Élnek-e még Spielberg szörnyei és időutazói?

A héten bemutatott Super 8-tól biztos sokan nosztalgikus hangulatba kerülnek: a Steven Spielberg produceri irányításával készült film olyan, mint a legjobb kalandfilmek a rendező aranykorából. Melyek voltak azok a nagy kedvencek a 80-as évekből, amelyek megszületését Spielberg producerként segítette? Újranéztük őket, hogy kiderüljön, kiállják-e az idők próbáját, megvizsgáltuk, hol fedezhető fel rajtuk a mester keze nyoma, és néha még őt magát is kiszúrtuk.

Szörnyecskék (Gremlins, 1984)
Rendező: Joe Dante

A Szörnyecskék attól működik a mai napig, hogy jól eltalált arányban, élvezetesen keveri a műfajokat. A karácsonyi díszbe öltözött, takaros amerikai városka egyik családjához kerül a cuki-muki, pihe-puha Gizmo, aki aztán új tulajdonosai felelőtlensége miatt furcsa szaporodási módszerével rosszcsont leszármazottaknak ad életet, akik pedig kifejezetten gonosz szörnyekké alakulnak át. A várost terrorizáló gremlinek horrorisztikus módszerekkel végeznek a lakosokkal, és a szörnyecskék közül is sokan rémesen látványos véget érnek (például mikrosütő és turmixgép által), de mindezt ellenállhatatlan, morbid humorral tálalja a film. A korhatárbizottság nem értékelte annyira a műfaji keveredést, és részben emiatt, részben az Indiana Jones és a végzet temploma miatt létrehozták a "13 éven felülieknek"-besorolást a nem csak felnőtteknek való, de kisgyerekeknek túl durva filmek számára.

A szörnyecskék belerondítanak a karácsonyi hangulatba

A film Steven Spielberg nélkül valószínűleg sosem valósult volna meg: forgatókönyvét a pályakezdő Chris Columbus írta csak azért, hogy legyen mit megmutatnia, amikor állásokra pályázik, de Spielbergnek annyira megtetszett, hogy megvette. Ő választotta Dantét rendezőnek, mert nagyon szerette az Üvöltés-t, és Dante már a Piranhá-val is bizonyította, hogy van érzéke a horrorkomédia műfajához. A forgatókönyv korai változataiban egyébként állítólag több horrorisztikus elem volt, mint a kész filmben, és Gizmo maga is gonosz gremlinné változott volna, de Spielberg ezt megvétózta, mondván, hogy a közönség azt akarja majd, hogy az aranyos lényecske a film végéig jelen legyen. Spielberg még cameózik is a filmben: miközben Hoyt Axton telefonál, egy furcsa szerkentyűn átteker az előtérben (a kalapos fickó hátul Jerry Goldsmith, a film zeneszerzője).

* * *

Kincsvadászok (The Goonies, 1985)
Rendező: Richard Donner

Figyelmeztetünk mindenkit, akinek a Kincsvadászok volt az egyik gyerekkori kedvence, ne rondítson bele szép emlékeibe azzal, hogy megpróbálja újranézni a filmet. A kincskeresős kalandfilm felnőtt szemmel vagy inkább füllel nehezen elviselhető: a bespeedezett egerekre emlékeztető főszereplő gyerekcsapat gyakorlatilag végigvisítja a filmet, amit - a filmből kölcsönzött idézettel - olyan végignézni, mintha az ember bébiszitterkedne, csak éppen ezért nem fizetnek. Ettől eltekintve a Kincsvadászok tartogat pár vicces meglepetést, például a spanyol anyanyelvű bejárónő politikailag inkorrekt megtréfálását és a merész drogos poénokat, amik mind elképzelhetetlenek lennének egy mai hollywoodi gyerekfilmben.

Indiana Jones-os jelenet túlpörgött kölykökkel

A film sztorija a kedvelt Spielberg-formulára épül: mellőzött gyerekek egy csoportja bátran kalandra indul, és végül a felnőttek problémáit is ők oldják meg. Ez egyáltalán nem véletlen: a sztori alapötlete Spielbergtől származik (a forgatókönyvíró megint Chris Columbus), és a Mikey-t játszó Sean Astin később úgy számolt be a forgatásról, hogy Spielberg gyakorlatilag Richard Donner társrendezője volt, és váltogatva rendezték a jeleneteket. Két dologról is nevezetes marad a film: ez volt a 80-as évek tinisztárjának, Corey Feldmannak az áttörése (a szerepre egyébként Corey Haim is próbálkozott, akivel aztán együtt játszottak a sikerfilmjeikben), és egyben a Mikey bátyját alakító Josh Brolin legelső filmszerepe.

Néznivaló: A főcímdal Cyndi Laupertől Spielberg cameójával

* * *

Vissza a jövőbe-trilógia (Back to the Future, 1985, 1989, 1990)
Rendező: Robert Zemeckis

Utólag nehéz elképzelni, de a hihetetlenül sikeres filmtrilógia nagyon nehezen született meg. Robert Zemeckis és Bob Gale '81-ben készültek el a forgatókönyv első változatával, amikor Zemeckis még nem volt befutott rendező, csak a Steven Spielberg produceri közreműködésével készült Add a kezed-et és Tragacsparádé-t csinálta meg - mindkettő megbukott. Zemeckisék ezúttal nem akarták bevonni Spielberget, mert attól féltek, hogy elterjed róluk Hollywoodban, hogy tehetségtelen alakok, akik csak azért kapnak lehetőséget a filmezésre, mert jóban vannak Spielberggel. Viszont hiába házaltak a Vissza a jövőbe forgatókönyvével, a stúdiók mind visszadobták azzal, hogy a sztori nem elég szexis. Ezért bepróbálkoztak a Disney-nél is, ott viszont azért utasították vissza őket, mert a családi stúdiónak meg nem fért bele, hogy a múltba visszautazó Marty McFlyra (Michael J. Fox) rámozdul a saját anyja.

Marty McFly kihúzza a csávából az apját (Crispin Glover)

Aztán a probléma megoldódott: Zemeckis megcsinálta A smaragd románcá-t, ami hatalmas siker lett, és utána már nem félt felkérni Spielberget (akinek egyébként a Zemeckis-filmek voltak az első produceri munkái), hogy ismét álljon melléjük producerként. A film akkora siker lett, hogy még Ronald Reagan is idézett belőle '86-os évértékelő beszédében ("ahova megyünk, ott nincs szükség utakra"). Bár az 50-es évekbe visszarepítő első rész a folytatás megelőlegezésével végződik, állítólag csak a film sikere után döntöttek a folytatás mellett, a 2015-ben játszódó második és a vadnyugatos harmadik részt viszont már közvetlenül egymás után forgatták, és csak fél év különbséggel küldték a mozikba. A magam részéről borzasztóan sérelmezem, hogy 2011-et írunk, és még mindig nem száguldoznak légdeszkák az utcákon.

* * *

Az ifjú Sherlock Holmes (Young Sherlock Holmes, 1985)
Rendező: Barry Levinson

Az Indiana Jones és a végzet temploma után másfél évvel jött ki Barry Levinson Az ifjú Sherlock Holmes-a (az író ismét Chris Columbus), amely élvezetesen keveri a Holmes-mitológiának azokat a kötelező elemeit, amelyeket egy valamirevaló eredettörténetnek fel kell használnia és az Indiana Jones-os vonásokat. Annyira biztosra akartak menni, hogy a közönség felismeri a kapcsolatot, hogy eredetileg Az ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa címmel akarták bemutatni a filmet; a hosszabb címet aztán az USA-ban elvetették, de például nálunk DVD-n így jött ki.

Indiana Jones-os jelenet Az ifjú Sherlock Holmes-ban

Egy jelenetben egészen konkrétan megidézik Spielberget: Holmesék egy biciklihez hasonló repülő szerkezettel elhúznak a Hold előtt, akárcsak a bringázó Elliott az E.T.-ben. És George Lucasnak is volt némi köze a filmhez: cége, az Industrial Light & Magic csinálta a templomablakból kiugró lovagot, a filmtörténet első teljes egészében számítógépes trükkel létrehozott figuráját (nézd meg!). A lovag egyébként John Lasseter munkáját dicséri, aki később a Pixar rendezőjeként lett híres.

* * *

Vérbeli hajsza (Innerspace, 1987)
Rendező: Joe Dante

Régi sci-fiket újranézni mindig kétes vállalkozás: legtöbb esetben nevetségesnek tűnnek azok a trükkök, amelyektől anno leesett az ember álla. A '66-os Fantasztikus utazás alapötletét lenyúló Vérbeli hajsza viszont meglepő módon, a látványt illetően kiállja az idő próbáját - ma inkább idétlen humora tűnik kissé bárgyúnak. Joe Dante filmje egy kísérlet során mikroszkopikus méretűvé kicsinyített pilótáról (Dennis Quaid) szól, aki egy szerencsétlen bolti eladó (Martin Short) szervezetében találja magát, és egy kapszulában ülve bolyong a véráramban és a különböző szervek közt. A pumpáló szív, a hatalmas vörösvértestek és pulzáló szervek mai szemmel is hatásosak, talán, mert többségük valódi díszlet. A film egyébként elnyerte a legjobb vizuális trükköknek járó Oscar-díjat is.

Dennis Quaid és Martin Short együtt iszik

Spielberg executive producerként adta a nevét a filmhez, ami bár a kötelező "Steven Spielberg bemutatja"-felirattal indul, de sok spielberges hatást nem lehet felfedezni rajta. A film legfontosabb hozadéka talán az volt, hogy itt ismerkedett meg Dennis Quaid és Meg Ryan, akik aztán tíz évig házasok voltak.