valamint, hogy az Üvegtigris 3-at több mint háromszázezren nézték meg a magyar mozikban.

Kovács Gábor | Fotó: Turna Krisztina, CHB

A beszélgetés alatt Andy Vajna végig kimérten és szerényen viselkedett, csak egyszer bújt ki belőle a dörzsölt producer: "Csodálom ezt a fantasztikus európai rendszert, amelynek sosem voltam részese. Nekem meg kellett izzadnom minden egyes centért, amelyet össze tudtam szedni a filmjeimre. Könnyű úgy filmeket csinálni, hogy mögöttünk áll egy kormányszervezet vagy egy alapítvány támogatása. Ezekért a támogatásokért hálásnak kellene lenni a filmeseknek, mégis Magyarországon inkább az a hozzáállás dívik, hogy ezek alanyi jogon járnak. Ezt a hozzáállást újra kellene gondolni" - fogalmazott Vajna.

Zárásul Vajna arra kérte a magyar producereket és rendezőket, hogy adjanak neki egy esélyt. Türelmet kért, és hozzátette, ha majd nem tetszik nekik az elkészült koncepció, akkor kritizálhatják, de egyelőre felesleges leszólni valamit, ami még nem is létezik.

----------------

A beszélgetés közben kiosztottak egy másfél oldalas közleményt, amelyen ugyan nem szerepelt fejléc, de a műsorvezető úgy jelentette be, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól származik. Az alábbiakban ezt a közleményt teljes terjedelmében közzétesszük.

Megújulás előtt a nemzeti filmszakma

Az új kormányhivatalba lépése után haladéktalanul megkezdte az állam által alapított /köz/alapítványok célszerűségi és gazdaságossági átvilágítását, majd határozatot hozott a jelenlegi rendszer átalakításának érdekében, mely határozattal egyúttal kijelölte az érintett szervezetek jövőjét is. Ezen intézkedés keretében került sor a Magyar Mozgókép Közalapítvány átfogó felülvizsgálatára. A közalapítvány döntő szerepet tölt be a hazai filmszakma állami finanszírozási struktúrájában, így működése alapjaiban érinti a szakterület valamennyi szereplőjét.

A kormány az ügyben kezdeményezett elsődleges vizsgálat nyomán olyan súlyos következményekkel járó szabálytalanságok gyanújával találta szembe magát, hogy szükségesnek látta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bevonását az átvilágítási folyamatba. Ezzel egy időben - a közpénzekkel való felelős bánásmód érvényesítése érdekében - a kormányzat úgy döntött, hogy alapvető változtatásokat kezdeményez a magyar filmszakma támogatásában kiemelten fontos szerepet játszó, ám jelenleg az összeomlás határára jutott közalapítványnál. A helyzet mielőbbi tisztázása, a nemzeti kincs és az állami vagyon megmentése halaszthatatlan feladat, tekintettel arra, hogy az MMKA sajátos helyzete folytán a közalapítványt érintő válság súlyosan kihat a hazai filmszakma egészére.

Az MMKA a felelőtlen gazdálkodás következtében mára 7,4 milliárd forintost hiányt halmozott fel. Az éveken keresztül követett, ám jogi és gazdasági szempontból egyaránt megkérdőjelezhető előfinanszírozási rendszer következtében a szervezet hitelállománya 2010 végén elérte az 5,1 milliárd forintot, mely összegnek csupán az éves kamatköltsége 500 millió forintot tesz ki.

Az előző kormányzat idején az MMKA működését finanszírozó állami támogatásokról szóló szerződések felelőtlenül születtek: 2007-től kezdődően már nem csupán egy évre szólóan kötötte meg az akkori illetékes Oktatási és Kulturális Minisztérium az adott támogatási szerződéseket, hanem több évre előre, jóllehet, mindez az államháztartás szigorú rendszerét és sajátosságait ismerve jogszerűtlen és ésszerűtlen döntés volt. A legutóbbi szerződésmódosításra 2010 februárjában, röviddel az országgyűlési választások előtt (!) került sor, amelyben 2013-ig határozták meg a támogatási összegeket.

A felülvizsgálattal párhuzamosan olyan hosszú távú stratégia kidolgozása kezdődött meg, amely mind szakmai, mind gazdasági szempontból a jelenleginél hatékonyabban szolgálja a filmszakma egészének felvirágoztatását. A kormányzat e megújító folyamat részeként kormánybiztost nevezett ki a nemzeti filmipar ügyének előmozdítására, illetve az illetékes szaktárca közreműködésével előkészíti a mozgókép szakma számára erkölcsi és anyagi biztonságot nyújtó hosszú távú koncepciót.

A kormány elkötelezett annak érdekében, hogy vállalható jövőképet kínáljon fel a filmszakma egésze számára, ezért nemzeti konzultáció keretében partnerként számít a filmszakma szereplőinek véleményére és javaslataira a hatékonyabb együttműködés érdekében. Ehhez szükséges egy új, átlátható rendszer kialakítása, ezért 2011. január 28-án a kormány összehívta a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói értekezletét, ahol az alapítókat tájékoztatta a folyamatban lévő vizsgálatokról, majd meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket az MMKA átalakításában szerepet vállaló minisztériumok irányítanak majd.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az állami vagyon védelmével kapcsolatos teendőket, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a szakmai szempontok érvényesítését, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a jogi jellegű feladatokat látja el. A tárcák munkáját a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal segíti.

A kormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar filmszakma képviselői a jövőben minél több nemzetközi koprodukciót készítsenek, és a nemzetközi filmes szakma a magyar partnert megbízható és a minőséget garantáló szereplőnek tartsa. Ezt a szempontot az új támogatási struktúra kialakítása során hangsúlyosan kezeljük, ahogy azt is, hogy a hazai jogszabályok és az Európai Bizottság által 2013-ig jóváhagyott állami támogatási programban meghatározott feltételek betartása biztosítva legyen.