Az ötödik rész ismeretében már a Die Hard 4.0 - Legdrágább az életed sem tűnik olyan gyenge filmnek. Igaz, hogy néha úgy ugrálnak és pattognak benne a szereplők, mintha Len Wiseman rendező magával hozott volna pár vámpírt az Underworld forgatásáról, és Bruce Willis csatája a vadászrepülővel is olyan mértékű túlzás volt, amelynek egyszerűen nincs helye egy McClane-kalandban. De legalább lelkiismeretesen ki volt dolgozva a forgatókönyv, volt történet, volt humor, és még emlékezetes (Justin Long, Kevin Smith) mellékszereplőket is kitaláltak.
Azt gondolná az ember, hogy ezen összetevők megléte nélkül nem mernének leforgatni egy újabb Die Hard-részt. Pedig pontosan ez történt. A Drágább, mint az életed-hez elfelejtettek forgatókönyvet írni, és helyette mindenre gyógyírt jelentő varázsigeként használja a film a McClane nevet. A néző legnagyobb fokú lenézése, ami ebben a mozgóképben történik: odavetnek neki pár lövöldözést, robbantást, autósüldözést, és közben sokszor elismétlik, hogy McClane, McClane, McClane, hátha így lenyeli ezt a gyalázatot a régi szép idők emlékére. Szeretném azt hinni, hogy ennél igényesebbek vagyunk.
A történetet nincs értelme hosszasabban taglalni, mivel a megírásával a forgatókönyvíró sem bajlódott. McClane Moszkvába megy, hogy kiszabadítsa a börtönből a fiát, és ha már ott van, egy orosz gengszterrel és a bandájával is leszámol. A feszültségteremtés jobbára ki is merül ki annyiban, hogy a gonosz ruszkik dühödten kiabálják egymásnak, hogy kell nekem az a FÁJL, most már tényleg szerezd meg azt a FÁJLT. A cinizmus és a pofátlanság netovábbja, hogy a történet mozgatórugójának egy misztikus fájlt jelöl meg az író, amiről aztán semmit nem tudunk meg, és a vége fele már az uránium szót ismételgetik hasonlóan komoly ábrázattal a szereplők. Elképesztő fordulat, mondhatom.
Die Hard - Drágább, mint az életed | Jai Courtney és Bruce Willis |
Valódi párbeszédek helyett sokszor csupán elmondják a szereplők, hogy miről is kellene szólnia az adott jelenetnek. Papíron az adja a film lelkét, hogy a szűnni nem akaró tűzharcok közepette apa és fia ismét közel kerül egymáshoz. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy minden akciójelenetet egy rövidke pihenő követ, amelyben McClane rászól a fiára, hogy több tiszteletet, a fia pedig visszaszól, hogy ne már, fater, tök ciki vagy. És ezt legalább féltucatszor végig kell néznünk komolyabb változtatás nélkül. Nem túlzás, ha forgatás közben beléptek volna tanácsért akármelyik pesti kocsmába, az ott ülők hitelesebb és szórakoztatóbb párbeszédeket találtak volna ki az alatt a pár perc alatt, amíg ki nem hozzák nekik a sört.
Elméletileg McClane fia (Jai Courtney) a másik főszereplő, de hiába, alig tudunk meg róla többet, mint az Árpa Attila által alakított orosz maffiózóról, akinek szövege is alig van. A főgonoszok és csatlósaik sem jártak jobban, az egyik algonoszt például úgy próbálták emlékezetessé tenni, hogy répát rágcsál, és egyszer táncra perdül. Ez szuper ötlet lett volna egy középiskolások által összedobott akciófilm-paródiában, de nem egy Die Hard-részben.
Die Hard - Drágább, mint az életed | Bruce Willis és Jai Courtney |
Hihetetlen például az a jelenet, amelyben a Nakatomi Plaza öregedő hőse megkérdezi a fiát, hogy tulajdonképpen miért is olyan veszélyes ez az orosz fickó. A fia, aki kém, és már több éve dolgozik az ügyön, címszavakban képes csak válaszolni: "Terrorizmus, atombomba." A karakterek motivációját kelletlen félmondatokkal intézik el, és már jön is az újabb lövöldözés. De még így is, hogy értékelhető cselekmény híján másfél óra alatt ledarálják a filmet, kifejezetten megterhelő élmény végigülni. Ajánlott utána újból megnézni a Drágán add az életed-et, vagy akár Bruce Willis legjobb akciófilmjét, Az utolsó cserkész-t, hogy helyrebillenjen bennünk a világ egyensúlya.
Az akciókon persze meglátszik a beléjük ölt pénz, kellően látványosak, lendületet viszont nem adnak a filmhez, hiszen az a kevés adrenalin is gyorsan elillan a zúzásokat menetrendszerűen követő hitvány szóváltások miatt. A rakparton és egyéb budapesti utakon forgatott autósüldözés közben is törnek tucatjával az autók, viszont a Bourne-iskolát pocsékul utánzó vágás miatt mindez sokszor követhetetlen. Az egészben az a legizgalmasabb, hogy lehet számolni, hányszor bukkan fel egy-egy tizedmásodpercre a kamion sofőrjének, Ganxsta Zolee-nak a vicsorgó ábrázata. Érdemes megjegyezni a jövőre való tekintettel a rendező nevét: John Moore (Ellenséges terület, Max Payne), ő ugyanis látványosan nem ért a szakmájához. McClane és fia első moszkvai találkozásából szinte bármelyik másik hollywoodi rendező képes lett volna egy emlékezetes pillanatot kihozni - Moore-tól mindösszesen egy hatástalan rácsodálkozásra tellett.
Die Hard - Drágább, mint az életed | Bruce Willis |
Ne hallgassuk el azért a pozitívumokat se! A McClane lányát játszó Mary Elizabeth Winstead kevesebbet szerepel ugyan, de legalább jobban néz ki, mint az előző részben. Csernobil helyszínként való szerepeltetése örvendetes, továbbá van a filmben egy darab hatásos hangulatfestő elem, amikor az egyik kigyúrt orosz megfordul, és láthatóvá válik a hátán egy CCCP tetoválás. Kapunk még egy darab humoros párbeszédet, amelyben McClane kakaót és CIA-s papucsot ígér a fiának, és végül Kamarás Iván nagy pillanatán is lehet derülni.
Ezek a momentumok persze nem adnak ki egy értékelhető filmet, ezért aztán a Drágább, mint az életed jövőbeni felhasználását egyféleképpen tudom elképzelni: magyar vetélkedőkön részleteket vetítenek majd belőle, a feladat pedig az lesz, hogy minél több budapesti helyszínt kell felismerniük a játékosoknak.