Mi volt az első gondolatuk, miután elolvasták a forgatókönyvet?
Rade Serbedzija: Angelina megkereste a Los Angeles-i ügynökségemet, ők pedig eleve nevetve hívtak fel. Azért nevettek, mert tudták, hogy eddig minden olyan filmet visszautasítottam, amely a boszniai háborúról szólt. De hát Angelina mégiscsak Angelina, úgyhogy mondtam, adják meg neki a számomat. A forgatókönyvbe azonnal beleszerettem. Nagyon jól van megírva, és bár háborús film, nem csupán a háborúról szól: egy nagyon furcsa, bonyolult és veszélyes szerelmi történet egy fiatal szerb férfi és egy muzulmán nő között. Szerintem Angelinának sikerült elérnie a görög tragédiák mélységét. Ezért döntöttem úgy, hogy vállalom.
Vanessa Glodjo: Érzelmileg már az első olvasás közben rögtön azonosultam a forgatókönyvvel, mivel egy jó részét átéltem annak, ami le volt írva. Nem kerültem ugyan fogolytáborba, de az ostrom négy évét Szarajevóban töltöttem. Úgyhogy tudom, milyen csapdában ülni, és milyen az, amikor az ember nem mehet ki az utcára. Amikor először olvastam, nem tudtam, ki írta, de látszott, hogy tehetséges ember, aki nagyon jól ábrázolja, hogy érez az ember egy háborúban. Az összes karakter tetszett, a saját szerepemet pedig nagy kihívásnak láttam. Annyit tudtam csak, hogy Angelina Jolie-nak van valami köze a filmhez. Azt gondoltam, hogy ő csak a producer. Később mondták, hogy ő a rendező, és hogy tulajdonképpen ő írta a forgatókönyvet is.
Volt valamilyen előképe a tábornok megformálásához? Ismert ilyen embereket?
Rade Serbedzija: Hogyne, egy csomót! Néhány közülük a barátom volt, és van, aki igazi nacionalistaként végezte a szerb, a muszlim vagy a horvát hadseregben. Nagyon is jól ismertem ezt a típust.
A film témája még elevenen él a jugoszláv utódállamokban élő emberek emlékezetében. Hogyan reagált a környezetük, amikor megtudták, hogy igent mondanak az ajánlatra? Volt, aki kritizálta a döntésüket?
Rade Serbedzija: Volt. Van olyan, akinek a mai napig nem forrtak be a lelki sebei, aki még mindig a háborúban él, pedig a dolgok sokat változtak a térségben. A szerbek ismét mennek nyaralni az adriai partokhoz, az egykori tagállamok kereskednek egymással, színházi előadások turnéznak Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában. Az élet visszatér a normális kerékvágásba, de sajnálatos módon a feszültség nem tűnt el teljesen. Jelenleg leginkább az aggaszt, hogy a mostani fiatalok, akik a háború alatt születtek, elkezdtek veszélyes gyűlöletet sugározni. Persze lehet, hogy ez a film semmit nem változtat ezen, mert nem fogják megnézni.
Vanessa Glodjo, Goran Kostic, Zana Marjanovic és Rade Serbedzija A vér és méz földje berlini sajtótájékoztatója előtt |
Számított rá, hogy ennyire erőszakos lesz a film?
Rade Serbedzija: Nagyon meglepett és mélyen megérintett a New York-i premier. Olvastam a forgatókönyvet, játszottam a filmben, de nem számítottam rá, hogy ennyire erőteljes lesz a végeredmény. Nagyon tetszett a rendezés módja, a vágás is, és csodálatosan van fényképezve.
Mit gondolnak, a szerb sajtó és a szerb emberek egy része miért háborodott föl előre a film miatt?
Rade Serbedzija: Sok olyan film készült már, amelyben a szerbek a rossz fiúk, de valóban semelyik nem robbant akkorát, mint ez az eset. Talán azért történt így, mert annyira népszerű volt Angelina Jolie Szerbiában. Erre éppen ő az, aki hirtelen "csinál egy filmet a szerbek ellen". Ami persze nem igaz: ez nem egy szerbellenes film. Akkor miért kezdtek el sokan valótlanságokat terjeszteni a filmről, mielőtt látták volna? Mert néhány bulvárlap azt írta, hogy nagyon rossz a film, negatív kritikákat kapott Amerikában; szóval előre gerjesztették a hangulatot. Azt is írták, hogy Angelina Jolie azt mondta, hogy töröljék el a boszniai Szerb Köztársaságot. Ami hülyeség, sosem mondott ilyet. De másnap így százezres példányszámban el tudták adni a lapot. Négy nappal később azt írták: "Angelina Jolie: A szerbek gyilkosok" - vagy valami ilyesmi. Soha nem mondott ilyet, de így még egyszer elment százezer lap. Mindezek után néhány újságíró a legnagyobb lapokban azt írta, hogy "ha igaz, és tényleg ezt mondta, akkor blablabla". Hogyan írhattak olyat, hogy "ha igaz"? Hogyan mondhatnak ítéletet olyan dologról, ami egy vacak újságban jelent meg?
Rade Serbedzija első jelenete A vér és méz földje című filmben |
Előre látták ezt a veszélyt? Hogy az, ha Angelina Jolie nyúl ehhez a témához, ilyen hatást válthat ki?
Rade Serbedzija: Persze, gondoltam előre, és ezért el is gondolkodtam rajta, hogy részt vegyek-e a produkcióban, hiszen a nacionalista düh jelen van mindenhol a volt Jugoszláviában. De aztán úgy döntöttem, hogy részt veszek, mert ez egy nagyon fontos film, és a történet is jó.
Vanessa Glodjo: Szerintem az a tény, hogy ezt a filmet Angelina csinálta, felszorozta az indulatokat, mivel őt az egész világ ismeri. Mindenre sokkal hevesebben reagáltak az emberek, mint normális esetben. De Angelina egy tényeken alapuló filmet készített, és ezt a szerb embereknek egyszerűen el kell fogadniuk. Ahogy nekünk is el kell fogadnunk Boszniában, hogy ami megtörtént, megtörtént. Vannak olyan emberek az "enyémek" között is, akik dühösek rám, mások meg másokra dühösek, csakhogy ezen az egész konfliktuson tovább kellene már lépni. Filmek ezreit csinálták, amelyekben a németek a rossz fiúk, mégsem hallottam soha olyat, hogy a németek az ilyen filmekre azt mondták volna, hogy németellenes. Angelina Jolie-nak nem az volt a célja, hogy befeketítse a szerbeket, mert egyébként sem olyan ember, aki bárkinek is rosszat akar.
Vanessa Glodjo és Angelina Jolie A vér és méz földje berlini sajtótájékoztatója előtt |
Amit fel kell ismernünk, hogy már megint a kisstílű újságírók és politikusok csapdájába kerültünk - nem Angelina Jolie-éba. "Ha nem utálod a törököket, a muszlimokat és a horvátokat, nem vagy igazi szerb" - te jó ég, nem tudom elhinni, hogy vannak emberek, akik még mindig itt tartanak. A valódi tragédia a sok öldöklés és erőszak után az, hogy a patriotizmus megint ilyen dolgokban ölt testet. És most az összes oldalról beszélek. Ezért is remélem, hogy ez a film párbeszédet hoz, a fiatalokban pedig ellenérzést kelt a nacionalista politika ellen.
Rade Serbedzija: (a színésznőhöz fordulva) Angelina a forgatókönyvbe beleszőtte a háború alatt átélt tapasztalataidat is.
Vanessa Glodjo: Igen, ez valóban így volt. A történet váza készen volt, de minket is megkérdezett. Ez is csak azt mutatja, hogy hiába kívülálló, a szíve a mi régiónkhoz húz. Ez a régió a nyugati világ számára egyetlen ország, és az én szívemben is egy ország.
A boszniai kormánytól is érkezett valamilyen reakció a filmre? Vagy ismert bosnyák közszereplőktől, mint mondjuk Kusturica?
Rade Serbedzija: Nem tudom, hogy Kusturica hogy reagált. Amúgy pedig ő a hazám legtehetségesebb rendezője és talán a világ egyik legtehetségesebb rendezője. Mindössze ennyit akarok mondani róla.
Vanessa Glodjo (lila törülközővel a fején) első jelenete A vér és méz földje című filmben |
Ez egy három etnikumot érintő háború volt, de a filmből hiányzik a horvát szál. A forgatókönyv alakítása közben voltak erre vonatkozó javaslatok?
Rade Serbedzija: Nincsenek benne horvátok, mert ez nem egy Boszniáról készült dokumentumfilm. Különben más lett volna: például a rádióbejátszásokban nem csak arról beszéltek volna, hogy mi történik Srebrenicában, hanem mondjuk az egyik muzulmán háborús bűnöst, Naser Oricot is belekeverték volna, aki állítólag kétezer szerb embert megölt. De ez a film nem a boszniai háborúról szól, hanem egyetlen történetre koncentrál. Hogy mi történt egy szerb bázison, ahol muzulmán női foglyokat tartottak. És ilyen tábor tényleg volt.
A filmet a boszniai Szerb Köztársaságban nem fogják bemutatni, csak Szerbiában.
Vanessa Glodjo: Ami sokat elárul a boszniai Szerb Köztársaságról. Egy lány egyébként bejelentette az interneten, hogy be fogja mutatni a filmet az otthonában, Prijedorban.
Rade Serbedzija: Most mindenki róla ír és beszél, mert az ötlete nagyszerű, okos és bátor. A hatóságok persze kivonulhatnak, és illegális letöltés ürügyén berekeszthetik a vetítést.
Rade Serbedzija, Angelina Jolie, Vanessa Glodjo A vér és méz földje Los Angeles-i premierjén |
A Los Angeles-i premier után történt egy különös eset, amikor ön hátat fordított egy egykori NATO-parancsnoknak. Mi történt pontosan?
Rade Serbedzija : A film után egy bárban voltam. Több amerikai jött oda, hogy mennyire tetszett nekik a játékom. Egyszer csak megjelent egy férfi, és mondta, hogy "nagyszerű, csodás volt az alakítása", és akkor felismertem, hogy Wesley Clark NATO-parancsnok az. Nemcsak Szerbiát bombázta - amivel egy csomó civil embert megölt -, de a szörnyű háború teljes négy éve alatt NATO-parancsnok volt. Mondtam neki, hogy köszönöm, tábornok, de attól tartok, ugyanezt nem tudom elmondani az ön alakításáról az én országomban - és ezzel hátat fordítottam neki. Erre kiabálni kezdett, hogy várjon, el akarom magyarázni. Jöttek a beosztottai, és elkezdtek kérlelni, hogy csak öt percet adjak neki, de mondtam, hogy egy másodpercem sincs arra, hogy beszéljek vele, mert az ő és más politikusok felelőssége hatalmas abban, hogy megtörtént ez a háború.