Félistenek tangában

Steven Soderbergh új filmjében Channing Tatum bebizonyítja, hogy nem kigyúrt suttyó, hanem generációja egyik legígéretesebb színésze, Matthew McConaugheyről újra kiderül, hogy a neki való szerepekben zseniális, Alex Pettyfer személyében pedig megvan a nyár legjobb pasija. A Magic Mike-ban van izmos férfifenék, péniszpumpa és tanga, azonban mindezek mellé jól összerakott sztorit és hiteles érzelmeket is kapunk. A cikk végén bónuszként Channing Tatum igazi sztriptízkarrierjét is áttekintjük.

Vannak olyan rendezők, akiknek minden filmjét megnézik a filmrajongók, hangozzon bármekkora őrültségnek, és még egy-egy kisebb csalódás sem veszi el a kedvüket a következőtől. Soderbergh kísérletező kedvű, sokoldalú és leginkább nagyon termékeny rendező; a Fertőzés és A bűn hálójában után egy éven belül ez a harmadik rendezése, és úgy tűnik, majdnem annyira csúcsformában van, mint a Traffic, Erin Brockovich, Ocean's Eleven-trió idején. Keserédes feel-good movie floridai férfisztriptíz-táncosokról? Az ő rendezésében ez sem tűnik vad ötletnek, bár az tény, hogy ha nem ő áll a kamera mögött, eszem ágában sem lett volna megnézni a Magic Mike-ot.

Steven Soderbergh és Channing Tatum a Magic Mike forgatásán

Ez pedig biztosan a nyár legrosszabb döntése lett volna, mivel ilyen szórakoztató, vicces és aranyos filmmel ritkán célozzák meg a női közönséget. A film úgy született, hogy Channing Tatum, aki lassan a legfoglalkoztatottabb férfiszínésszé válik (jelenleg hét filmje forog vagy áll előkészítés alatt), A bűn hálójában forgatásán elmesélte Soderberghnek, hogy pár évig sztriptíztáncosként dolgozott, a rendező pedig azonnal lecsapott a sztorira. Azzal ültünk be a filmre - amit kizárólag nők részére szervezett, csajos moziest keretében láttunk -, hogy majd felsőbbrendűen jókat röhögünk az izmos, beolajozott, tangába bújtatott férfifenekeken, meg az azok láttán sikoltozó közönségen. A tervet pár percen belül elvetettük, egyrészt mivel azon vettük észre magunkat, hogy mi is sikoltozunk, ugyanis Tatum és a többi főszereplő, a gyönyörűséges Alex Pettyfer, Matthew McConaughey, Joe Manganiello és Matt Bomer tényleg iszonyatosan jól néznek ki, és olyan profin nyomják a különböző táncszámokat, hogy nincs mit szégyellni; borzasztóan élvezhető a dolog, másrészt azért, mert a film persze ennél sokkal több és okosabb. Egyszerre szexi és komoly.

A sztori szerint az aranyszívű sztriptíztáncos, Magic Mike (Channing Tatum) a szárnyai alá veszi a csóró Adamet (a gyönyörű Alex Pettyfer), bevezeti abba a sztriptízbárba, ahol ő is dolgozik, és közben beleszeret Adam nővérébe, Brooke-ba (a durcás Cody Horn, akinek ott a helye a nemrég bemutatott szőke reménységek között). Adamnek csupán két perc kell, hogy elemében érezze magát: a Like a Virgin-re előadott számával azonnal leveszi a lábáról a klub közönségét, és innentől kezdve nincs megállás. Ahogy Adam egyre jobban élvezi a pénz, a nők és a buli világát, Mike úgy ábrándul ki belőle. Soderbergh ugyanis nem engedi, hogy elfelejtsük, hol és mikor is történik mindez: a pénzügyi válságot még a sztriptíztáncosok is a bőrükön érzik, Mike például nem kaphat kölcsönt a banktól, mivel bevételei kizárólag készpénzből (azaz tangába csúsztatott dollárokból) származnak, vagyis a bank szerint nem hitelképes. Az első ránézésre gondtalan, bőrszerkóban vagy anélkül vonagló srácok történetébe így sikerült becsempészni némi társadalomkritikát is.

Channing Tatum és Cody Horn a Magic Mike-ban

Ami a címszereplőt illeti, tartozom egy bocsánatkéréssel Channing Tatumnak: eddig azt hittem róla, hogy csak egy kigyúrt suttyó, itt azonban süt róla, hogy tökéletesen tisztában van azzal, ki mit gondol róla, és öniróniával kezeli saját személyiségét. Vicces, szerethető és nagyon természetes. Az egyik jelenetben például nem lehet eldönteni, hogy belezavarodik-e a szövegébe (ki is javítja és elneveti magát), vagy csak zseniálisan adja a hebegő-habogó srácot: igazából mindegy is, egyszerűen jó őt nézni.

Alex Pettyfer gyönyörű.

A bártulajdonos szerepében Matthew McConaughey újra bebizonyítja mindenkinek, aki eddig kételkedett volna benne, hogy végleg maga mögött hagyta a korábbi bugyuta romantikus vígjátékokat és az üresfejű szépfiú szerepkörét. A tavaly Velencében bemutatott Killer Joe-ban hátborzongató volt, a cannes-i versenyprogramban pedig két filmmel is szerepelt; a Mud-ban nyújtott alakítását mindenki dicsérte és a The Paperboy-ban is bátor döntés volt szerepet vállalnia. Minden jel arra mutat, hogy komoly karrier-újjászületésnek lehetünk tanúi. A Trópusi vihar és az Egyszer fent,... Inkább lent mellékszerepei óta azt is tudjuk, hogy van humora, és nem veszi túl komolyan magát. Itt végre olyan, mintha erre a szerepre született volna: jó látni, ahogy lubickol a kissé kiöregedett, de még aktív, aranyszívű tulaj szerepében (úgy látszik, az összes floridai férfi-sztriptíztáncosnak aranyszíve van). Istenem, szereti mutogatni a szép felsőtestét, hát mutogassa, de ezt ma már olyan filmekben teszi, ahol ez része ugyan a karakternek, de nem merül ki ennyiben.

Matthew McConaughey a Magic Mike-ban

Az egész filmet jellemző öniróniát a Nagyfarkú Richie (Joe Manganiello, a True Blood ügyeletes izomembere) nevű karakter jelképezi talán legjobban, akinek - természetesen - nemcsak arany szíve, hanem arany keze is van, hiszen két vetkőzés között saját maga varrja az aranyflitteres tangákat az öltözőben.

A férfiközönséget megcélzó sztriptízbárokat a filmek gyakran sötét, már-már bűnös helyként mutatják be, és a táncosnők életéből is inkább a drámai elemeket ismerjük. A Magic Mike-ban azonban a sztriptízbár egy szuper munkahely, ahol a srácok egymás legjobb barátai, munkaként tekintenek a táncra és a vetkőzésre, nem veszik komolyan magukat, jól keresnek, csajoznak és istenien szórakoznak. A film végére persze kiderül, nem minden ilyen egyszerű. Mike, aki valójában saját bútorkészítő céget szeretne alapítani (magyarul asztalos ez az aranyszívű fiú), rájön, hogy harmincéves korára a táncolással és a vetkőzéssel igazából zsákutcába került és egy helyben toporog. A kissé sablonos sztori, amely nem tartogat óriási meglepetéseket, éppen attól működik, hogy életszagú: a fiú találkozik a lánnyal, így még egy oka van arra, hogy kilépjen addigi életéből, happy endnek azonban még ígérete sincs, csupán biztató jelek mutatnak arra, hogy ha az ember képes észrevenni, mikortól van zsákutcában az élete, akkor egy kevés bátorsággal van esélye a változtatásra.

Alex Pettyfer és Channing Tatum a Magic Mike-ban

Soderbergh nemrég azt nyilatkozta, hogy idén még leforgat két filmet, majd szünetet tart és inkább televíziós és színházi projektekre koncentrál. Reméljük, szó sincs végleges visszavonulásról, hiszen a Magic Mike újabb bizonyítéka a műfaji határokat nem ismerő sokoldalúságának, elvégre, ha valaki képes egy nyári csajfilmet az intelligens szórakoztatás szintjére emelni, annak még van teendője bőven Hollywoodban.

Azt említettem már, hogy Alex Pettyfer gyönyörű?

----

A Magic Mike-ot a luxemburgi Utopolis mozi Ladies' Night elővetítésén láttuk, a magyar mozikba augusztus 8-án érkezik..

Így vetkőzött Channing Tatum
Bujdosó Bori

Eddig sem volt titok, hogy Channing Tatum 18-19 éves korában rövid ideig sztriptíztáncosként kereste a kenyerét: az ABC csatorna például már három éve leadott egy amatőrvideót, amin az akkor még főleg a Step Up című táncos filmből és folytatásából ismert színész megszabadul bő gatyájától és felsőjétől, hogy egy szál (a tévében kitakart) tangában riszáljon a színpadon. A Magic Mike miatt persze újra előtérbe került a sztár néhány hónapos floridai táncoskarrierje, amiről a The Today Show című tévéműsorban most úgy nyilatkozott, hogy "életem egy őrült időszaka volt ... Nem szégyellem, de azt sem mondanám, hogy büszke vagyok rá. Tény, hogy elképesztő korszak volt, de túléltem".

Tatum producerként is részt vett a Magic Mike-ban, és egy pillanatig sem titkolta, hogy a forgatókönyv az ő saját élményei és ötletei alapján készült. Két egykori kollégája, a Thomas "Awesome" Austin és a London Steele művésznevet viselő táncos viszont rögtön lecsapott a filmre, mondván, hogy Tatum csak négy hónapig sztriptízelt, alig volt saját élménye a szcénáról, és igazából az ő életük eseményeit lopta el a filmhez. Azt állítják, hogy Tatum mindent tőlük tanult, és a filmben szereplő egyik koreográfiát is Austin találta ki. Austin még azt is állítja, hogy a Magic Mike becenevet ő adta egy közös kollégájuknak.

Alex Pettyfer a Magic Mike-ban

Tatum nem zavartatta magát különösebben a vádaskodástól, és egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy mióta filmsztár lett, ez a két fickó folyton megpróbálja lehúzni. Közölte, hogy a film abszolút fikciós, és "csak annyi a valós alapja, hogy tizennyolc éves koromban bekerültem ebbe a világba, kibuktam a főiskoláról, ahol fociztam, és a nővérem kanapéján csöveztem egy ideig". Hozzátette, hogy nem akar rosszat mondani a volt kollégáiról, mert "ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a világ annyira érdekes. Nagyon izgalmas, különös és bizarr figurák, és én hálás vagyok a furcsa embereknek, a legkreatívabb arcok közé tartoznak, akiket ismerek". Feltehetően a volt táncosok állításai nem állnak annyira szilárd lábakon, mert csak morgolódnak, hogy Tatum "nem konzultált" velük a film fejlesztése során, arról, hogy be akarnák perelni, nem esett szó.

A film amerikai bemutatója kapcsán készült egyik interjúban Tatum elárul még egy kis műhelytitkot az egykori szakmájáról: elmeséli, hogy eleinte cserkészszerelésben, sőt bohócruhában is táncolt, de aztán rájött, hogy ezek nevetségesek, és áttért arra, hogy először kiválasztotta a számot, amire vetkőzni akart, aztán ahhoz illő, normális ruhát vett fel. Az alábbi, nemrég nyilvánosságra került videó a sztriptízelő Tatumról feltehetően még az említett felismerés előtt készülhetett, mert itt egy kevéssé előnyös fűszoknyában tolja a YMCA-nótára, ráadásul a táncmozdulatai is elég bátortalanok, távolról sem olyan szexisen határozottak és pontosak, mint a filmben. Aztán jól el is szúrja a koreográfiát.

A Hollywood Reporter megkért két jelenleg aktív Chippendale-fiút, hogy mondják el a véleményüket a filmről. Mindketten szórakoztatónak találták, és a hitelességével sem voltak komolyabb problémáik, de megjegyezték, hogy az ő világuk kicsit más, mint a filmbeli: a Chippendales egy elit társulat, aminek mindössze huszonnégy tagja van a világon, a Magic Mike cselekménye pedig egy ennél jóval lepukkantabb szórakozóhely körül bonyolódik. A Chippendale-fiúk nem vonják be a nézőket a műsorukba és nincsenek tangába gyűrt bankjegyek sem, hanem egy komplett show-t adnak elő. A srácok összetartása, csacsogása, és az újoncok szívatása viszont - elmesélésük szerint - náluk is hasonlóan megy, mint a filmben. Az egyikük a különbségek közt még kiemelte, hogy míg a filmben elég sokat drogoznak a szereplők, az ő tapasztalata szerint az életben egyáltalán nem jellemző a drogozás a sztriptíztáncos pasikra, sőt, az ilyen srácok általában fitnessőrültek.

A Magic Mike máris hatalmas siker: mindössze hétmillió dollárból készült, és a nyitóhétvégén 39,1 millió dollárt söpört be az USA-ban, azóta pedig már több mint 70 milliós bevételnél tart. Nem meglepő módon a feszes férfifenekeket és kockás hasakat felvonultató filmre az első hétvégén főleg (73%) a női nézők és közülük is szép számban (43%) a 35 év felettiek voltak kíváncsiak - ismét bizonyítva, hogy Hollywoodban rosszul teszik, hogy ritka kivételektől eltekintve évtizedek óta elsősorban a 25 éven aluli férfinézőkre számítva gyártják a filmeket.

Alex Pettyfer és Matthew McConaughey a Magic Mike-ban

Ugyanakkor a meleg férfiak is nagyon rápörögtek a filmre, amit a Magic Mike marketingesei már az első előzetes kiadása után felismertek, és a második előzetest már ennek fényében vágták olyanra, hogy a romantikus szál kisebb szerepet kapjon benne, a meztelen férfiidomok pedig nagyobbat. A film még Kevin Smithből is kihozta a meleget: a rendező azt tweetelte múlt hétvégén, hogy "mindannyian melegek vagyunk egy kicsit. Én KEMÉNYEN szeretem a nőket... Amíg Channing Tatum táncolni nem kezd. Aztán? BELŐLEM lesz nő. Az Ő nője."

A siker folytatást is jelent, de nem szokványosat: Tatum a film premierjein másról sem tudott beszélni, mint hogy jövő nyárra elkészül a Magic Mike: The Musical című Broadway-változat, aminek ő és Soderbergh lesznek a producerei, az írója pedig a film forgatókönyvét is jegyző Reid Carolin. A színpadi musicalváltozat kicsit más lesz, mint a film: a közönséget is bevonó szórakoztató show lesz, mintha egy éjszakai szórakozóhelyen töltenének egy estét a nézők.