Menő is lehet a magyar film

Amikor végignézzük ennek az öt fiatal rendezőnek a rövidfilmjeit, kicsit felvidulunk: mégsem teljesen reménytelen a magyar film helyzete, ha a következő generáció ilyenekkel áll elő. A neten először nálunk nézheted meg a Cannes-t megjárt Itt vagyok-ot és négy másik kisfilmet, amelyben egy juppi döbbenetes felismerése, egy szerelmes nyelvészeti lecke, egy Mikulás-ruhában elkövetett rablás, illetve egy drámai számháború játszik központi szerepet. A filmek március 22-éig lesznek elérhetők, csak az [origo]-n.

A kisfilmekben tobzódásnak ezzel még nincs vége: március 7-én érkezik a mozikba a Nekem Budapest című szkeccsfilm, amely ennek az öt, Enyedi Ildikó osztályában az idén végző rendezőnek és osztálytársaiknak a rövidfilmjeiből áll, melyek a főváros különböző arcait villantják fel.

* * *

Szimler Bálint: Itt vagyok (2010)

Szimler Bálint (interjúnk) a 2008-as, a párkapcsolatok bonyolultságát boncolgató Egymás mellett-tel tűnt fel, majd megcsinálta a sokkal inkább egy hangulatra, életérzésre koncentráló Itt vagyok-ot. A leginkább az amerikai mumblecore-filmekre hajazó, fekete-fehér filmben egy kissé furcsa, kívülálló fiú (Vida Viktor) mászkál különösebb cél nélkül Budapest-szerte, és mindenféle alakokkal találkozik. A magyar filmben teljesen újszerű hangot megütő kisfilm nagyon szép nemzetközi pályát járt be: miután megnyerte a Filmszemlén a legjobb kisfilm díját, 1500 alkotás közül válogatták be a vizsgafilmeket felvonultató cannes-i Cinéfondation-programba, majd számos további külföldi filmfesztiválon is szerepelt, és Európa Filmdíjra is jelölték.

Tavaly mutatták be Szimler Kodály Method című, 42 perces filmjét, amely olyan videoklipekből áll, amelyekben operatőrével, Rév Marcellel zene és kép újfajta párosításával kísérleteztek. A Nekem Budapest-ben egy földrajzórai felelést mutat be egy hosszú beállításban Simics Soma és Tarr Judit főszereplésével. Szimler mostanában első nagyjátékfilmjének forgatókönyvén dolgozik, amelyről egyelőre annyit árul el, hogy "a jóléti életmód kérdését feszegeti" egy sikeres, nem konvencionális főhőssel a középpontban.

* * *

Reisz Gábor: Külalak (2011)

Reisz Gábor már számos szuper rövidfilmet csinált, köztük az Öltöző-t, a Valakinek a valamijé-t és a Judith Keith-t. A legjobb az eddigiek közül talán a multilétbe belepréselt mai magyar fiatalokat remekül ábrázoló Külalak. Egy jóképű, menő vállalati tréner (Makranczi Zalán - baromi jól áll neki a szerep) a főhőse, aki egyszer csak talál egy papírlapot egy iskoláskorából maradt verssel, amitől válságba zuhan: talán teljesen elrontotta az életét. A harmincas rendező számára ismerős a közeg, amelyről beszél: "A barátaim, gimnáziumi volt osztálytársaim abba a generációba tartoznak, akik elvégeztek egy vagy több egyetemet, és azt veszem észre rajtuk, hogy többen nem azt csinálják, amit akartak. Nagyon sokukban felmerül valami kétség. Nem ilyen erősen, mint a filmben, de elkapkodottnak érzik azt, ahova kerültek."

A Nekem Budapest-beli epizódjában egy visszahúzódó tizenéves fiút ismerünk majd meg, aki egy reggel futás közben talál egy csörgő mobilt a Margitszigeten. Felveszi, és a vonal túlvégén egy lány azt állítja, hogy megtalálta a kutyáját, ami azért igazán különös, mert a fiúnak nincs is kutyája. A főszerepekben Pethő Áron, Jakab Juli és Páll Zsolt Ákos látható. Reisz jelenleg minimális pénzből forgatja első, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című nagyjátékfilmjét, amely "egy huszonkilenc éves, életképtelen fiúról szól, aki önkívületi állapotban hozzájut egy repülőjegyhez, és elhatározza, hogy végleg elhagyja az országot, de előtte él a lehetőséggel, hogy most van itt utoljára, és kipróbál olyan dolgokat, amelyeket korábban nem".

* * *

Szeiler Péter: Bevezetés az általános nyelvészetbe (2008)

A Bevezetés az általános nyelvészetbe játékos hangulatú, meseszerű, végeredményben mégis szomorú történet a mesélő szüleinek megismerkedéséről és az ő fogantatásáról, ami a rendező narrációjával kísérve úgy elevenedik meg, mintha egy nyelvészeti lecke volna. A szótlan könyvtáros apát Józan László, az anyát Tenki Réka, a boldogságuk útjába álló, agresszív pasit pedig Huszár Zsolt alakítja.

Szeiler azóta megcsinálta a Halotti beszéd-et, amelyben szintén a nyelvészet a háttér: a kisfilm főhőse egy nyelvészeti tanszék tanára (Hajduk Károly), aki egyik kolléganőjével (Péterfy Bori) csalja a feleségét (Stork Natasa). A rendező a Nekem Budapest-ben is Hajdukkal dolgozott, mellette Kerekes Vica szerepel az epizódjában, amelynek egy olyan ember áll a középpontjában, aki úgy dönt, megváltoztatja az életét, de a kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e.

* * *

Pluhár Attila: Kiraboltak (2011)

A Kiraboltak című film kiindulópontja egy állítólag megtörtént eset, amikor egy Mikulás-ruhás férfi kirabolt egy presszót. A kisfilmben a Mikulás-ruhás Elek Ferenc fosztja ki a kasszát egy este, amikor már csak az eladó (Tarr Judit) van a helyiségben. Aztán kiderül, hogy a történet és a szereplők viszonyai ennél lényegesen bonyolultabbak.

Pluhár Nekem Budapest-epizódja Mészáros Piroska, Vati Tamás és Gulácsi Tamás főszereplésével készült, és egy angyalföldi fiú harcol benne a szerelemért - de talán csak a saját képzeletében.

* * *

Kárpáti György Mór: Erdő (2011)

Kárpáti György Mór 2009-es Éjfél című kisfilmje egy iskolában játszódik éjszaka, és az Erdő is marad az iskolás közegnél, de itt a rendező kieresztette a figurákat a természetbe. Ez azonban a fekete-fehér filmben nem valami felszabadító, kedves hely, hanem titokzatos és nyomasztó, ahol miközben a srácok számháborúznak, egészen durva dolgok is történhetnek. A női főszereplő mindkettőben Kőszegi Mária, az Erdő-ben a gondterhelt tekintetű Egger Géza a párja.

Kárpáti Nekem Budapest-epizódja egy külföldön élő magyar építészt követ, aki egy megbízás miatt hazatér a fővárosba. Éjszaka kimegy a parkba, ahol majd az új épület áll, de a helyszínen nem várt bonyodalmakkal szembesül. Az építészt Gyabronka József alakítja, mellette Góbi Rita szerepel a filmben.