Hollywood benyal Kínának

Tarantino simán hagyja, hogy kínai cenzorok szabják át a filmjét, Robert Downey Jr. Pekingben bohóckodik, Michael Bay kínai valóságshow-ban választ szereplőket a Transformers 4-hez. Hollywood szinte bármit hajlandó megtenni, hogy bejusson a kínai mozikba, a világ második legnagyobb filmes piacára.

Michael Bay egy kínai valóságshow segítségével két hivatásos és két amatőr szereplőt választ majd a Transformers 4-be, Tom Cruise ötmillió kínai rajongóval kommunikál a Weibón (a Twitter helyi megfelelője), Keanu Reeves tavaly Kínában rendezte első filmjét, Luc Besson a harmadik pekingi filmfesztiválon annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a külföldi rendezők értelmes, Kínához kötődő történeteket találjanak ki. Mi történik, Kínában van az új Hollywood?

Robert Downey Jr. Pekingben népszerűsíti a Vasember 3-at

Aki követi a filmes híreket, mostanában mindennap belefuthat egy-két Kínához kapcsolódó cikkbe. Ez egyáltalán nem meglepő: Japánt kiütve a második helyről, nemrég Kína vált a világ második legnagyobb mozipiacává az USA mögött. A kínai mozikban 2012-ben 2,7 milliárd dollár bevétel keletkezett, a tévé- és filmipar több mint 900 ezer embert foglalkoztat az országban. Az előrejelzések szerint ezek a számok évről évre nőni fognak, és 2020-ra Kína lehagyja az USA-t is az éves mozibevétel tekintetében. Mellesleg Kínában van a világ legnagyobb filmstúdiója, a Hengdian World Studios is, melyet a 90-es évek közepén kezdtek építeni, és még ma is folyamatosan terjeszkedik.

Keanu Reeves a Man of Tai Chi című filmje forgatásán

Hollywood számára tehát egyre fontosabb a kínai közönség, és a stúdiók egyre több mindenre hajlandók azért, hogy betörjenek a kínai piacra. A helyzet viszonylag új. Kína csak 1994-ben nyitotta meg kapuit a hollywoodi filmek előtt, aminek prózai oka volt: a kínai filmipar akkoriban haldoklott, az emberek nem jártak moziba, kellett az újítás, hogy visszacsábítsák a nézőket. Eleinte csak évi 10 külföldi filmet engedtek bemutatni a kínai mozikban, ezt később 20-ra emelték, majd 34-re, úgy, hogy a plusz 14-et kifejezetten az IMAX és a 3D-s filmek számára tartják fent. És természetesen bármilyen filmet csak úgy lehet bemutatni, ha a cenzorok jóváhagyták.

Az amerikai stúdiókat tehát több tényező is korlátozza, de létezik egy olyan megoldás, amivel egyre többen próbálkoznak: ha a film kínai-külföldi koprodukcióban készül, akkor kínainak számít, nem kell beférnie a 34-es kvótába, és más tekintetben is kedvezőbb elbánásban részesül. Ilyenkor Kína is hozzájárul a büdzséhez, viszont az amerikai stúdió nagyobb részesedést kap a profitból, a filmet nagyobb valószínűséggel bemutatják Kínában, és biztos, hogy nem történik a filmmel olyasmi, mint tavaly A sötét lovag: Felemelkedés-sel és A csodálatos Pókember-rel, amelyeknek a bemutatóját a nyár végére halasztották, akkor pedig egyszerre küldték őket a mozikba, hadd küzdjenek meg egymással.

Tom Cruise Sanghajban a Mission: Impossible 3 forgatása idején

Sok amerikai filmben van kínai pénz, az utóbbi években például a Mission: Impossible 3, A karate kölyök, a Looper és a Vasember 3 is részben kínai forrásból készült, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezek a filmek a kínai hatóságok szerint automatikusan koprodukciónak számítanak. A koprodukciókat és a külföldi filmek kínai forgalmazását szabályozó Kínai Filmcsoport ugyanis mostanában bekeményített, és ha úgy érzik, valójában szervizmunkáról van szó, nem hagyják jóvá a koprodukciós státuszt, csak, ha úgy találják, hogy tényleg erősen megjelennek benne a kínai értékek. Hogy ez mit takar, kiderül a filmes szabályozással foglalkozó Zhang Hongsen nyilatkozatából, aki azt hangsúlyozza, hogy a koprodukcióknak "érett érzelmeket és spiritualitást" kell sugározniuk, meg kell, hogy jelenjen bennük a "humanitás", és persze az sem árt, ha ezek a filmek "a keleti kultúrát közvetítik a világ felé", és segítik "a kínai mozi modernizálását". Tavaly mindössze öt hivatalos kínai koprodukció készült, egyik esetében sem az USA volt a partnerország.

Eredetileg a Vasember 3 is pályázott volna koprodukciós státuszra, végül azonban a várható nehézségek miatt ettől elállt a gyártó, annak ellenére, hogy a film kis részben Kínában forgott és több kínai színészt is felvonultat. A Marvel és a Disney ettől még óriási hangsúlyt fektet arra, hogy a filmjük megfeleljen a kínai elvárásoknak, ezért Kínában kissé más változatban mutatják be a Vasember 3-at, mint a többi országban. A kínai verzióban lesznek pluszjelenetek, amelyek a sztori kínai aspektusait hangsúlyozzák, például felbukkan benne a népszerű kínai színésznő, Fan Bingbing is, aki a nemzetközi változatban nem látható.

Robert Downey Jr. Pekingben népszerűsíti a Vasember 3-at

A Marvel nyilatkozata szerint a kínaiakkal folytatott együttműködés "nagyon pozitív" tapasztalat volt a stúdió számára. Az alkalmazkodó és lelkes hozzáállás hátterében a kínai nézőszám maximalizálása mellett az állhat, hogy a Disney-nek most különösen fontos a jó kapcsolat ápolása a kínai hatóságokkal, mert jelenleg építik a következő vidámparkjukat Sanghajban. Az már most látszik, hogy érdemes volt Kína kegyeit keresniük: szemben a legtöbb amerikai filmmel, amit Kínában jelentős csúszással mutatnak csak be, a Vasember 3 május 3-án, az amerikai premierrel egy napon kerül a kínai mozikba.

A kínai hatóságok kielégítése a legtöbbször azzal jár, hogy az amerikai filmeken a cenzorok utasításai szerint - vagy akár még a cenzorok elé kerülésük előtt - változtatásokat hajtanak végre. A karate kölyök esetében például a kínai gonosszal szemben emeltek kifogást a cenzorok, és tizenkét percet ki kellett vágni a filmből ahhoz, hogy bemutathassák Kínában. Hasonlóképpen a Men in Black 3-ból is kivágták a New York kínai negyedében játszódó, kifogásolt jeleneteket. A világszerte nyáron mozikba kerülő Z világháború című zombifilm esetében pedig öncenzúrát alkalmaztak még az előtt, hogy megmutatták volna a kínai hivatalnokoknak: a filmben eredetileg Kínából eredt volna az emberiséget megtizedelő zombifertőzés, de mivel ez szinte biztosan nem ment volna át a Kína jó hírnevére gondosan ügyelő cenzorokon, és a sztori szempontjából nem volt különösebb jelentősége, átírták a forgatókönyvet, és végül egy másik országot neveznek meg a filmben a járvány kiindulópontjaként.

Tommy Lee Jones és Will Smith egy kínai étteremben a Men in Black 3-ban

Mi is írtunk róla, hogy a Wachowski testvérek Felhőatlasz-ából 40 percet kivágtak, hogy eltüntessék belőle a melegszálat és egyéb szexuális aspektusokat, a Skyfall-on pedig apróbb módosításokat hajtottak végre: kivágták azt a jelenetet, amelyben Ola Rapace lelő egy kínai biztonsági embert, amikor pedig Bérénice Marlohe a prostituáltmúltjáról beszél, arról a kínai felirat szemérmesen nem tesz említést. A Képszakadás-t alaposabban átgyúrták: a három főiskolás - közülük egy ázsiai származású - dorbézolásáról szóló tinifilm elejére és a végére pluszjeleneteket illesztettek be, így már arról szól a sztori, hogy egy kínai diák az USA-ba megy, ahol csúnyán korrumpálódik, de aztán visszatér az erkölcsös Kínába. A filmben szereplő Justin Chon egyébként nem kínai, hanem koreai származású, és Amerikában nevelkedett.

Justin Chon a Képszakadás-ban

A cenzúrázással kapcsolatos legfrissebb és talán legfurcsább eset a Django elszabadul ügye. Ez lett volna az első Tarantino-film, amelyet moziban bemutatnak Kínában, és minimális változtatásokat végre is hajtottak rajta a kínai premier előtt, például csökkentették a vér mennyiségét, és sötétebbre vették a színét a cenzori elvárásoknak megfelelően. A film április 11-én mozikba is került, azonban az első vetítéseket technikai okokra hivatkozva megszakították, azóta sem tudni, igazából miért. Pletykák szerint a problémát a meztelenkedés (Jamie Foxxot és Kerry Washingtont is mutatják pucéran) jelentette. Hetekig nem lehetett tudni semmit a film sorsáról, de a legfrissebb hírek szerint május 12-én végre tényleg bemutatják majd. Hivatalos magyarázat nem érkezett sem a korábbi negatív, sem a mostani pozitív döntésről.

Lana Wachowski, Andy Wachowski és Zhou Xun kínai színésznő a Felhőatlasz pekingi sajtótájékoztatóján

Csodálkozhatnánk, hogy az autonóm alkotónak tartott Tarantino vagy a Wachowski testvérek behódolnak a kínai elvárásoknak, de ez naivitás lenne. Tarantino régebben mindig arra biztatta kínai rajongóit, hogy szerezzék meg a filmjei kalózverzióit, és a Wachowski testvérek is azt üzenték a Felhőatlasz megkurtítása kapcsán, hogy "az interneten meg lehet nézni a teljes verziót", ugyanakkor sosem emelnek szót a cenzúra ellen, hiszen pontosan tisztában vannak vele, hogy a filmjük áru, és a saját érdekük, hogy eladják. Tarantino ugyan állítólag személyesen felügyelte a vér átszínezését a Djangó-ban, de hogy itt mennyire nem a művészi vízió diktál, azt az is bizonyítja, hogy előfordul, hogy az amerikai rendezők egyáltalán nem vesznek részt filmjük kínai változatának elkészítésében. Shane Black például nem maga forgatta a Vasember 3 kínai pluszjeleneteit, hanem saját bevallása szerint éppen csak ránézett a felvett anyagra. Kérdés, hogy ha netán kifogásai támadnak, az érdekelt volna-e bárkit.

Fröccsen a vér a Django elszabadul-ban

Hollywood nyomulása sokszor még komolyabb akadályokba ütközik. A kínaiak akarják is az amerikai filmeket, meg nem is. Tavaly, amikor a külföldi filmek különösen nagy sikerrel futottak a kínai mozikban, a hatóságok bepánikoltak, és egész nyárra kitiltották a mozikból a nem hazai filmek többségét, a mozivezetőknek pedig 5%-os bónuszt ajánlottak fel arra az esetre, ha a kínai filmekre több jegyet adnak el, mint a külföldiekre. Talán részben ezeknek a döntéseknek a hatására az idei első negyedévben 65%-kal visszaesett az amerikai filmek nézettsége Kínában, a kínai filmeké pedig majdnem 130%-kal nőtt, annak ellenére, hogy olyan blockbustereket is bemutattak, mint a Skyfall és A hobbit. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy ez csak átmeneti visszaesés volt: azóta a Feledés és a G.I. Joe - Megtorlás nagyon jól nyitott a kínai mozikban.

Bérénice Marlohe és Daniel Craig a Skyfall-ban

Az amerikai producerek és stúdióemberek sokszor arról számolnak be, hogy egyáltalán nem tudják követni a kínai logikát. Az amerikai és hongkongi pénzből készült A vasöklű férfi kínai forgatását például engedélyezték a hatóságok, viszont aztán ismeretlen okból nem engedték bemutatni a filmet Kínában. A producer, Marc Abraham bevallotta, hogy "meghaladta a képességeimet, hogy megértsem vagy kiismerjem a kínai kormány belső működésének útvesztőit". Michael Lynton, a Sony stúdió vezérigazgatója úgy véli, Kína fő célja, hogy megalkossa a saját Hollywoodját. Fejlesztik a filmiparukat, a stúdiórendszerüket, közben ellesik az amerikai filmkészítési és marketingmódszereket, hogy majd olyan blockbustereket gyárthassanak, amelyek a kínai hagyományokat és értékeket közvetítik. És ezekkel nemcsak a kínai közönséget akarják megcélozni, hanem a nemzetközi piacot is.

Russell Crowe A vasöklű férfi-ban

A külföldiek minden akadály ellenére rendületlenül és egyre inkább próbálkoznak. A DreamWorks vidámparkkal kombinált animációs stúdiót épít Sanghajban, ahol a Kung Fu Panda 3 is készül majd, Michael Mann hamarosan Kínában forgatja a Chris Hemsworth főszereplésével készülő cyberthrillerét, amelyben komoly kínai szál is van, Jean-Jacques Annaud (A rózsa neve, Hét év Tibetben) a Farkastotem című kínai regényt filmesíti meg kínai koprodukcióban Luc Besson produceri irányítása alatt, a kínai születésű, hongkongi-amerikai rendező, John Woo pedig Flying Tigers címmel csinál második világháborús filmet azokról az amerikai katonákról, akik csatlakoztak a kínai légierőhöz, hogy együtt harcoljanak a japánok ellen. Ha nem lenne világos az üzenet, Woo ki is mondja: "Mindig is meg akartam csinálni ezt a filmet, mert egyszerre szól a kínai és az amerikai pilóták bátorságáról, találékonyságáról és lelkierejéről. A két nép közti barátságot hirdeti."

----

Cikkünkhöz forrásként használtuk a Hollywood Reporter, a Variety, a New York Times, a Slashfilm és a The Wrap cikkeit.