21. Sherlock Holmes nevében A dunaújvárosi Cruel World Team (Sohasevolt Glória, Einstein mega shotgun) tagjai lelkesen gyártják a garázsfilmeket, még az sem vette el a kedvüket, hogy előző munkájukat, az Illúziók-at szerzői jogi problémák miatt nem mutathatták be. Legújabb alkotásuk egy kis költségvetésű gyerekfilm, amelyben egy Holmes (Szénási Kristóf) és egy Watson (Ungvár Ádám) becenevű kisfiú nyomoz gyerektársaik elrabolt álmai után. Nem szabad Michael Bay-szintű trükköket várni a filmtől, viszont az előzetes alapján úgy tűnik, nagyon kedves lesz. * * * 20. Védhetetlen (Safe House) Ebből az akciófilmből már láttunk egy tízperces, az átlagosnál keményebb részletet, erre alapozzuk a reményünket, hogy az egész film izgalmas lesz. A megtekintett jelenetben a tapasztalatlan CIA-ügynököt alakító Ryan Reynolds felel a Denzel Washington által megformált fogolyért, akit egy védett házban őriznek, de egy felfegyverzett csapat betör a házba, és az ügynöknek menekülnie kell a fogollyal együtt. Lehet persze, hogy innentől kezdve száz perc egyhangú autós üldözés következik, de talán az ígéretes nyitás után mégsem ül le a film. * * * 19. Isztambul Török Ferenc Budapesten és Törökországban játszódó filmjében Johanna ter Steege középkorú feleséget alakít, akit férje sok év házasság és két felnőtt gyerek után megcsal egy fiatal tanítványával. A főhősnő kiborul, furcsa, zavarodott állapotba kerül, és saját élete elől Isztambulba szökik. Ott szerelmes lesz (a Három majom-ból ismert Yavuz Bingölbe), viszont a fia utána utazik, hogy megkeresse és hazahozza. Kevés szóval és eszközzel elmesélt, meditatív road movie-ra számítunk. * * * 18. Csempészek (Contraband) A rosszfiú jó útra tér, de a körülmények hatására muszáj elvállalnia még egy utolsó melót, amelyről kiderül, hogy mégsem olyan sima ügy, mint hitte. Megszámlálhatatlanul sok film alapult már erre a szituációra, a Csempészek-et mégis várjuk, mert ezúttal nem egy hollywoodi kisiparos, hanem az izlandi Baltasar Kormákur (101 Reykjavík, Vérvonal) vette kezelésbe a sztorit, a főszerepben Mark Wahlberggel. A film egyébként a 2008-as izlandi Reykjavik-Rotterdam remake-je, amelyben Kormákur játszotta a főhőst. * * * 17. Tirannoszaurusz (Tyrannosaur) A színészként ismert Paddy Considine (Szerelmem nyara, A Bourne-ultimátum) rendezői bemutatkozása állítólag iszonyatosan odacsap. Peter Mullan (pályája során nem először) alkoholista, agresszív fickót alakít, aki szeretne megváltozni, és összebarátkozik egy szelíd keresztény nővel (Olivia Colman), aki esetleg a segítségére lehet ebben. A közeg az a reménytelen, szürke Anglia, amely annyi, munkásosztályról szóló filmben vert már fejbe minket, és feltehetően itt is megteszi. * * * 16. The Raven Bár az előzetes alapján úgy sejtjük, James McTeigue filmje valószínűleg nem újítja meg a thriller műfaját, mi elégedettek leszünk, ha egy kellően pörgős és izgalmas krimit kapunk - ez John Cusack aranyosságával kiegészítve már bőven elég egy kellemes moziélményhez. Cusack Edgar Allan Poe-t alakítja a (nem megtörtént esten alapuló) filmben, aki kénytelen beszállni egy gyilkos utáni nyomozásba, amikor kiderül, hogy a fickó az ő írásaiból merít ihletet. A mellékszereplők is mind remek színészek (Luke Evans, Alice Eve és Brendan Gleeson), ráadásul a film egy részét Budapesten vették fel, bár a 19. századi Baltimore-nak álcázott pesti utcákra valószínűleg nem fogunk ráismerni. * * * 15. A Vaslady (The Iron Lady) Akik már látták, azt mondják, a Mamma Mia! rendezőjének, Phyllida Lloydnak a Margaret Thatcher-filmje nem lett valami nagy durranás, sőt ripacskodónak és közhelyesnek is nevezték már, de azért csak kíváncsiak vagyunk rá, hogy Meryl Streep hogyan lényegül át Vasladyvé. Bónusz, hogy férjét, Denis Thatchert az egyik legszerethetőbb brit színész, Jim Broadbent játssza. * * *
Angelina Jolie szinte teljes egészében Magyarországon forgatott, balkáni háborús filmje egy bosnyák lányról (Zana Marjanovic) és egy szerb fiúról (Goran Kostic) szól, akik a háború kitörése előtt összeismerkednek, aztán az ellentétes oldalon találják magukat, mégpedig egy táborban, ahol a lány fogoly, a fiú pedig őr. Amerikában a kritikusok vegyesen fogadták a filmet, sokan dicsérték a színészi alakításokat és a brutalitását (amit nem néztek volna ki Jolie-ból), mások viszont didaktikusnak találták. Nekünk nyilván már az érdekes lesz, hogy megpróbáljuk beazonosítani az összes helyszínt mozizás közben. * * * 13. Martha Marcy May Marlene Sean Durkin első filmje azt vizsgálja érzékenyen és szájbarágósság nélkül, hogy egy szekta hogyan szippant be magába egy fiatal, lelkileg sérült lányt, és hogy ugyanez a lány milyen nehézségekkel néz szembe, amikor a szektát elhagyva megpróbál visszatérni az emberek közé. A sok kérdést szándékosan nyitva hagyó, nyugtalanító filmet főképp a főhősnőt alakító, újonc Elizabeth Olsen finom játéka teszi különlegessé. * * * 12. Üvöltő szelek (Wuthering Heights) Aki látta Andrea Arnold korábbi filmjeit (Red Road, Akvárium), nem fog meglepődni azon, hogy ez az Üvöltö szelek-adaptáció egy kézikamerával felvett, naturalista hangulatú film, amelynek a legtöbb szerepét fiatal amatőrök játsszák. Emily Bronte romantikus történetét Arnold a saját szája íze szerint meséli el, ami üdítően hat, és egyben igazolja a sztori sokadik feldolgozását. Az amatőrök nagyon természetesek, a Skins című brit tinisorozat rajongói pedig külön örülhetnek, mert a főszereplők közt az egyetlen hivatásos a felnőtt Cathyt alakító Kaya Scodelario, aki a sorozat Effyje volt. * * * 11. Az ajtó Ha minden igaz, tavasszal végre eljut a magyar mozikba a népszerű Szabó Magda-regény adaptációja, amelyet Szabó István még 2010 végén forgatott, de aztán pénz hiányában csak később tudott befejezni. Az önéletrajzi ihletésű történet egy írónő és furcsa házvezetőnője kapcsolatát meséli el. Az írónőt Martina Gedeck (A mások élete) alakítja, a házvezetőnőt Helen Mirren játssza, az írónő férje pedig Eperjes Károly az angol nyelvű filmben. * * * 10. Mirror Mirror Mióta Julia Roberts kiöregedett a romantikus limonádékból, szökőévente kap csak értékelhető szerepet. Főleg ezért vagyunk kíváncsiak Tarsem Singh Hófehérke-történetére, amelyben az előzetes tanúsága szerint Robertsnek bőven lesz alkalma bájosan ripacskodni és bolondozni a gonosz mostoha nem túlságosan komolyan vett szerepében. A látvány Singh ízlését ismerve minden bizonnyal buja lesz, és a jó kiállású Armie Hammert is szívesen látjuk hercegként. Nem bánnánk még azt sem, ha Hófehérke (Lily Collins) csak mellékszereplő lenne. * * * 9. Az öldöklés istene (Carnage) Amíg - a nem éppen vígjátékairól ismert - Roman Polanski háziőrizetben volt, megírta Yasmina Reza színdarabjának adaptációját, amelyet aztán bomba szereposztással, Kate Winslettel, Jodie Fosterrel, John C. Reillyval és Christoph Waltzcal forgatott le. A gyakorlatilag valós időben zajló film egy délután alatt zajlik egy lakásban, ahol két szülőpár összejön, hogy megbeszélje a gyerekeik közt korábban kialakult konfliktust. A civilizáció álarca hamar lehullik, elszabadulnak az indulatok, és a színészek is elereszthetik magukat. * * * 8. Utódok (The Descendants) Alexander Payne (Schmidt története, Kerülőutak) védjegye a humoros és a drámai közti sajátos, általában megkapó egyensúlyozás, és az Utódok-ban ismét ezt a kényes egyensúlyt lőtte be. George Clooney megcsalt férjet alakít, akinek a felesége kómába esik, ő pedig kénytelen szembenézni élete hazugságaival, feltárni felesége hűtlenségének részleteit és új alapokra helyezni a kapcsolatát a két lányával. A szerethető, életszerű figurák, Hawaii klisémentes ábrázolása és a könnyedebb hangvétel ellenére sem elbagatellizált problémák az USA-ban már nagy közönségkedvenccé tették a filmet. * * * 7. A bűn hálójában (Haywire) Egy csapat férfi dolgozik azon, hogy kiiktassák a kormánynak dolgozó, nemkívánatossá vált bérgyilkosnőt (Gina Carano), de a kőkemény és nagyon ügyesen verekedő csaj sorban elgyepálja a férfiakat. Tipikus DVD-re való, B kategóriás akciófilm lenne ez, ha nem Steven Soderbergh rendezte volna, és nem olyan sztárokat eresztett volna rá a főhősnőre, mint Michael Fassbender, Michael Douglas, Ewan McGregor, Antonio Banderas és Channing Tatum. Állítólag lenyűgözőek a verekedések, és szuperszórakoztató az egész. * * * 6. A leleményes Hugo (Hugo) Brian Selznick The Invention of Hugo Cabret című képeskönyve varázslatos tisztelgés a mozi csodája előtt, nem meglepő, hogy Martin Scorsese lecsapott rá, hogy megfilmesítse. A 30-as években játszódó mese tele van káprázatos részletekkel kezdve onnan, hogy a főhős kisfiú egy pályaudvar titkos szobájában lakik egy óra számlapja mögött. A rejtély egy titokzatos robot révén bontakozik ki, és a legendás némafilmrendezőhöz, Georges Mélies-hez (Utazás a Holdba) vezet. Jude Law-tól Sacha Baron Cohening mindenki pattant, hogy részt vehessen a játékban. * * * 5. A Dangerous Method Ha nem David Cronenberg lenne a rendező, aggódnánk amiatt, hogy valaki játékfilmet forgat Sigmund Freudról, Carl Gustav Jungról és utóbbi pácienséről, a hisztériás Sabina Spielreinről, mert félnénk, hogy a pszichoanalízist konyhapszichológiává, a főszereplők viszonyát pedig olcsó szerelmi háromszöggé butítják, de sejtettük, hogy a lélek sötét bugyrait alaposan ismerő Cronenbergnél jó kezekben lesz a sztori. A kritikusok különösen dicsérték Keira Knightley alakítását, aki ugyan minket már nagyon rég meggyőzött arról, hogy jó színésznő, de annál kíváncsibbak vagyunk rá egy ilyen nagy elvárásokat támasztó szerepben. * * * 4. Suszter, szabó, baka, kém (Tinker Tailor Soldier Spy) Az egyszerre morbid és vicces vámpírfilm, az Engedj be! alapján tudtuk, hogy Tomas Alfredson mestere a hangulatteremtésnek, de azt nem gondoltuk volna, hogy olyan visszafogottságra képes, amilyet most bemutat. A brit színészek krémjét terelte össze, hogy mindegyiküktől az elképzelhető legminimalistább játékot kérje, és ebből hozzon ki egy beszippantó atmoszférájú kémfilmet. A hidegháború szürke Londonjában mozgó, visszafogott férfiak legvisszafogottabbika Gary Oldman, aki a budapesti Párizsi udvarban bekövetkező sajnálatos esemény miatt kénytelen nyomozást indítani egy orosz kém után a brit titkosszolgálat tagjai közt. * * * 3. Beszélnünk kell Kevinről (We Need to Talk About Kevin) Lynne Ramsay azt a kíméletlen és megválaszolhatatlan kérdést szegezi nekünk filmjében, hogy vannak-e gonosznak születő gyerekek, vagy az anyaságtól idegenkedő nők teszik akaratlanul is gonosszá a gyermeküket. Az ellentmondásos érzésekkel viaskodó anyát Tilda Swinton alakítja szokás szerint brillírozva, a nyugtalanító Ezra Miller pedig az antiszociális fiú, aki jóvátehetetlen szörnyűséget követ el. Tragikus történetük a nő emlékein keresztül áll össze fokozatosan és rettentő fájdalmasan. Ettől a filmtől garantáltan nem lesz jó kedvünk, mégis látni kell (de lehetőleg nem közvetlenül gyerekvállalás előtt). * * * 2. A hatalom árnyékában (The Ides of March) George Clooney ezzel a filmmel bizonyította be végképp, hogy remek rendezővé érett: itt még annál is lebilincselőbben mesél politikáról és újságírásról, mint a Good Night, and Good Luck-ban. A demokrata elnökjelöltségért folytatott küzdelemről szól a film, csupa színésznagyágyúval: Clooney a politikust alakítja, Philip Seymour Hoffman a kampánymenedzsere, Ryan Gosling pedig az ő feltörekvő beosztottja. Nem kell ismerni az amerikai választási rendszert ahhoz, hogy az ember végigizgulja a filmet, amely egyre durvább fordulatokat vesz a végső lealjasodásig. * * * 1. (megosztva) A tetovált lány (The Girl with the Dragon Tattoo) A Stieg Larsson Millennium-trilógiájából készült svéd filmekről megoszlanak a vélemények, de az már szinte biztos, hogy Noomi Rapace-t fejben hamarosan lecseréljük Rooney Marára, aki a külföldi kritikusok gyakorlatilag egyöntetű véleménye szerint letaglózó Lisbeth Salander szerepében. Salander különleges képességekkel bíró szociopata hacker, aki a tényfeltáró újságíró, Mikael Blomkvist (Daniel Craig) partnere lesz egy évtizedekkel korábbi gyilkosság utáni nyomozásban. Reméljük, hogy Fincher brutálisan és kíméletlenül dolgozta fel a sötét krimit. * * * 1. (megosztva) A szégyentelen (Shame) Ezt a filmet már annyit ajnározták a nemzetközi filmes sajtóban, és mi is annyit írtunk róla, hogy nem nagyon tudunk már róla olyat mondani, ami ne hangzott volna még el. Azok kedvéért, akik egyáltalán nem olvastak filmes híreket az elmúlt fél évben: Steve McQueen (Éhség) második filmjében Michael Fassbender egy szexfüggő férfit alakít, akinek az életébe berobban a szintén nem teljesen kiegyensúlyozott húga (Carey Mulligan). A velencei filmfesztiválon bemutatott film három díjat is besöpört, köztük a legjobb férfi alakításét, és filmes körökben egész ősszel mindenki csak arról bírt beszélni, hogy Fassbender lélegzetelállító és borzongató a kiüresedett főhős szerepében. |