"Elveszik a sokszínűség" - Andy Vajna terveit emésztik a filmesek

A producerek félnek attól, hogy Andy Vajna filmipari átszervezése miatt csorbul az önállóságuk, és hogy ezentúl lényegében egy ember ízlése határozza meg, hogy milyen filmek készülnek Magyarországon. A tisztább, átláthatóbb rendszernek viszont mindenki örül.

Andy Vajnának a magyar filmipar megújítására irányuló koncepciója szerint a Magyar Mozgókép Közalapítványt leváltó Magyar Nemzeti Filmalap kezeli ezentúl a mozifilmeket, a tévés műfajok pedig átkerülnek az MTVA hatáskörébe. A produkciókat a forgatókönyv fejlesztésétől kezdve a forgalmazásig sokkal szorosabban végigkövetik majd, így biztosítva a pénzek szabályszerű felhasználását és a filmek eladhatóságát.

Andy Vajna és munkatársai a hétfői sajtótájékoztatón

A megkérdezett producerek szinte mindegyike örömmel üdvözli a strukturális változást. Muhi András (Dealer, Womb) szerint a Vajnáék által felvázolt szisztéma egy "tiszta és világos, az amerikai stúdiórendszert idéző, piacszerű rendszer", Csáky Attila (Papírrepülők, Kolorádó Kid) pedig "átlátható, ellenőrizhető" modellnek tartja a filmalap felvázolt működését. Angelusz Iván (Fehér tenyér, Bibliotheque Pascal) elmondta, hogy ugyan hozzá nem áll olyan közel az a finanszírozási rendszer, amelyben "egy állami filmközpont van, nagyjából egyszemélyi vezetéssel és felelősséggel", de úgy véli, az eddigi, szakmai önkormányzaton alapuló finanszírozás "nálunk megbukott". Emellett neki "tetszik a bürokrácia csökkentése", valamint "a demokratizmust növeli, hogy a pályázatok az új rendszerben folyamatosak és nincsenek pályázati díjak".

Több producer aggodalmát fejezte ki azonban a producerek, illetve a produceri cégek vélt háttérbe szorulása miatt a központosítottabb és szabályozottabb rendszerben. Petrányi Viktória (Delta, Szelíd teremtés) szerint az egyik fő kérdés, hogy "mennyi valós jogköre marad a producereknek", és Hutlassa Tamás (A miniszter félrelép, Kontroll) is arra lenne kíváncsi, hogy "mekkora döntési jog marad az eredeti producer kezében, mekkora önállóságot élvez majd, és milyen jogosítványokkal rendelkezik majd a produkciókhoz központilag kirendelt executive producer". Dér Tamás (Made in Hungária, Szinglik éjszakája) szerint ugyanakkor "kimondottan előremutató, hogy executive producert rendelnek a produkciók mellé, szerintem könnyíteni fogja a producerek számára az elszámolást, hogy végig követik a pénz útját."

Kontroll

A támogatások elköltésének könnyebb ellenőrizhetősége miatt ezentúl minden filmre külön projektcéget kell alapítani. Ez sokak szerint érthető és jó megoldás, a jogász végzettségű Angelusz azonban úgy nyilatkozott, hogy "a projektcégeket nem értem. Ha egy produceri cégnek már van tíz-tizenöt filmje, akkor azoknak a jogai tíz-tizenöt különböző cégnél lesznek, és úgy látom, hogy az esetleges visszaéléseket ezzel nem lehet kiszűrni". Hozzátette, hogy "a projektek végigkövetésével járó adminisztrációs többletnek nem örülök, és az is kérdés, hogy a filmalapnak lesz-e olyan létszámú embere, ami elég évi nyolc-tíz film ilyen mélységű végigkövetésére."

Az egyik legfontosabb kérdés a producerek szerint, hogy ki lesz a filmalapnál az Andy Vajna által kinevezett öt szakértő, aki meghozza a támogatási döntéseket, és milyen szempontok alapján bírálják majd el a forgatókönyveket. Kovács Gábor (Üvegtigris, Delta) azt mondja, "szkeptikus vagyok az ötfős kuratórium egyszemélyi kinevezésével szemben, nem jó, ha egy ízlés nyomja rá a bélyegét a filmekre és elveszik a sokszínűség". Csáky felteszi a kérdést, hogy "mi lesz azokkal a filmtervekkel, amelyek nemzetközi fórumokon sikeresek, de itthon nem nyerik el a filmalap döntéshozó szervezetének tetszését? Akkor hiába dolgoztunk, és esélyünk sincs itthon máshoz fordulni? Szűknek tűnik az átjáró." Dér viszont megnyugtatónak találja, hogy "a reader-rendszerben lesz rá lehetőség, hogy ha egy reader negatív véleményt ad egy forgatókönyvről, akkor a producer kikérje egy másik olvasó véleményét is, meg lehet próbálni még egyszer."

Üvegtigris 3

Két téma különösen megosztotta a producereket: hogy évente csak nyolc-tíz filmet tervez támogatni a filmalap, illetve a mozis és televíziós műfaj szétválasztása. Pusztai Ferenc (A nyomozó, Pál Adrienn) "nagyon kevés"-nek tartja a támogatott filmek számát, mert "az évi nyolc-tíz filmben a kisebbségi koprodukciók is benne vannak. Ha nem támogatják a koprodukciókat, elszigetelődünk az európai partnerektől és elesünk az EU-s támogatásoktól." Kovács az évi nyolc-tíz filmet nem tartja "Istentől elrugaszkodott dolognak, de szívem szakad meg azokért a tehetséges filmesekért, akik munka nélkül maradnak majd emiatt."

Berger József (Oda az igazság!, A zöld sárkány gyermekei) szerint "az évi nyolc-tíz filmmel pont ugyanott vagyunk, ahol eddig, a korábbi húsz-huszonöt filmnek a fele televíziós minőségű volt, valódi film tíz-tizenkettőnél nem volt több". Pozitív változásnak tartja a két műfaj szétválasztását: "A helyére kerül minden, ez nagyon fontos. Az elmúlt évek nagy problémája volt, hogy az MMKA kényszerből bevállalt olyan tévés produkciókat is, például dokumentumfilmeket, sorozatokat, amelyeknek nem volt biztosítva a tévés megjelenése. Ez nem az MMKA feladata lett volna, hanem azé a felületé, ahol ezek a produkciók megjelennek."

A zöld sárkány gyermekei

Muhi viszont nem tartja helyesnek, "hogy a filmalap elengedte a kisműfajokat, amelyek gyártásában eddig minimálisan vettek csak részt a közszolgálati televíziók. Fennáll a veszély, hogy a kisműfajok így elsorvadnak. Szerencsésebb lett volna, ha a filmalapnál maradt volna ezek kezelése is, legalább addig, amíg bebizonyosodik, hogy a televíziók képesek menedzselni ezeket." Dér szerint "sarkalatos pont, hogy mennyire lesz jó az együttműködés a filmes és a televíziós alap közt, hiszen a moziba készülő filmeknek is csak az egyik életszakasza a mozi, fontos életszakaszuk a televízió is."

Mindenki szerint előnyös Vajnáéknak az a terve, hogy az eddig magáncégeken keresztül igénybevett 20%-os adókedvezményt vagy közvetlen állami támogatássá alakítják, vagy megváltoztatják úgy, hogy állami vállalatok is igénybe vehessék. Angelusz egyenesen arra jutott, hogy "amennyit evvel az állam megspórolna, az gyakorlatilag fedezné a film éves támogatását", mert "kiesik az a közbülső magáncég, ami eddig plusz 16%-ot leírhatott az adóalapjából a 20%-os kedvezmény után".

A normatív támogatás (a producer/rendező előző filmjének eredményei alapján a következő projektnek automatikusan megítélt pénz) megszüntetését többen érthetőnek tartják, ugyanakkor Hutlassa szerint "jó lenne, ha nem veszne el a teljesítmény, ha valamilyen kreditté válhatna", Muhi pedig azt mondja, "sajnálom a normativitás megszüntetését, ami annak elismerése volt, hogy jól dolgozik az ember, és azt jelentette, hogy aki jól dolgozott, segítséget kapott a következő dobásához".