A szörny olcsó, a vízesés drága

Ő rajzolta meg Harry Potter Fúriafűzét és King Kong halott tekintetét. Kiss Balázs három éve dolgozik a világ legmenőbb animációs cégénél Új-Zélandon: olyan filmeken hagyta ott a keze nyomát, mint az Avatar, a Tintin kalandjai vagy a Prometheus, most pedig A hobbiton munkálkodik. Elmesélte, hogy miért zseniális Peter Jackson, Ridley Scott, James Cameron és Steven Spielberg, valamint azt, hogy mi lesz a következő nagy dobás a szakmájában. Azt is megtudtuk, hogy jelenleg a kék na'vilány hisztije az animáció egyik csúcsa, a Jurassic Park még mindig korrekt, a Bosszúállók pedig semmi extra. Interjú a Weta Digital világításért felelős főmunkatársával.

Mit végeztél? Milyen képzettséged van ehhez a munkához?

Tizenöt éve, amikor én kezdtem, még nem lehetett hazánkban komolyabb szinten számítógépes grafikát tanulni. Először interneten végeztem különböző tesztfeladatokat, szoftvereket tanultam kezelni, és website-okon megjelent 3D-s versenyekre küldtem pályamunkákat. Abban az időben sok grafikai versenyen is részt vettem Ward néven, úgynevezett underground scene partikon. 1996-ban volt talán az első ilyen Magyarországon. Ezeket úgy kell elképzelni, hogy péntek estétől vasárnap délig több száz ember összegyűlik, játszanak, grafikai, illetve demóprogramokat mutatnak be, és versenyeznek. Egyszóval önmagamat fejlesztettem.

Egyből a 3D volt a te területed?

Nem, először csak 2D-ben rajzoltam, pixeleket raktam egy Enterprise számítógéppel. Internet sem volt még nagyon, csak FTP-site-okra tudtál felmenni, ha szoftvereket akartál megismerni. Aztán elkezdtem rajzolni tablettel a Photoshopban, majd 2000-ben a 3D Studio Maxszal csináltam egy pályamunkát egy 3D Festival nevű rendezvényre Dániában. Azután kezdtem el jobban elmenni a 3D irányába, hogy azt megnyertem.

Az, hogy megnyerted ezt a fesztivált, megnyitott kapukat? Megismerkedtél olyan emberekkel, akik később munkát tudtak adni?

Úgy képzeld el, hogy elküldtem a pályamunkámat erre a fesztiválra, ahol dolgoznom kellett segédmunkásként, hogy ott lehessek. A díjkiosztó előtt nem is árulták el, hogy nyertem, csak azt mondták, hogy ezen a rendezvényen mégse legyek a munkaruhámban, hanem vegyek fel valami öltönyt, és üljek le a nézőtéren. Ülök ott, és egyszer csak bejelentik, hogy a nyertes Kiss Balázs. Ötszáz ember előtt kihívnak a színpadra, veszem át a díjat, és köpni-nyelni nem tudtok. Egy ideig dolgoztam Magyarországon, közben jártam ki interjúkra külföldre. 2002-ban elmentem az akkori 3D-fesztiválra. Ott találkoztam valakivel, aki előadott a Weta Digitaltól. Elkövettem azt a tipikus hibát, hogy azt hittem, amiatt fognak felvenni, ha olyan munkákat csinálok, amiket korábban az a cég csinált. Akkoriban jött ki A Gyűrűk Ura, tehát csináltam egy barlangi troll modellt, amit mutogattam ennek a Matt Aitken nevű embernek, akiről azt sem tudtam, hogy kicsoda, csak láttam, hogy ott volt a színpadon. Ránézett a portfoliómra, csóválta a fejét, és azt mondta: "hát ezzel téged sosem fognak felvenni a Wetához". A vicc az, hogy most tíz év elteltével együtt kávézom ezzel a manusszal. Ő most az egyik legnagyobb supervisor a Wetánál. Még nem mondtam neki, hogy tíz évvel ezelőtt már találkoztunk.

A cikkben szereplő idegen nyelvű kifejezések magyarázata

Weta Digital: Új Zéland-i székhelyű cég, világelső a vizuális effektek készítésében, alapítója Peter Jackson. Többek között a következő filmekért kapta meg a legjobb vizuális effektért járó Oscar-díjat: A Gyűrűk Ura-trilógia, King Kong, Avatar.

supervisor: Ő fogja össze mind kreatív, mind a technikai oldalról is a digitális munkát végző csapatot, és egyben felelős az adott digitális effektek minőségéért is.

textúrázó: A különböző digitális effekteket, illetve szörnyeket anyagjellemzőkkel látja el. Digitális rajzolóprogramokkal festi meg azok felszínét.

pipeline: A digitális effekteket létrehozó munkafolyamat angol megfelelője.

lighting TD: A jelenetek digitális bevilágítását végzi, hasonló elven, mint a forgatáson részt vevő világosító szakemberek, csak ő számítógépen helyezi el a digitális fényeket.

showreel: Az adott grafikus vagy cég leglátványosabb munkáit bemutató pár perces film.

shot-munka: A shot-munka során a Lighting TD-k kiszámítják azt a képet (digitális effektet, szörnyet, stb), amely a folyamat végén a mozivászonra kerül.

szőr-shader: Minden digitális lény különböző anyagjellemzőkkel rendelkezik, ezen anyagjellemzők összessége az ún. shader. Egy élethű szőr-shader létrehozása igen összetett feladat.

48 fps: Napjainkig a mozikban lejátszott filmek 24 képkockát vetítenek le másodpercenként. Ennél a sebességnél gyakran észrevehető, hogy szaggat egy-egy kameramozgás. A hobbit című film már 48 képkockát fog mutatni másodpercenként a folyamatosabb kameramozgás elősegítése érdekében.

renderelés: Az a folyamat, amely során a számítógép az adott digitális effektet (szörny, háttér, robbanás, stb.) kiszámolja. Ez gyakran pár órat, de akár napokat is igénybe vehet képkockánként.

Akkor arra álltál rá, hogy megpróbálj elhelyezkedni egy külföldi cégnél?

Igen, 2000 tájékán nagyon komolyan el akartam költözni innen. Kamasz koromban voltam párszor epret szedni Angliában, és a fejembe vettem, hogy oda kell költöznöm. Hat-hét alkalommal voltam kint interjún, úgy, hogy innen lefixáltam, és összedolgoztam pénzt a repülőjegyre. Vettem egy nagyon drága öltönyt, az volt az egyetlen értékes tulajdonom, amúgy meg diákszállókban laktam, ahol nyolc ismeretlennel vagy egy szobában. Úgy aludtam, hogy magamhoz szorítottam az öltönyt, nehogy ellopják. Egy-két évig küzdöttem, a végén összejött három állásajánlat. Azt tudtam, hogy azonnal nem vesznek fel filmes munkákra. Végül kikötöttem egy pici játékfejlesztő cégnél West Yorkshire-ben, Anglia északi részén, ahol fél évet töltöttem el.

Hogy jött az első komolyabb filmes meló?

A következő 3D-fesztiválra csináltam egy fotorealisztikus elefántot. Lemodelleztem, beleraktam egy szavannai háttérbe. Elég jól sikerült, gyakorlatlan szem még most sem mondaná meg róla, hogy nem fotó. Megmutattam egy Peter Muyzers nevű supervisornak, aki a Moving Picture Companynál dolgozott, épp a Harry Potter második részét csinálták. Ő vett fel textúrázónak a Harry Potter következő részére. A Fúriafűz nevű fán dolgoztam. Mást sem csináltam két hónapig, mint kéregmintázatokat és mohát festettem, már erről álmodtam a végén. Így indult a filmes karrierem.

A kérdéses jelenet a Harry Potter és az azkabani fogoly című filmből

Meddig maradtál ott?

Mindenképpen világítani szerettem volna, azt csinálom most is: számítógépes grafikát világítok be. Mi majdnem a legvégén vagyunk a munkafolyamatnak, a pipeline-nak, tőlünk megy ki a végleges kép. Amikor a textúrát készítettem ahhoz a fához, egyből kértem, hadd világíthassak, így kaptam egy tesztmelót ezen a fán. Van egy jelenet, amelyben Harry és Hermione áll a fa mellett. A fa legalsó része valódi volt, a mellett álltak a színészek a forgatáson, de onnantól kezdve az egész fa számítógéppel készült és mozgott. Megkaptam azt a feladatot tesztmunkaként, hogy csináljam meg úgy, hogy ne tudják megmondani, hol ér véget a valódi fa és honnan kezdődik a számítógépes. Egy hét alatt megcsináltam, és annyira meg voltak vele elégedve, hogy végül az én világításomat használták ebben a jelenetsorban. Így lettem ún. lighting TD. 2005-ig voltam a Moving Pictures Companynél, ahol dolgoztam az Alien Vs. Predator-on, a Charlie és a csokigyár-on, a Mennyei királyság-on, és a Harry Potter és a tűz serlegé-n is. Egészen addig, amíg fel nem vettek a King Kong-ra a Wetához.

A Weta számít a szakma csúcsának?

Akkoriban két cég volt fej fej mellett: az ILM, George Lucas cége, és a Weta Digital, amely pedig Peter Jacksoné. Azóta négy vagy öt Oscart is nyertünk. Nyert anno A Gyűrűk Ura-sorozat, a King Kong, nyert az Avatar is. Ha azt nézed, hogy ki mennyit nyert eddig összesen, akkor persze az ILM vezet, mert már több mint 35 éve léteznek. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy ez a két cég a csúcs.

Ezt már akkor is így láttad? Konkrétan arra hajtottál, hogy a Wetánál helyezkedhess el?

Amikor megláttam az első A Gyűrűk Urá-t, a haveroknak poénkodtam azzal, hogy a bal kezemet odaadnám, hogy annál a cégnél dolgozhassak. Mindenki röhögött rajtam a kocsmában.

Kiss Balázs | Fotó: Tuba Zoltán

És hogy jutottál végül be hozzájuk? Simán csak jelentkeztél a King Kong-ra?

Kijött az első trailer, és abban King Kongnak az egyik foga kilógott. Halál nyomorékul nézett ki. Hússzor megnéztem a trailert, és csak arra tudtam gondolni, hogy ebből sose lesz jó film. Beszélgettem a haverokkal, és mindenki azzal jött, hogy nagyon jó film lesz. Kételkedtem, de minél többször mondták, annál jobban elkezdtem hinni benne. Akkor nekem ebben dolgoznom kell. Na jó, próbáljuk meg! Nem ismertem senkit a Wetánál, engem sem ismert senki, ezért elkezdtem küldeni nekik showreeleket. Random embereknek, hetente egyet FedEx-szel Londonból. Küldtem a HR-nek is, hogy azért nekik is meglegyen, de főleg supervisorokat néztem ki. Megnéztem, hogy kik nyertek Oscart A Gyűrűk Urá-ért, és nekik küldözgettem az anyagaimat. Az édesapám rajztanár, és úgy nevelt, hogy ha csinálok valamit, akkor csináljam tökéletesen. A showreelemet nagyon szuperül megtervezett DVD-tokban küldtem, magát a lemez is megcsináltam szépen, a kísérőlevél kinyomtatva benne volt a tokban. Egyszer csak írtak, hogy oké, fel vagy véve.

Nem is volt interjú?

Nem. Most már tudom, hogy ez úgy működik, hogy amikor egy nagy film vége közeledik, és hirtelen megnő a munkamennyiség, akkor az utolsó három hónapra elkezdenek tömegével felvenni embereket. Megérkeztem augusztusban Új-Zélandra, betanítottak egy hétig, és utána egyből bedobtak a mélyvízbe. Rám bíztak teljes közeli King Kong-jeleneteket, például azt a felvételt, amikor leesik, és kimegy a szeméből az élet, plusz csináltam pár repülős-üldözős jelenetet is. Akkor jöttem rá, hogy London és a Weta teljesen más világ. Ég és föld, olyan mértékű a profizmus. Például az a jelenet, amikor Kong szétveri New Yorkot, szinte az utolsó pillanatig nem is létezett. Jött Peter Jackson, hogy kéne valami ütős a végére. Összeül a csapat, és három nap alatt összedobnak neki egy látványtervet. Volt kábé néhány hetünk, hogy New York komplett lerombolását megcsináljuk. Ilyenkor heti száz óránál is többet kell dolgozni, nagyon durva elvárások vannak.

King Kong

Ilyenkor előfordul, hogy kifuttok az időből? Mert teljesen laikus szemmel is néha látszódik filmekben, hogy némely effekt látványosan bénább, mint a többi.

Eltolni egy film bemutatóját, és keresni fél évvel később egy másik időpontot, az embertelen költség. Főleg a marketing miatt, ami nagyjából egy film költségvetésének egyharmada. Nem beszélve a negatív visszhangról, így az effektek mindenképpen elkészülnek. Aztán úgy néz ki, ahogy. Szóval előfordul, én is dolgoztam olyan filmeken, amelyeken gányolás volt a végén. Mondjuk nem a Wetánál, mert ott a legrosszabb esetben még több embert ráállítanak. Olyankor felvesznek embereket akár két hétre is.

Mindig érződik egy filmen, hogy a munka eleje nyugisabb, és a végén iszonyatosan felpörög?

Igen. Most például volt lehetőségem eljönni egy hónap szabadságra, ez egy hónappal később már nem menne. Mert A hobbit, amelyen most dolgozom, nagyon melós lesz egy hónap múlva.

Te mikor végzel jobb munkát? A nyugisabb szakaszban, vagy amikor már pörget az adrenalin?

Szerintem jól dolgozom nyomás alatt is. Teljesen más típusú munkát végzek az elején és a végén. Vagy vezető beosztásban adott jelenetsorok bevilágításáért felelős 3D-grafikusként dolgozom (sequence lead lighting technical director), vagy pedig shot-munkatársként.
Ha shot-munkatárs (senior lighting technical director) vagyok egy filmen, akkor magukon a jeleneteken dolgozom, ezt hívják shot-munkának. Ezt csináltam a Tintin-en és a Prometheus-on is, bár ez utóbbi esetben más grafikusok munkáját is el kellett bírálnom. A hobbit-nál más, itt a film egyik nagyobb részéért vagyok felelős, nekem kell kidolgoznom az ún. light rigeket. A light riget úgy tudnám megmagyarázni, hogy én állítom be egy jelenetsoron, hogy hogyan nézzenek ki a bevilágítások, amelyeket utána a jeleneteken dolgozó, előbb említett shot-munkatársak átvesznek. Végül is digitális fényeket rakunk le.

Hogy magasabb a beosztásod A hobbit-ban, mint mondjuk a Prometheus-ban, azt jelenti, hogy kevesebbet kell konkrétan nyüstölnöd a gépet, és inkább felügyeled az alattad lévők munkáját?

Az elején és a közepén felügyelem, emellett mindig nekünk adják a legbonyolultabb jeleneteket is. Az Avatar-on is ilyen vezető beosztásban voltam, biztos emlékszel arra a jelenetre, amelyikben Jake és Neytiri repül ahhoz a fehér fához, és elmennek a nagy kő boltívek mellett. Ennek a szekvenciának voltam a felelőse.

Az említett boltívek az Avatar-ban

A te szakmádban is olyan az előrelépés, mint más szakmákban? Először kulimunkát végez az ember, csinálja a fa erezetét, aztán shot-munkák jönnek, és a következő szinten már nem kell konkrétan bindzsizned a gépen, hanem csak leokézod a beosztottak munkáját, és tárgyalásokra jársz?

Londonban a vezetők (supervisorok) már nem csinálnak shot-munkát, de a Wetánál például Joe Letteri, a cég társ-tulajdonosa és a fő visual effects supervisor maga írta King Kong szőr-shaderét. Négy Oscar-díjas, szinte minden nagyobb volumenű film nyert, amelyen dolgozott a Wetánál. És Letteri éjszakákon át ült pár programozóval, együtt programozták le. Ilyet én még nem láttam sehol máshol. Ő teljesen egyedülálló supervisor a szakmánkban, olyan szemmel és technikai hozzáértéssel rendelkezik, ami párját ritkítja.

Hogy van a ranglétra?

Általában egy ember runnerként kezd. Ő futkos jobbra-balra, kávét csinál, gyümölcsöt szeletel, felszolgál, ha megrendelő jön. Ilyenekre vesznek fel egyetemen grafikusként vagy producerként végzett fiatalokat semmi pénzért. Egy runnernek az a célja, hogy mondjuk egy évig csinálja ezt, után lesz belőle érdeklődési körétől függően például segédproducer vagy akár ún. render-wrangler. Az annyit tesz, hogy egy manusz ül a számítógép előtt, és csak azt nézi, hogy mennek-e a képkiszámítási folyamatok. Van nálunk tíz ilyen ember, akinek a dolga ezeket figyelni, és ha hibaüzenet jön vissza, akkor felhívnak.

Lefagyott a renderelés.

Pontosan. Utána lehet belőlük assistant TD, ők azok, akik átnézik, hogy meglegyenek a komponensek, amelyekkel utána a lighting TD-knek kell dolgozniuk.

Feletted még hány szint van?

Még kettő. A CG supervisor és a visual effects supervisor. Nagy kaliberű filmeknél, például a Tintin-nél, ahol 1300 jelenetet kellett megcsinálni, ott több visual effects supervisor is van.

Az egyik jelenet a Prometheus-ban, amelyen Kiss Balázs dolgozott

Mennek nyugdíjba nálatok az emberek?

Ez egy nagyon fiatal szakma, nem nagyon ment még nyugdíjba senki. Van egy nagyon híres supervisor, Dennis Murrennek hívják, dolgozott az összes Star Wars-on, a Harmadik típusú találkozások-on és a Terminátor 2-n is például, kilenc Oscart kapott élete során. Úgy tudom, ő tavaly ment nyugdíjba. Így sajnos vele már nem fogok tudni együtt dolgozni, pedig az jó lett volna.

Van olyan, hogy felszabadul egy poszt, és akkor megy a tanakodás, hogy vajon ki fogja megkapni? Vagy inkább nem valaki helyére lehet lépni, hanem vele egy szintre?

Inkább az utóbbi, mert a cég folyamatosan bővül. Amikor a King Kong-on voltam, 700-an dolgoztak a Wetánál, most már 1000-en. A szakmánk bővül, egyre nagyobb a kereslet a vizuális effektekre a filmekben, ezért egyre több munkaerő kell, és egyre több lehetőség van mozogni.

Be lehet kerülni az utcáról is?

Nagyon nehéz. Nagyon magasak az elvárások, és gyakran csak pár tíz embert keres egyszerre a cég. Ha fel akarunk venni embereket, akkor körbeküldenek egy belső e-mailt, hogy szükségünk van mondjuk tíz lighting TD-re, ismersz-e olyat, akit be tudsz ajánlani? Ha van egy jó barátom, aki mellett szakmailag is ki merek állni, akkor beajánlom, és azok közül válogatnak.

Folyamatosan kell képezni magadat, mondjuk új szoftvereket, új megoldásokat megtanulnod, hogy ne maradj le?

Mindenképpen. Külön részleg van, ahol csak azt kutatják, hogyan legyenek egyre tökéletesebbek azok a feladatok, amelyeket mi elvégzünk. Nagyon kemény matematika társul ehhez. Van egy megoldás, amely azt szabályozza, hogyan terjed a bőr alatt a fény. Ennek részeit például át kellett írni a Prometheus-hoz, hogy még élethűbb legyen. Van külön osztály, amely csak belső szoftvereket fejleszt, és utána elterjed a cégnél, hogy mostantól azt kell használni, és akkor azt nekünk is meg kell tanulni.

Prometheus

Hogyan tudtad elérni a King Kong után, hogy a Wetánál maradhass?

Hát nem maradtam ott, pedig mindenképpen szerettem volna. Mondták, hogy bocs, de most nincs film. Akkor gondoltam, hogy átmegyek Ausztráliába az Animal Logichoz, akik a Táncoló talpak-at és a 300-at csinálták. De aztán jött egy haverom, aki azt mondta, hogy a világ legjobb dolga a Superman visszatér lesz. Visszamentem Londonba, dolgoztam fél évig a Superman-en.

Onnantól már elmehettél volna bárhova?

Igen, már nem kell showreelt csinálnom, csak küldöm, hogy ezeken dolgoztam, és éppen ráérek. Megnézik az IMDb-n, hogy tényleg azokon dolgoztál-e, megkérdeznek 2-3 embert, aki ismer. Fontos, hogy ők azt mondják, hogy tényleg jó vagyok, és ennyi.

Ez egy nagyon gyors felívelés volt, nem? Hiszen 2002-ben még sehol nem voltál, 2006-ra pedig már bárhol tárt karokkal fogadtak.

Igen, lehet mondani. Dolgoztam még közben az egyik Narniá-n és az I. e. 10 000 című filmen. Ez utóbbin a mamutvadászatnak voltam vezető grafikusa.

Mamutvadászat az I. e. 10 000 című filmben

Lehet tudni, hogy nagyon drága a számítógépes grafika. Ez az anyagi vonzat megjelenik a te munkád során is?

Jobbára már a film elején eldől, hogy mekkora a költségvetés. Ezt a producerek találják ki. Utána beárazzák a jeleneteket: ebben van három egyszerűbb szörny, az olcsó, van benne egy vízesés, robbanás, az kihívás. Nem mindent egyformán nehéz megcsinálni, például élethű fotorealisztikus karaktereket és azok viselkedését nagyon bonyolult létrehozni. Az Avatar-ban Neytirinek van pár jelenete, amely valószínűleg jelen pillanatban is a számítógépes grafika csúcsa. Például, amikor megtudja a barlangban, hogy Jake átveri, és elkezd hisztizni. Aztán nem mindegy, hogy tüzet kell csinálni, vagy vizet, robbanásokat, tükröződő felületeket esetleg, vagy csak egyszerű szörnyeket. Akármilyen hihetetlen, egy szörnyet sokkal könnyebb megcsinálni nekünk, mert azt nincs mihez viszonyítani. Sokkal nehezebb olyasvalamit megcsinálni valósághűre, amit ismerünk az életből.

Hogy kerültél vissza a Wetához?

2008-ban jött a recesszió, gondoltam, Londonból már elég, menjünk vissza Új-Zélandra. Jelentkeztem az Avatar-ra, de mivel három évig távol voltam, hiába látták, hogy miken dolgoztam, először az Amikor megállt a Föld című filmre raktak és csak azután jött az Avatar. Fél évig éjszakai jeleneteket csináltam, majd a végén megtettek a már említett boltíves rész vezetőjének. Az egész film nagyon nagy százalékát az utolsó pár hónap alatt számítottuk ki, de a film akkor már 4-5 éve készült.

Az Avatar után úgy gondoltad, hogy hosszabb ideig is maradsz?

Igen, azóta már eltelt három év, így visszatekintve, kis megszakításokkal vagy öt éve, hogy itt vagyok.

És mik a terveid?

Egyelőre november végéig dolgozom A hobbit-on, aztán majd meglátjuk.

A hobbit

Milyen Új-Zélandon élni?

Úgy kell elképzelni Új-Zélandot, mint mondjuk több száz évvel ezelőtt Európát, pont mielőtt elkezdték volna kivágni az erdőket, felélni a természeti kincseket. Sajnos ez most kezdődött el Új-Zélandon, de még azért negyven százaléka erdő.

De azért te nem az erdőben vagy.

Nem, de ha reggel felkelek, és kinézek az ablakon, akkor havas hegyeket és tengerpartot látok. A környezet megvan, az emberek barátságosak, az életszínvonal sokkal magasabb, mint Angliában.

Néha húsz-harmincéves filmekben is teljesen vállalhatónak tűnnek az effektek, máskor pár évvel ezelőtti filmben már elavult effektek vannak. Lehet arra törekedni, hogy időtálló effektek készüljenek?

Ez pénzkérdés. Lehet, hogy a film egy része éppen ki volt utalva egy nagyon kicsi stúdiónak, akik bevállalták azért, mert szeretnének előre törni, de túl nagy falat volt nekik. Vagy az utolsó pillanatban lett kiadva a munka. Rengeteg oka lehet. Előfordul, hogy egy nagyobb stúdió kénytelen újracsinálni ezeket a munkákat az utolsó pillanatban, viszont ha nincs már erre mód vagy idő, akkor az eredeti (gyengébb) munka a végén mégis belekerül a filmbe. És akkor nézed a filmet, és azt gondolod, hogy hát ez azért nem olyan jó, mint a Jurassic Park, ami már majdnem húszéves.

Jurassic Park

A Jurassic Park még mindig szuperjó?

Persze. Amikor például a konyhában kergetik a gyerekeket, azok még mindig korrekt dinoszauruszok. A számítógépes grafikával foglakozó cégek évente mutatják be az éppen aktuális fejlesztéseiket a Siggraph nevű rendezvényen. Összegyűlik egy csomó geek, és meghallgatják, hogy hol mi a legújabb trend. És igazából később ezekből születnek a híres effektek. Valaki csinál egy változatot, abból lesz egy ún. Siggraph paper, azt megnézi az összes hasonló geek, csavarnak rajta. A Wetától, az ILM-től, mindenhonnan. És akkor azt mondják, hogy ez így tök jó. Eltelik pár év, és utána lesz belőle egy jó effekt. Például hosszú ideig egyszerűen nem tudtak normális vizet készíteni. Ha összehasonlítod a Titanic-ban lévő óceánt az Avatar-ban lévővel, az ég és föld. Közben lezajlott egy fejlesztési folyamat, amelyben lépésről lépésre eljutottunk oda, hogy tudunk olyan vizet csinálni, amelyről nem mondod meg, hogy számítógépes vagy valódi.

Most mi az, amit még nem tudtok tökéletesen megcsinálni? Mi van fejlesztés alatt?

Szerintem a nagy áttörés ott lesz, amikor valaki egyszer be meri vállalni - tekintsünk el attól, hogy etikus-e vagy sem -, hogy egy elhunyt színésszel, legyen az mondjuk Bruce Lee, csinál egy olyan filmet, amelyről senki nem mondja meg, hogy azt nem az igazi színész forgatta. Az egy hatalmas lépés lesz, mert kilencven százalékra könnyű megcsinálni valamit, de az utolsó tíz százalék a lényeg. A mi szakmánkban azok a nagyon jók, akik ezeket a tíz százalékokat is megcsinálják. Ott megmagyarázhatatlan dolgokat kell leküzdened, és csak nagyon-nagyon gyakorlott szem tudja megmondani, hogy mi az, ami rossz benne.

Szerinted az új Bruce Lee-film hány év még?

El tudom képzelni, hogy tíz év múlva már lehetséges lesz.

Bruce Lee

Meg tudnád fogalmazni, hogy Ridley Scott, James Cameron, Peter Jackson és Steven Spielberg mitől különb rendező, mint a többiek?

Azonnal meg tudják mondani, hogy mit várnak el, vagy mit kell változtatni, és ha azt megváltoztatod, akkor az jó is lesz. Ridley Scott grafikus végzettségű, küldi nekünk a szkeccseket folyton, megrajzolja, hogy milyen beállításokat akar. Az általad említett rendezők mindegyike tisztában vannak azzal, hogy mit szeretne a filmvásznon látni, és azt milyen módszerrel érheti el a leggyorsabban, a legmagasabb színvonalon.

Mit szoktak a leggyakrabban elrontani a 3D-ben?

Leegyszerűsítve a 3D úgy működik, hogy van egy ún. konvergenciapont a jelenetben, amelyre a szem fókuszál. Tegyük fel, hogy ezt a poharat nézem, erre fókuszál a szemem, ez a szememnek a konvergenciapontja. Minden, ami mögötte és előtte van, az el lesz mosva. Ha olyan a jelenet, hogy először a pohárra kell fókuszálnom, aztán rád, aztán megint a pohárra, és ezek nagyon gyorsan váltják egymást, akkor elfárad a szemed. Ilyenek a rossz 3D-s filmek. Az Avatar-ban és a Prometheus-ban a 3D-s effektek szándékosan úgy vannak felépítve, hogy ezek a konvergenciapontok nem ugranak nagyot térben, hogy ne fárasszák feleslegesen a szemet. Ez minőség, és nem az, hogy dobálok feléd egy csomó narancsot, aztán egy körtét, meg egy kést. Mert azt nem lehet két órán keresztül elviselni. Az csak azért 3D-s, hogy drágább jegyeket adhassanak el, és több bevételt hozzon. Emellett pedig vannak azok a filmek, amelyeket 2D-ben forgattak és konvertálnak 3D-be kizárólag a profit érdekében több-kevesebb sikerrel. Jobbára inkább kevesebb.

Kiss Balázs | Fotó: Tuba Zoltán

Ezek a rendezők, akikről beszéltünk, milyen részletességgel követik a munkátokat?

Amikor Londonban dolgoztam a Mennyei királyság-on, Ridley Scott gyakran bejött hozzánk. Ahol ez nem lehetséges ott videokonferenciákon tartjuk a kapcsolatot.

Hallottál már olyat vissza, hogy mondjuk Spielbergnek, vagy más rendezőnek tetszett valami, amit konkrétan te csináltál?

Persze. Például az Avatar-on Cameron lecseréltette egy másik szekvencia világítását arra, amit én csináltam. Szerencsés helyzetben vagyok, mert ha dolgozom egy jeleneten, az valahogy mindig belekerül az előzetesekbe. Például az Avatar-ban az a repülés volt a trailer elején és végén is, amit én csináltam. Vagy amikor Tintin olvas a könyvtárban, az mindenütt ott volt. Ez pozitív, mert akkor fel tudom rakni a honlapomra, bele tudom rakni a showreelembe, mert az egy ismert jelenet a filmből.

Tintin kalandjai

Ez jó érzés?

Nagyon! Egyszer James Cameron lejött hozzánk az Avatar alatt, mondott egy rövid köszönőbeszédet a csoportunknak, és kezet fogott pár emberrel. Én pont a szerencsések között voltam. Ha dolgozol napi 14 órát, akkor jólesik, hogy emberszámba vesznek.

Te hogy tekintesz a Pixarra? Az nem egy másik csúcsa a szakmának?

A Pixarhoz jobbára animátorok szeretnek menni dolgozni, mert az animációs szempontból a csúcsa a szakmának. Én annyira nem vagyok oda az egész estés animációs filmekért. Inkább a realisztikus dolgokat szeretem, mint ezeket a meseszerű animációkat. De tény, hogy egy animátornak maximálisan a Pixar a csúcs. Ők készítik a legmagasabb színvonalú animációs filmeket.

Milyen típusú emberek dolgoznak a te szakmádban?

A legőrültebb olasztól kezdve, aki folyton az anyanyelvén káromkodik, olyan hangosan, hogy az egész cég hallja, a legkeményebb geekekig minden van. Van középkorú, ötgyerekes családapa is. Nem lehet általánosítani.

A család belefér ebbe a munkába?

Hát, ha nem nagyon akarod látni őket, akkor belefér. De ez is megoldható. Lehet hosszabb, egy vagy több hónapos, féléves szüneteket tartani két film között.

Kiss Balázs | Fotó: Tuba Zoltán

Te hány éves vagy?

37 leszek.

Akkor már neked is időszerű lenne a családalapítás.

Tervbe van véve. Jövőre lesz esküvőnk, igyekszünk sorrendben csinálni.

Olyanra éreztél már késztetést, hogy belopj valami személyeset egy filmbe? Mondjuk a barátnőd monogramját odaírd egy monitorra a Prometheus-ban.

Amikor textúráztam a Harry Potter-en, akkor próbáltam beleírni a nevem a fába, de aztán rájöttem, hogy sosem fog látszódni. Embertelen mennyiségű pixel sűrítődik le oda, hiába írod bele a nevedet kicsiben. Na, meg volt főnököm, aki figyelte, hogy mit csinálok. Akkor még voltak ilyen késztetéseim, de ma már nem foglalkoztat ilyesmi.

Harry Potter és az azkabani fogoly

Volt, aki lebukott ilyennel?

Úgy konkrétan, hogy észrevették volna, nem. De tudom, hogy egy csomó filmbe bele vannak ilyenek csempészve, az ILM-nél csinálták páran. Ez olyan, ami csak maximum az elején érdekes.

Miután annyi időt és energiát öltök bele abba, hogy minden egyes kockát aprólékosan kidolgozzatok, idegesít, ha az emberek a számítógép monitorján nézik meg a filmet?

Nekem teljesen mindegy. Ez olyan dolog, hogy meg lehet inni a Traubit behűtve, meg melegen is. Magammal szúrok ki, ha melegen iszom. De ha szomjazom, akkor tök mindegy. Ha meg akarok nézni valamit, és már nem játsszák a moziban, akkor jó a monitor is. Igazából nem fejlesztettem ki nézeteket ezzel kapcsolatban, mint ahogy az sem érdekel, ha valaki letölti a filmeket. Persze nem etikus, de a stúdiók úgyis megkeresik a pénzt rajta. Nem ez befolyásolja, hogy egy film sikeres lesz-e, vagy sem. Ha egy film jó, akkor azt úgyis megnézik elegen a moziban, egy rossz filmnek meg teljesen mindegy.

A Prometheus elején lévő DNS-es jelenettel kapcsolatban mondta Martin Hill nevű munkatársad, hogy azt előtte rothadó halcsontokkal és olajjal modellezték le.

Igen, az ilyen tanulmánymunka gyakran előfordul. Például csináltunk egy műkezet szilikonzseléből, abba fúrtunk lyukakat, és belefecskendeztünk olajat, olyan ütemben, ahogy a vér áramlik. Ezt hátulról megvilágítva lefilmeztük felülről, és lehetett látni, ahogy a szilikonban (ami a legközelebb áll az emberi bőrhöz), hogyan haladna a vér. Minden forgatást megelőznek ilyen tesztek. Van mögöttünk egy nagy parkoló, és ott szoktunk felvenni hasonló referenciákat, hogy hogyan csobbanna a víz, ha különböző tárgyak esnének bele. A Tintin-hez sok ilyen készült.

Így készült a Prometheus DNS-es jelenete, amelyen Kiss Balázs is dolgozott

Te kérhetsz ilyen teszteket?

Ez a supervisorok hatásköre, mert ezeknek komoly költségvonzata van.

Amikor elkezdtél komolyabban foglalkozni a számítógépes grafikával, láttál olyan filmeket, amelyektől eldobtad az agyadat?

A Gyűrűk Urá-tól mindenképpen. Van az a jelenet A két torony-ban, amikor Gollam skizofrén és a víztükörrel beszélget. Azon ledöbbentem. De Davy Joneson is A Karib-tenger kalózai második részében. Akármit is csináltak előtte, nem volt annyira élethű, mint az ő feje és szakálla. Nagyon tetszett a harmadik A Gyűrűk Urá-ban az a rész, amikor Szauron meghal, és egyszerre mindenki meghal a hegyen. Akkor az volt a nagy dolog, lehetetlen volt tömegjelenetet csinálni több száz-ezer emberrel. Egy ideig az volt az álmom, hogy egy ilyen nagy jeleneten dolgozzam, amelyben rengeteg ember van, és aztán jött a Mennyei királyság, amelyben voltak is ilyen jelenetek.

És nem volt olyan izgalmas, mint képzelted?

De izgalmas volt, kaptam egy szép felvételt, amelyben a kamera siklik a várfal mellett. De akkor az megvolt, tehát már nem vágytam ilyen csatajelenetre onnantól.

Mennyei királyság

A hobbit jelent majd akkora ugrást az effektek terén, mint mondjuk az Avatar jelentett az azt megelőző filmekhez képest?

Remélem, hogy igen! Lesznek benne olyan dolgok, amelyeket ha jól megcsinálunk, akkor érdekesek lehetnek. Eleve kíváncsi vagyok, hogy a 48 fps-t hogyan fogadja majd a közönség.

Mennyire befolyásolta a te munkádat, hogy a film 48 képkockás sebességgel készül?

Nem különösebben. Természetesen ennek is megvannak a maga kihívásai, mint akkoriban az első 3D-s filmeknek, de ezek inkább technikai oldalon jelentkeznek. Vannak részfolyamatok a munkánk során, amelyekre így most több figyelmet kell fordítanunk, de nem elfelejtendő, hogy még csak abban a szakaszban vagyunk, amikor folyamatosan fejlesztjük és tökéletesítjük a technológiát.

Előfordul, hogy végül kivágnak egy olyan jelenetet a filmből, amelyen rengeteget dolgoztál?

Persze, a Prometheus-on is volt ilyen. Mivel nem tudom, hogy végül rákerül-e az a jelenet majd a DVD-re, így nem mondhatom el konkrétan, hogy melyik volt. Remélem, rárakják, mert sokat dolgoztunk rajta!

Fájdalmas az ilyen?

Persze, de nem tudsz mit csinálni. Ez sosem azért van, mert a munka rossz, hanem mert a rendezői vágásba nem fér bele.

Van a Tintin-ben az a híres üldözéses jelenet azzal a nagyon hosszú snittel a végén. Igaz, hogy az öt évig készült?

Mindennel együtt elképzelhető. Olyan hosszú volt a jelenet, hogy fel kellett darabolni közel húsz részre, mert nem lehetett volna egyszerre kiszámoltatni a géppel.

A Tintin végefőcímén Spielberg "lighting consultant"-ként is fel van tüntetve. Ezek szerint ő kiemelten figyel arra a területre, amiért te is felelős vagy?

Igen, rengeteg világítással kapcsolatos észrevételt kaptunk tőle. Ez a különbség. Ezért jó dolgozni olyan rendezőkkel, mint Spielberg és Ridley Scott, mert van harminc évük a szakmában, és tudják, mit akarnak. Nem azért csinálnak egy filmet, mert éppen kell nekik tízmillió dollár.

Melyik jelenet okozta neked a legnagyobb fejtörést azok közül, amelyeken dolgoztál?

Az Avatar-on volt az az első nagy boltív, ahol több tízmillió növény van a háttérben. Fákat amúgy is elég nehéz renderelni, ha messze vannak, mert akkor nagyon sok adattömeg jut a képernyő nagyon kis részére. Aztán megszenvedtem a Tintin-ben azokkal a buborékokkal is. Meg érdekes kihívás volt feltextúrázni azt a fát a Harry Potter-ben.

Mondtad, hogy A Gyűrűk Ura hatására indultál el ezen a pályán. Most, hogy A hobbit-on dolgozol, érzel olyat, hogy bezárult a kör?

Már azért más. Eltelik sok idő, és felnősz közben. Jó dolog A hobbit-ot készíteni, nyugodtan mondhatom, hogy jelenleg ez a szakmánk csúcsa, de mindenképpen ez a legjobban várt film a piacon. Csalódott is lennék, ha most más lenne a feladatom. Viszont reggel bemegyek, elindítom a Mayát, betöltöm Gollamot, de már azért nem érzem azt, amit mondjuk tíz éve éreztem volna. Nem tudom, miért, talán mert mindig új célok hajtják az embert.

A hobbit

Ha nézel egy filmet, amelyben effektek vannak, akkor csak azt látod, hogy ez hú, de béna?

Ha nagyon béna, akkor csak azt nézem és jól szórakozom rajta. Ha már valamennyire jó, akkor szerencsére el tudok vonatkoztatni tőle.

Láttál olyat mostanában, amelynél arra gondoltál, hogy ezt hogy a francba csinálták meg?

Ilyenek már nem nagyon szoktak lenni. Miket láttam utoljára... a Bosszúállók-ban, noha szép munka volt, de nem volt semmi megmagyarázhatatlanul új dolog, A leleményes Hugó-ban sem. A Csatahajó pont ugyanolyan technikával készült, mint a Transformers.

Kiss Balázs | Fotó: Tuba Zoltán

Előfordul, hogy már annyira eleged van az effektekből, hogy inkább megnézel egy dán társadalmi drámát?

Az utóbbi pár évben már igyekszem máshogy kikapcsolódni, és minél kevesebb időt tölteni a számítógép vagy a filmvászon előtt. Két nagy hobbim mellett, ami a fotózás és az utazás, ha van időm, akkor inkább elmegyünk a menyasszonyommal kirándulni, vagy csak kiülünk a tengerpartra, barátokkal egy jó ebéd vagy vacsora. Bármi, csak ne kelljen a monitort nézni. Látod, ez is egy nagy különbség. Amikor elkezdtem dolgozni annál a játékcégnél tíz éve, munka után hazamentem, és még hajnali kettőig számítógépeztem. És hétvégén is egyfolytában nyomtam, csináltam a versenymunkákat. Most már úgy érzem, elértem, amire vágytam, és fontosabb a család, a személyes kapcsolatok. Otthon nem indítottam el a Mayát tíz éve, az biztos.