Ezek a fiatalok most csinálják először

Eláruljuk, hogy tele van az ország felháborítóan tehetséges fiatal filmesekkel. Cikkünkben bemutatunk közülük tizenegyet, akik izgalmas korai munkáikkal vetették észre magukat, és most még nagyobb dolgok előtt állnak. Mi egy fiktív szuperstábot állítottunk össze belőlük, de azt sem bánjuk, ha külön-külön kápráztatnak majd el minket a zsenialitásukkal.

SZÍNÉSZ: Tasnádi Bence (24 éves)

Az 1988-as születésű Tasnádi Bence olyan, mint egy Polgár Csabába oltott Nagy Zsolt, hórihorgas kiadásban. Játszott partvist (Túl a Maszat-hegyen), Elvis Presley-imitátort (Ágytörténetek) és parókás csibészt (Tom Jones), jelenleg a Katona József Színház társulatának tagja. Feltűnt már pár kisfilmben is, de legjelentősebb filmes munkája eddig az Átok című magyar tévésorozat volt, ahol a második és harmadik évadban szerepelt.

Mátyássy Áron rendező ezt mesélte róla: "Az Átok castingján találkoztunk először. Egy méter kilencven magas, sportos, vagány, csibészarcú fiatalember, pont az a kétszínű sármos gazfickó, akinek a szerepére kerestük. Aztán a közös munka során megtudtam róla, hogy Bence ennél sokkal több. Bonyolult személyiség, sajátos világgal, aki folyamatosan a határokat feszegeti, de nem ad hoc jelleggel. Szereti a kamera. Ha ő van a képen, elkezdünk odafigyelni. A színészet mellett van egy zenekara, amelyben basszusgitározik és énekel, és több százat tud folyamatosan dekázni a forgatási szünetekben. Ezért külön respect jár neki."

Miért lettél filmes?

Eredetileg rocksztár akartam lenni, de ilyen képzés sehol nem indult akkoriban. A színészet mintegy "legkisebb rossz" merült fel bennem, aztán időközben beláttam, hogy mennyi mindenre jó. Például egérutat biztosít a "rocksztárság" felé.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

A nyomozó-t mondanám, kicsit félve, mert eléggé alultájékozott vagyok az elmúlt évek magyar filmjeit illetően. Felcsigázott a rejtély. Egy színvonalas, meglepő krimi, ami felé ritkán keresgél a magyar filmgyártás.

Ha kapnál 500 millió forintot, milyen filmet csinálnál?

Egy kézi kamerás, minimalista filmet, és minden stáb tagnak rendes sztárgázsit adnék.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

Általában a társaság szokott felvillanyozni, amely körülvesz. Legutóbb talán az Átok 3-ban való kábult, üldözéses részek forgatása volt a legizgalmasabb. A kórházi snitteknél úgy éreztem magam, mint egy zavart, begyógyszerezett Hannibal Lecter. Persze az epizódban ez jócskán meg lett kurtítva. Minden nagyon gyorsan történik abban a megvágott 25 percben, ami adásba kerül.

Kikkel szeretnél majd dolgozni?

Igazából mindegy, csak a munka legyen jó! Mátyássy Áron csapatával szívesen dolgoztam együtt, de Szabó Szonjával vagy Dyga Zsomborral való rövidke találkozásaim is jó élmények voltak. A castingokat alapvetően ki nem állhatom, mindig csicskának érzem magam, akinek mintha a rendező tenné a szívességet, hogy egyáltalán gondolt rá. Szeretem ha a bizalom feltétlen, és nem néznek dilettánsnak a castingdirektorok. Az improvizációs gyakorlatok is gyakran teljesen öncélúak, ráadásul lehetetlenek, amiből csak az tud kiderülni, mennyire alkalmatlan a színész.

Melyik film hatására változtattál az életeden?

Miután megnéztem A cápa című filmet, sokáig nem mertem vízbe menni. Biztos történt már olyan is, hogy megfogadtam valami apróságot, legfeljebb nem tartottam be.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára, és miért?

Az öldöklés istené-t hagytam félbe, mert a DVD-n nem volt hozzá magyar felirat, csak szinkron. Szeretem megtisztelni a színészeket azzal, hogy eredeti hangjukon hallgatom őket.

Milyen filmekért rajongsz?

Woody Allen és Kusturica filmjeiért. Azt hiszem, a két alkotót a humor és valamiféle életbölcsesség köti össze.

+ + +

SZÍNÉSZNŐ: Kurta Niké (23 éves)

Kerekes Vicát tucatszor ajnároztuk már, most olyan színésznőt mutatunk, akit még nem sokan vettek észre, pedig minden adottsága afelé mutat, hogy ő legyen a következő évtized Hámori Gabija. Már a neve is erre predesztinálja: Kurta Niké. Saját magát egy indián paripához hasonlítja, vadócságát igazolhatja, hogy tekintélyes kőszínházak helyett a Szputnyik nevű alternatív színházi csapatot választotta szakmai gyakorlata helyéül. Az Átok című tévésorozatban ő is játszott, ezenkívül most két friss kisfilmben tűnt fel.

"A filmszínészetben van egy tanulhatatlan, fejleszthetetlen adottság: a kisugárzás, ami vagy van, vagy nincs. Nikének van. Vászonra született. Hosszú szőke haja és csinos alakja alapján egy skandináv hippilány juthat az eszünkbe a Szigetről, de akkor meghalljuk mély, tiszta hangját, amivel olyan egyértelműen és hitelesen tud megszólalni. Összeszorítja a száját, és szinte sziszegve vágja a képünkbe - magyarul: "Szánalmas vagy". Egészen apró gesztusokkal játszik." - méltatta őt az Átok rendezője, Mátyássy Áron. Nikét nem véletlenül hasonlítottuk Hámori Gabriellához: ugyanolyan meleg, bájos beszédhangja és gyöngyöző kacagása van neki is.

Miért lettél filmes?

Azoknak az embereknek köszönhetem, akik kiválasztottak egy-egy szerepre. Szerintem minden színész vágyik arra, hogy részt vegyen forgatásokon, onnantól a lehetőségeken múlik, hogy valaki filmessé válhasson.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

Van egy, amit kábé négy évvel ezelőtt láttam, és az volt rám a legnagyobb hatással a magyar filmek közül: a Werckmeister harmóniák Tarr Bélától. Ez volt talán ez első nagyon meghatározó filmélményem, ami a mai napig bennem van.

Ha kapnál 500 millió forintot, milyen filmet csinálnál?

Olyan filmet szeretnék csinálni, amit minden réteg ért, ami mindenkit felszabadít. Nagyon jó humorú, minőségi szórakoztató filmet csinálnék. Valószínűleg egy szatírát.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

Amikor Cristina Grosan Együtt című kisfilmjét csináltuk, volt ott egy román színészfiú, aki instruált minket. Pontosan tudta, hogy mikor mit kell mondani nekünk, hogy megtörténjen az, amit szerettek volna látni a vásznon. Volt egy jelenet, amiben egy adott másodpercben kellett elsírnom magamat, és ez az ember felvétel előtt odajött, mondott nekem valamit, és aztán tényleg jöttek a könnyek az adott mondat után. Szkeptikusan álltam hozzá, hogy miért kell belemászni az ember fejébe felvétel előtt, de nagyon jól működött.

Kikkel szeretnél majd dolgozni?

Nagypál Orsival mindenképpen, Mundruczó Kornél is nagyon érdekel. Külföldiek közül Bergmannal és Fellinivel, de ha csak olyat szabad mondani, aki még él, akkor Wes Anderson. Lényegében mindenkivel szeretnék dolgozni, eddig minden forgatáson rengeteget tanultam.

Melyik film hatására változtattál az életeden?

Miután az Idióták-at láttam, elég sok időbe telt újra felépíteni azt, hogy hogyan illeszkedjek be a társadalomba. Elfelejtettem, hogy addig miért csináltam mindent annyira tisztességesen. Jólesett látni azt a szabadságot, ahogy azok az emberek éltek. Megkívántam, hogy egy kicsit én is úgy legyek, hogy egy kicsit idióta legyek.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára?

Francois Ozon A házban című filmjéről, nagyon untam.

Milyen filmekért rajongsz?

Az Édes vízi élet Wes Andersontól, a Pi Darren Aronofskytól, A fehér szalag Hanekétől, a 8 és fél Fellinitől és a Próba után Bergmantól.

+ + +

JELMEZTERVEZŐ: Szlávik Juli (27 éves)

Juli családi tradíciót visz tovább: a nagymamájának ruhaszalonja volt, az édesanyja pedig az első számú filmes és színházi jelmeztervező ma Magyarországon: Szakács Györgyi. Mindkettejüktől sokat tanult, de a szakmába az anyukája vezette be, aki mellett sokat asszisztenskedett, például Szabó István filmjeiben, a Rokonok-ban és Az ajtó-ban, vagy Deák Krisztina filmjében, az Aglajá-ban. De közben már a saját útját is járta: dolgozott stylistként divatfotózásokon, divatszerkesztőként magazinnál, és trendkutatóként reklámügynökségnél, aztán reklámokban, és klipekben jelmeztervezőként, mert azokat fiatalok csinálták, akik előtt nem kellett bizonygatnia, hogy a szülei nélkül is ér valamit.

Rengeteg rövidfilm fűződik már a nevéhez (például Nagy Dénes Lágy eső-je), és első önálló játékfilmje, a Nejem, nőm, csajom is nemrég futott a mozikban. Mostanában a színházi munkái is megszaporodtak, és önálló teljesítménye egyértelmű bizonyítékaként Junior Prima díjat nyert. Julit nemcsak a szakma gyakorlati része, hanem az elmélete is érdekli, a bölcsészkaron Az irodalmi posztmodernség a kortárs divatra értelmezve címmel írta a diplomamunkáját.

Miért lettél filmes?

Talán azért, mert hatévesen 30 napot forgattam Deák Krisztina Köd című filmjében, szereplőként. Megtetszett ez az egész, nagyon szeretem azt a csapatmunkát, ami a forgatásokon van. Na, meg a hangulat, az érzés. Kevés más dolgot tudok elképzelni, amiért hajlandó lennék hajnalok hajnalán kelni, több száz kilométereket vezetni, ázni-fázni, sárban kúszni, földes aljú szobák koszos ruhásszekrényeiben kutatgatni, nem beszélve az előkészítési idők lehetetlenségeiről. Meg egy csomó izgi helyre el lehet jutni, ahová magamtól nem mennék. És persze az összezártság, sokszor olyan emberekkel, akikkel önként sosem választanám ezt az állapotot, de mégis sok forgatási nap alatt létrejön valami olyan különös bajtársiasság, amire mindig jó aztán emlékezni. Amúgy meg állítom, hogy a világ egyik legjobb foglalkozása a jelmeztervezés. A forgatásnak van valami izzásfoka, ami például a színháznak sincs, ahogy akkor, ott megörökítődik, az úgy marad meg az utókornak. És jó esetben tényleg megmarad, míg a színház a mulandóság művészete, aminek szintén van szépsége, és szeretem is. De a filmnél nagy erény a gyorsaság, minden pillanatnyi döntésnek súlya van, és a legpontosabb előkészítettség, tervezői átgondoltság mellett is nagy szerepe lehet a véletlennek, ami tök izgi.

Ha kapnál 500 millió forintot, milyen filmet csinálnál?

Nyilván kosztümöset. De nem sci-fit. Barry Lyndon-színvonalú rokokót például nagyon szívesen.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

Mindig van valami, ami az aktuálisan megoldandó feladatom. A tegnapi konkrétan az volt, hogy az éjszakai forgatásomra üzletzárás után, két óra alatt kellett az egyik karakterre specifikus jelmezt előteremtenem. Elég képtelen feladat, de sikerült. És ma meg már a ma estére kell koncentrálnom. Mindig van egy következő sokk vagy kihívás, ami kiránt az előzőből.

Kikkel szeretnél majd dolgozni?

Azokkal a rendezőimmel, kollégáimmal, akikkel most is dolgozom, és akik ragaszkodnak hozzám, mert arra van szükségük, amit tudok, amit gondolok, amilyen a hozzáállásom. És nyilván vannak még sokan, akik izgatnak alkotóilag. De főként jó könyvekből készült izgalmas látványvilágú produkciókban vágyom közreműködni.

Melyik film hatására változtattál az életeden?

Sok ilyen van. És nem is feltétlenül csak jó filmek, vagy a kedvenceim. Kábé 5-6 évesen láttam a Siker teszi az embert című filmet, akkortájt csak rózsaszín dolgokat voltam hajlandó megenni. És a főhősnő csupa pink szobája, hát persze hogy nekem is olyan kellett. Valamint cigizni például Karády Katalin tanított. Jégkrémet enni meg Béatrice Dalle a Betty Blue-ban.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára?

Utoljára a Dazoo-féle Friss húson a Dumatúrá-ról jöttem ki. És pár hete belealudtam Az újságos fiú-ba. De az, hogy én elalszom rajta egy végigtolt nap utána, az semmilyen szinten nem minősít egy filmet. Például a Hervadó virágok-on is elaludtam, ráadásul moziban, holott kifejezetten szeretem. Alacsony a vérnyomásom, ezért sok kávét is iszom. De ez némelykor előny is: a leghisztériásabb rendezők mellett is könnyen nyugodt maradok.

Milyen filmekert rajongsz?

Nem vagyok egy rajongó alkat alapvetően. De a személyes ízlésemet tekintve lehet, hogy meglepő módon, nem feltétlenül a kosztümben hú, de glamurózus történetek, amik megfognak úgy igazán. Sőt talán pont ellenkezőleg, mert ott számomra gyakran lebuktatják a filmet a hibák, ügyetlenségek. A Moulin Rouge-on például nagyon felbosszantottam magam.

+ + +

VÁGÓ: Makk Lili (28 éves)

Makk Lili vágta többek közt Schwechtje Mihály Ünnep, Hideg berek és A pingvinkonstrukció című filmjét, Xantus János Etetés-ét és Kiki a csoportban-ját, Kovács Claudia a Friss húson bemutatott Mélylevegő-jét és Vandad Kashefi élőzenés videoklipek készítésére létrehozott Anormal Sessions-projektjének több videoklipjét, köztük a Hangmás együttes Luná-ját.

Miért lettél filmes?

Nem igazán tudtam elszakadni a családi gyökerektől. Eleinte az elmélet érdekelt, az ELTÉ-n tanultam filmszakon, ahol szuper műhelyhangulat volt, Ferenczi Gábor irányításával kisfilmeket csináltunk nulla forintból. Onnan rengetegen átmentünk a Színművészetire. Rendezőként sosem tudtam elképzelni magam, engem az a fajta kreativitás érdekel, amikor a hozott anyagból kell kihozni a legtöbbet, illetve kísérletezni lehet a különböző verziókkal, azzal, hogy mi mindenné alakítható a leforgatott anyag.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

A Macerás ügyek, mert magával ragad a meseszerű világa.

Ha korlátlan anyagi lehetőségeid lennének, milyen filmet csinálnál?

Schwechtje Misi első nagyjátékfilmjét nagyon szeretném megvágni. Számomra nem az a meghatározó, hogy mekkora a film költségvetése, inkább rendezőkhöz kötődöm, az együtt töltött vágóórák határozzák meg, hogy mi az, amit szívesen csinálok.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

A Luna című videoklip vágása meghatározó élmény volt. Rövid idő alatt vágtuk éjjel-nappal, van benne egy csodálatos erdőben üldözős jelenet, és mintha mi is kicsit elvesztünk volna az erdőben, kockákon bíbelődtünk, de az egész folyamat nagyon jó volt.

Kikkel szeretnél dolgozni?

A meglevő rendezőimmel. Hajdu Szabolcsot is nagyon szeretem, de ez csak egy fantázia, minden rendezőnek megvan, hogy kivel szeret dolgozni. Nagyon szívesen vágnék skandináv filmeket, szeretem a szabálynélküliségüket a hollywoodi szigorúsághoz képest, azt, hogy érzelemmotiváltabb vágást követnek.

Melyik film volt rád a legnagyobb hatással életedben, és miért?

A Bourne-csapda megváltoztatta és éveken keresztül meghatározta a vágásról való gondolkodásomat. Filmként nem annyira maradandó, de vágás szempontjából iszonyú merész. A vadászat is nagyon megragadott, behúzza az embert, érzelmileg nagyon intenzív. És a Tarantino-filmek is nagy hatással voltak rám.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe?

Nem jöttem ki róla sajnos, de a Pi élete nagyon felbosszantott. Nem tetszett a főszereplő, és az sem, hogy sok szimbólumot nagyon egyszerűen alkalmaz, és nagyon általános tanulságokat fogalmaz meg. Olyan, mint egy Disney-rajzfilm, nem áll közel hozzám.

Milyen filmekért rajongsz?

Mindenevő vagyok, hullafáradtan a blockbustereket is szeretem, mert elszórakoztatnak. De Tarantinóért rajongok, az olyan skandináv filmekért, mint a Zöld hentesek, az Ádám almái és a Gengszterek fogadója, meg a Dogma-filmekért. Szeretem a magyar filmeket is, a harmincas évek vígjátékait, Latabárt, Kabost és hogy egy kicsit hazabeszéljek a Szerelem is nagy kedvencem.

+ + +

ZENESZERZŐ: Keresztes Gábor (26 éves)

Autodidakta módon tanulta a zenélést, bátyjával, Keresztes Tamás színésszel közösen használnak egy kis házi stúdiót. 2008 óta a Szputnyik Hajózási Társaság tagja zeneszerzőként és hangtechnikusként, ő írta többek közt a Kockavető című kellemesen őrült előadás zenéjét is. Dankó Istvánnal közösen rendezte a tarantinós-westernes Nekem lőttek című kisfilmet, amelyben Mészáros Bélával és Hajduk Károllyal hármasban cigiznek rengeteget egy kocsmában ülve. Most éppen első nagyjátékfilmzenéjét írja Bodzsár Márk Isteni műszak című, mentősökről szóló fekete komédiájához, amelyben semmilyen készen hozott zene nem lesz, még az autórádióban is Keresztes zenéjét halljuk majd.

Miért lettél filmes?

Mert imádom a filmeket. Meg nagyon jó érzés, amikor egy filmre rárakunk egy zenét, és az megelevenedik, megtelik élettel. A filmekben a zene elég nagy hatalom. Jelenetek jelentését lehet akár az ellenkezőjére fordítani. Vagy akár egy egyszerű, szerény jelenetet is hősiessé lehet varázsolni zenével. Rengeteg lehetőséget nyit meg a filmzene. Szeretek ezzel játszani.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

A nyomozó.

Ha korlátlan anyagi lehetőségeid lennének, milyen filmet csinálnál?

Gengszteres filmet, amiben rengeteget dumálnak, és csak nagyon keveset lövöldöznek. Vagy egy westernt.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

Nyilván mindig a jó ötletek ösztönzik az embert a filmcsinálásra. Valami mondanivaló. Számomra például a humor elengedhetetlen, és ez mindig kellő ösztönzéssel szolgál minden munkámban.

Kikkel szeretnél dolgozni?

Jim Jarmusch, Wes Anderson, Roy Andersson, Tarantino, Coen testvérek.

Melyik film volt rád a legnagyobb hatással életedben, és miért?

Talán az Édes vízi élet. Nehéz megmondani, hogy miért. Wes Anderson valószínűleg nagyon szereti az embereket, és számomra nagyjából erről szólnak az ő filmjei. Az Édes vízi élet-ben pedig nagyon szépen van megmutatva, hogy mennyire szerethetőek az emberek. És zseniális humora is van.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára?

Legutóbb a Vérző olaj-at hagytam félbe, mert már láttam tízszer.

Milyen filmekért rajongsz?

Az ember aki ott se volt, Halott ember, A zenekar látogatása, Kill Bill, Törvénytől sújtva, Kutyaszorítóban, Nem vénnek való vidék, Rejtély, Harcosok klubja, Dalok a második emeletről, Az okostojás, Az ajánlat, és természetesen még rengeteg filmért rajongok.

+ + +

DÍSZLETTERVEZŐ: Takács Lilla (28 éves)

"Legyen szó külsőkről vagy belsőkről, kitömött fókákról vagy a horizonton parkoló haszongépjárműről, Lillára biztosan lehet számítani" - vallott Takács Lilláról a szintén pályája elején tartó rendező-író, Zomborácz Virág. Takács Lilla a Képzőművészeti Egyetemen végzett díszlettervező szakon, de talán még ennél is többet számított, hogy Ágh Márton mellett volt tanonc, akit sokan a magyar díszlettervezők doyenjének tartanak. Bázisa a zalaegerszegi Griff Bábszínház lett, de ezenkívül több vidéki teátrumban is tervezett színpadi díszletet.

Filmes munkái eddig csak kisfilmekben akadtak (például Valami kék), illetve a Magic Boys-ban külföldi díszlettervező mellett volt asszisztens. Nemrég forgatta le első nagyjátékfilmjét, amelyben nemcsak a díszletért, hanem a látványért is egyedül felel (Zomborácz Virág: Utóélet). Munkáit elnézve Lilla világa minket Wes Andersonéra emlékeztet, ő viszont Almodóvart emlegeti. A magyar film nem szűkölködik fantasztikus látványtervezőkben, de jól fog jönni az a fiatal szem, amelyik nem riad vissza a bohém extremitásoktól sem.

Miért lettél filmes?

Már középiskolában eldőlt, hogy a díszlettervezés, a terek és a térrel való foglalkozás érdekel. A színházat és a filmet egyenlő hangsúllyal tanultuk az egyetemen, engem viszont inkább a filmezés dinamikája fogott meg, hogy ennyire változékony és izgalmas, hogy ennyi emberrel találkozom. Ennek a légköre tetszik nekem a legjobban.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című filmje a kedvencem, mert a képi világa gyönyörű, a történet izgalmas, leköti az embert. Nem tudom, hogy mennyi a díszlet, és mennyi a talált helyszín ebben a filmben, de nagyon eltalálták a látványt. Feltűnt, hogy milyen precízen át van gondolva az egész.

Ha kapnál 500 millió forintot, milyen filmet csinálnál?

Szívesen csinálnék egy olyat, ami egy helyszínen játszódik, és az egész díszlet egy megépített dolog, és minden aprólékosan ki van találva. Mint például a Ragyogás, amiben az egész szálló stúdióban van felépítve.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

Ahogy a stáb együtt dolgozott az Utóélet forgatásán. Kialakult egy kollektíva, és jó tud lenni, hogy egy csapat ember összeszokik, és mindent megtesznek egy cél érdekében, mindenki egyre gondol, egyet akar. Nagyon tetszett, hogy ez a közösség hogyan erősödött meg a forgatás során, és ez hogyan erősíti a filmet is.

Kikkel szeretnél majd együtt dolgozni?

Zomborácz Virággal bármikor, Hajdu Szabolccsal nagyon szívesen, Mundruczó Kornél is nagyon érdekes ember, nagyon érdekes gondolatvilággal. Külföldiek közül például Nicolas Winding Refn, Almodóvar vagy Francois Ozon. De ilyen vágyaim nincsenek, azzal szeretek dolgozni, aki éppen az utamba kerül, nem szoktam elképzelni, hogy bárcsak ezzel vagy azzal dolgozhatnék. Amúgy nagyon szívesen csinálnék filmeket a kortársaimmal, nagyon kreatív csapat került ki mostanában az egyetemről.

Melyik film hatására változtattál az életeden?

A Forrest Gump életszemlélete erős hatással volt rám. Elég fiatalon láttam, depressziós időszakban voltam, megnéztem többször, és az kirángatott ebből, és elkezdtem máshogy szemlélni az életet.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára?

Legutoljára a Die Hard 5-ről jöttem ki. Azért voltam rá kíváncsi, mert ugye Magyarországon forgott a nagy része, nagyon látványos volt, de annyira bugyuta a története, hogy nem bírtam végignézni.

Milyen filmekért rajongsz?

Nagyon szeretem a thrillereket, mint például a Ragyogás-t vagy a Psychó-t, meg az olyan beteg filmeket, mint a Mulholland Drive. Nagyon tetszett a Drive borús hangulata is.

+ + +

OPERATŐR: Rév Marcell (28 éves)

Egy ideje arra lettünk figyelmesek, hogy mindenhol Rév Marcell nevébe botlunk. Ő vette fel a kedvenc rövidfilmjeinket (Itt vagyok, Külalak), forgatott ütős videoklipeket (Volkova Sisters), látványos kísérleti filmet (jp.co.de), természetfilmet (Ketten egy fészekben), dokumentumfilmeket (Allah minden napján szaladnak a lovak, Overdose - Csoda Magyarországon) és két epizódot a Nekem Budapest című szkeccsfilmből, de dolgozott koncertfilmen (Kispálfilm, LGT) is, és ő volt a Kodály Method fantázianevű klipsorozat egyik szellemi atyja és alkotója.

"Érdekli a világ minden oldala, nem csak az operatőri munka" - magyarázta nekünk évfolyamtársa és kollégája, Szimler Bálint, szerinte miért különleges Rév Marcell. "Nagyon nyitott. Őszinte alkat, nem kamuzik. Saját energiájából, saját zsebéből is hajlandó belefektetni különböző dolgokba, amik csak a kultúrát viszik előre, az ő személyes karrierjét nem." Az ifjú operatőr a nagyjátékfilmek felé lép tovább: tavaly már forgatott egy kamaszokról szóló filmet (Császi Ádám: Viharsarok), idén pedig nagy lehetőséget kapott: Mundruczó Kornél állandó operatőre, Erdély Mátyás helyett őrá bízta a Fehér Isten című jelenleg forgó ifjúsági kalandfilmjének fényképezését.

Miért lettél filmes?

Ezt én is szeretném tudni. 16 éves koromban kitaláltam, hogy operatőr leszek, de nem tudom, miről jutott eszembe. Igazából azt sem tudtam, hogy az mi, de akkor elkezdtem fotózni. Gothár Péter szegről-végről a rokonom, neki mutogattam a fotóimat, és amikor 17 éves voltam, elvitt a Magyar szépség forgatására kábelesnek. Lenyomtam egy filmet, és láttam, hogy érdekel. Amikor érettségiztem, nem indult operatőrosztály az egyetemen, amikor meg már indult, akkor az utolsó fordulóban kiestem. Aztán a következő évben Máthé Tibor felvett.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

Nagyon szeretem az olyan bátor próbálkozásokat, mint például a Fövenyóra volt. Nem feltétlenül a kedvenc filmem, de nagyon méltatlanul kezelték szerintem. Kevés szó esik Forgács Péter dokumentumfilmjeiről is, pedig tök fontosak. Szoktam nézni Lichter Péterék filmjeit, ők egy olyan nyomon vannak, ami nagyon izgalmas.

Ha kapnál 500 millió forintot, milyen filmet csinálnál?

Van egy tervünk Szimler Bálinttal, amit megcsinálnék belőle. Ez nem film, hanem filmhíradók. Olyan kis dokumentumfilmek, akik a nagyfilm előtt mehetnének a moziban. Egészen hétköznapi dolgokról szólna, arról, hogy hogyan élnek emberek Európában most. Gödrös Frigyes és Pintér Georg csinált ilyeneket a BBS-ben a hetvenes évek elején, Magyar Filmhíradó néven futott, szerintem soha nem vetítették őket a moziban, de mindig körbejártak valami érdekes témát. Volt egy egysoros újsághír, azt kibontották, és volt mögötte egy egész társadalom. Az a tervünk Bálinttal, hogy csinálunk néhány részt, aztán felkérünk magyar filmrendezőket, hogy folytassák ők.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

A mai forgatási nap volt. Jó filmet forgatni, most épp ezt jó.

Kikkel szeretnél majd dolgozni?

Egy operatőrtől nem szabad ilyet kérdezni. Magyarországról sok rendezőt tudnék említeni, de nem mondhatom, hogy vele igen, mert akkor az azt jelentené, hogy a többivel nem. Most nagyon jó Mundruczó Kornéllal dolgozni. Amikor benne vagy egy filmben, azt érzed, hogy az épp a legjobb. Vannak filmek, amiket az osztálytársaimmal szeretnénk megcsinálni, azokat is nagyon várom. Külföldiek közül most Jacques Audiard dolgait szeretem, de a hatvanas évek Jean-Luc Godard-ja vagy a korai Werner Herzog is közel áll hozzám.

Melyik film hatására változtattál az életeden?

A Gyűlölet nagyon meghatározó film az életemben. Kamaszkoromban láttam, semmi közöm nem volt a filmkészítéshez akkor, nem is gondoltam, hogy lesz. Volt egy olyan hangütése, ami azt mutatta nekem, hogy ja, így is lehet gondolkozni.

Kodály Method - Keleti Blokk - All tomorrows parties

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára?

Az utolsó Star Trek-ről, de nem azért, mert annyira nem tetszett, hanem mennem kellett valahova. Nem jöttem ki róla ugyan, de a 21 gramm című filmen iszonyatosan felidegesítettem magam. Nagyon ügyes filmnek tartottam, és egyben nagyon álságos, szemét dolognak. Igénybe vette a lelkemet, de igazából csak szórakozott velem.

Milyen filmekert rajongsz?

A nagy, heroikus vállalású filmekért. Például nagyon szeretem Kieslowski Tízparancsolat-át, a Szégyen-t Bergmantól, a Woyzeck-et és a Kaspar Hauser-t Herzogtól. De minden héten más filmért rajongok. Az operatőrök közül Lance Acordot tartom belevaló gyereknek, az ő dolgaiból tudok bátorságot meríteni. Ő vette fel Spike Jonze és Sofia Coppola filmjeit és a Buffalo 66-et is.

+ + +

PRODUCER: Berkes Juli (29 éves)

Juli egy kicsit hiperaktív, sokat telefonál, és az életmódjából kifolyólag előfordul, hogy karikás a szeme. De ha valaki producer, akkor ebből egyik sem furcsa. A klasszikus iskolát járta ki: a Filmművészeti Egyetemen tanult, a rendező évfolyamtársak filmjein gyakorolt, és ezekből egy-egy már fesztiválon is szerepelt (például a Külalak és a Valakinek a valamije).

Dolgozott nagyobb szabású produkciókban - mint pl. a Frankenstein-terv és a Bibliotheque Pascal -, tavaly két külföldi film line producere volt, majd a végzős Enyedi-osztállyal elkészítette első önálló munkáját, a Nekem Budapest című szkeccsfilmet. Azt mondja, a producerkedésben a jó kommunikációs készség és a rugalmasság fontos, és persze fel kell készülni, hogy folyton megoldandó problémákkal fog szembesülni. "Elképesztően változatos munka!"

Miért lettél filmes?

Véletlenül. ELTE filmszakra jártam, de érdekeltek szervezéssel kapcsolatos munkák is, amiket ott kevésbé lehetett kipróbálni. Egy barátommal kitaláltuk, hogy a filmművészetin épp induló gyártás-produceri osztály felvételijében megnézzük, hogy meddig jutunk el. Onnantól, hogy felvettek, bevonódtam, elkezdett komolyan érdekelni a dolog. És ha csinálom, akkor meg kell tanulni egyre jobban.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

A Niebelung-lakópark. Imádtam a színdarabot is, a filmet pedig akárhányszor meg tudom nézni. És mindig hangosan nevetek rajta.

Ha kapnál 500 millió forintot, milyen filmet csinálnál?

Először is végre olyat, amiben nem kell senkitől szívességet kérni, mert mindenki korrekt fizetést kaphat. Jó lenne túllépni a főiskolás vizsgafilmkorszakon. Egyelőre ez a célom, és ezt igazából már kevesebből is meg lehetne valósítani.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

Rengeteg ilyen van: a napi sikerek. Ma például hosszú idő után szereztünk egy BKV-forgatási engedélyt.

Kikkel szeretnél majd dolgozni?

Finnekkel, dánokkal, esetleg románokkal. A magyar kollégáimmal elégedett vagyok, szeretem azokat, akikkel most is dolgozom.

Melyik film hatására változtattál az életeden?

Legutóbb a Nader és Simin - Egy elválás története hatott rám ennyire. Ez a kedvenc filmem az utóbbi időből. Nagy segítség volt abban, hogy az előítéletek mögé lássak, és magamat is kívülről lássam bizonyos helyzetekben.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára?

A saját filmünkről, a Nekem Budapest-ről. Már hatmilliószor láttam, és legutóbb csak beugrottam, hogy belenézzek kicsit.

Milyen filmekért rajongsz?

A román filmekért és a finn filmekért kifejezetten, de Xavier Dolan munkáit is szeretem.

+ + +

FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Nagy V. Gergő (30 éves)

Először kritikusként került a filmek közelébe, aztán elvégezte a színművészeti filmdramaturg szakát. Továbbra is rendszeresen ír kritikákat a Filmvilágba, a Magyar Narancsba és a Revizorba. Dolgozott Breier Ádám (Cathrine magánélete), Csuja László, Kárpáti György Mór (Éjfél) és Szőcs Petra (Aki bújt) rövidfilmjeiben, és Bajusz Orsolya Béla küzdelmei című animációs kisfilmjében. Mostanában olyan menő fiatal rendezőkkel dolgozik, mint Pálfi György, akinek a Stanislaw Lem-regény alapján készülő A hang sci-fijét írják együtt, és Mátyássy Áron, akinek a Kanuth című, egy csatornatisztító munkás és egy sorozatgyilkos barátságáról szóló fekete komédiáját fejlesztik. Részt vesz Schwechtje Mihály Nincs utolsó szó című első nagyjátékfilmjének írásában is, amely gengszterfilm lesz, szokatlan módon egy tinédzser lánnyal a középpontban.

Miért lettél filmes?

Sokat jártam moziba.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

Nagyon szerettem Szirtes Andrástól a Dear Daughter-t és Toepler Zoltán filmjeit.

Ha korlátlan anyagi lehetőségeid lennének, milyen filmet csinálnál?

Szőcs Petrával van egy közös filmtervünk, ami két óriásnövésű ember szerelméről szól a 19. századi Amerikában. Egy két és fél méter magas extábornok a főszereplő, aki a polgárháború után egy cirkuszban lép föl mint óriás. Aztán meglát a közönségben egy két méter harminc centis hölgyvendéget, és egymásba szeretnek. Látványos kosztümös dráma lenne, igaz sztori alapján.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

A Szemek a fal mögött című olasz film. A nagy Fernando Rey egy perverz tatát játszik benne, aki a feleségével együtt kukkolja az albérlőjüket. Látszik a filmen, hogy aki rendezte, egyáltalán nem tudott filmet csinálni, a végeredmény mégis lenyűgöző, őserejű mozi. És a Spring Breakers is nagyon felvillanyozott.

Kikkel szeretnél dolgozni?

Dr. Horváth Putyival. Osztom a Hajnóczy-rajongását, és nagyon szerettem a Priváthorvát és Wolframbarát-ot. A Csók című kisfilmje pedig nekem különösen fontos volt, tizennyolc évesen úgy éreztem, hogy rólam szól, és tökéletesen kifejezi, amit a világról gondolok.

Melyik film volt rád a legnagyobb hatással életedben, és miért?

Van az a jelenet a Megtalált évek-ben, amikor a háborúból visszatért, ötvenes és amnéziás katona a szüleire várakozik egy szociális otthonban. Jön egy öreg házaspár, és azt hiszi, hogy érte jöttek. Még tesz egy ilyen idétlen üdvözlő mozdulatot is. De nem érte jöttek. Ez valahogy mindig falhoz vág.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe?

Nem jöttem ki, de például az Ízek palotája című francia film nagyon megviselt. A moziban az ilyen kábeltévés semmitmondás idegesít a legjobban. Arról szól, hogy lehet jókat enni, meg hogy nehéz megfelelni a francia államelnök által támasztott kihívásoknak, ha az ember a szakácsa. Nehezen tudtam ezzel a problémával azonosulni.

Milyen filmekért rajongsz?

Nagyon szeretem a téli filmeket.

+ + +

ANIMÁCIÓS RENDEZŐ: Vácz Péter (24 éves)

Olyan házban nőtt fel, ahol volt külön barkácsműhely, így a gyerekkora azzal telt, hogy íjakat, játék fegyvereket, fára épített bunkert készített, biciklit szerelt, sőt később ruhákat és táskákat is varrt. Nem csoda, ha egyik kedvenc filmrendezője Wes Anderson lett. A manuális munka most is fontos neki, egy hét múlva fog például megjelenni az általa - tollal és vízfestékkel - illusztrált, gyerekeknek szóló Állati Zenés ABC című könyv Bíró Eszter új nagylemezével. Nyuszi és Őz című animációs filmje valójában a MOME-s diplomamunkája, amely elnyerte a Filmkritikusok díját. Már ott is elmondta a köszönőbeszédében, hogy a művészi önkifejezést gyerekkori csellótanárától tanulta, ez az élmény vezette egészen az animációig.

Miért lettél filmes?

A Kisképzőben grafika szakra jártam, és ott olyan körökben kezdtem el mozogni, ahol többek között az animációt is felfedezhettem. De igazán csak a MOME-n készült diplomafilmek döbbentettek rá, mennyire izgalmas szakma ez. Inkább animációs filmrendezőnek tartom magam, de nagyon élvezem a színészekkel való együtt dolgozást is, amelyet már korábbi filmjeim szereplőinek szinkronizálása alkalmával kipróbálhattam. A Patakiskola című filmemben Molnár Piroska művésznő a versmondó.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

Azok közül, amiket láttam, szeretem Hajdu Szabolcs filmjeit: Macerás ügyek, Fehér tenyér, Bibliotheque Pascal. Bollók Csaba Iszka utazásá-t, M. Tóth Géza Maestro-ját, Gigor Attila A nyomozó-ját, és Pálfi Gyuri Final Cut: Hölgyeim és uraim című filmjét.

Ha kapnál 500 millió forintot, milyen filmet csinálnál?

Talán bábanimációt - ha a műfajt tekintjük. Az utóbbi időben Wes Anderson filmje, A fantasztikus Róka úr volt az egyik kedvenc animációs filmem. Persze rendezőként a legfontosabb szempont a tartalom, az erős történet, így szívesen gondolkodom egyéb műfajokban is. A lényeg a tartalom és forma egysége. Vannak ötleteim, de ezek egyelőre még érlelődnek bennem.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

A legutóbb látott filmek, például A vadászat vagy a Merida, a bátor.

Kikkel szeretnél majd dolgozni?

A jelenleg MOME-n diplomázó Bertóti Attilával, akivel a Nyuszi és Őz-et készítettem. Vele olyan szakmai és baráti kapcsolat alakult ki, ami a jövőre nézve is komoly ígéret. A MOME egyik nemzetközi workshopján megismert korombeli animációs rendező és producer barátaimmal pedig nyár végétől elkezdünk működtetni egy olyan kreatív animációs műhelyt Franciaországban, amelynek nem a pénzkeresés lesz a kiinduló célja, hanem az alkotói szabadság, az együttműködés, egymás motiválása és filmes ötletek, technikák fejlesztése.

Melyik film hatására változtattál az életeden?

Gyerekkorom meghatározó mozifilm élménye Az oroszlánkirály volt. A kamaszkori wow-élményem A Gyűrűk Ura első része volt - teljesen beszippantott az addig még ismeretlen világ és történet monumentalitása. Az utóbbi években A fantasztikus Róka úr világa fogott meg, és annyira inspirálóan hatott rám, hogy mindkét filmem készítése közben többször újranéztem. Mióta animációs filmeket készítek, mindig van egy-egy olyan munka, amely az adott pillanatban motivál. Minden egyes filmem elkészítése új tanulási folyamat, egy újabb világ felfedezését jelenti.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe utoljára?

Jacques Tati filmjét, a Playtime-ot, de nem azért, mert annyira rossz, hanem mert annyira fáradt voltam. Általában nem szoktam félbehagyni a filmeket, mert még a rossz filmekből is lehet tanulni.

Milyen filmekért rajongsz?

Szeretem a dán filmeket, és mostanában hármat is láttam (Csak a szerelem számít, Veszedelmes viszony, A vadászat), amiket nagyon élveztem az egyszerűségük és nagyszerűségük miatt. Ilyen volt a skót Szesztolvajok is. A vadászat-ról úgy jöttem ki, hogy még sokáig a hatása alatt voltam. Biztosan meg fogom még nézni, mert érteni szeretném, mitől működik, hogyan építkezik a történet. Filmrendezőként nagyon izgat, hogyan lehet érzelmeket és konfliktusokat feldolgozni és visszaadni a vásznon.

+ + +

RENDEZŐ: Nagy Dénes (32 éves)

Negyedéves főiskolás korában csinálta meg az Együtt című kisfilmet egy orosz testvérpárról, akiket embercsempészek visznek nyugatra, de útközben megállnak Budapesten. A diplomafilmje a Berlinskaya Fuga volt, amely annak nyomán született, hogy Berlinben megismerkedett egy ukrán utcazenésszel, aki évente több hónapot tölt ott, hogy a kint keresett pénzből eltarthassa a családját. Operatőrével, Dobos Tamással kiutazott Ukrajnába a zenész családjához, két hétig a nappalijukban laktak, és ez alatt forgatták le a családról szóló filmet.

A 2008-as Russian Playground a transzszibériai expresszen töltött egyhónapos workshop alatt született, ahol Nagy Dénest egy skót operatőrrel és egy bolgár vágóval osztották be egy csapatba, hogy az utazás alatt készítsenek egy rövidfilmet. A kisfilmet bemutatták a cannes-i Kritikusok hetén is, de a rendező számára nem ez volt a projekt legfontosabb eredménye, hanem az, hogy az úton ismerte meg az orosz operatőrt, aki később a felesége lett.

Régóta foglalkoztatták Tar Sándor novellái, végül a Lágy eső-ből csinálta meg azt a naturalisztikus, gyomorba rúgó filmet, ami megnyerte a Friss hús kisfilmfesztivál fődíját. A Lágy eső-t különösen erőssé teszik az autentikus helyi arcok, kizárólag amatőr szereplők játszanak benne, akiknek a többsége a valóságban is egy társasághoz tartozik. Az összes szereplő megtalálása körülbelül fél évbe telt, amely alatt a rendező szinte minden nap leutazott Heves megyébe a helyiekkel ismerkedni. Az operatőrével közösen írt forgatókönyv az utolsó pillanatig változott, és kis híján két kulcsszereplőjét is elveszítette, mert a forgatás előtt megijedtek a feladattól, de a rendező gyorsan leutazott hozzájuk, és meggyőzte őket, hogy mégis vállalják.

Miért lettél filmes?

Bölcsészkarra jártam, utána naivan jelentkeztem a Színművészetire, nem volt egy különösebben átgondolt dolog. Fotózni viszont már régebben is nagyon szerettem, az operatőrség megfordult korábban a fejemben. Operatőrnek is vettek fel, bár rendezőnek jelentkeztem, Szász János másodév után engedte meg, hogy átmenjek a rendezőosztályba. Igazából a főiskola után lettem lelkes, amikor felfedeztem egy csomó olyan rendezőt, akiért végre rajongani tudtam, ami a főiskola alatt hiányzott. Közéjük tartozik Ruben Östlund, Valeska Grisebach, Bruno Dumont és Szergej Loznyica. Bennük végre megtaláltam azt, amiért ezt érdemes lehet egy életen keresztül csinálni.

Melyik a kedvenc magyar filmed az elmúlt 12 évből?

Az Iszka utazása. Nagyon őszinte film, ami nem akar nagyot mondani, és a rendező nem önmagát nyomja benne, hanem mintha maguktól élnének a szereplők. Nekem általában az olyan filmek tetszenek, amelyekben nem a rendező uralja a terepet, hanem hagyja döntéseket hozni, lélegezni a szereplőit.

Ha korlátlan anyagi lehetőségeid lennének, milyen filmet csinálnál?

Biztosan nem szeretnék drága filmet csinálni, talán van is bennem egy pici ellenérzés ezekkel kapcsolatban. Nagyon jól érzem magam kis stábbal, tizenöt emberrel, nem szeretnék hatvanfős stábot. A Lágy eső-ben jó volt, hogy mindenkinek folyamatosan volt mit csinálnia, és nagyon személyes kapcsolat alakult ki mindenkivel. És jobban szeretem a kis történeteket, azt keresem, ami kicsiben történik, nem ami nagyban. Ugyanakkor a Lágy eső-ben a főbb stábtagok mind ingyen dolgoztak, az nem lenne rossz, ha fizetést is kapnának az emberek a munkájukért.

Mi volt az utolsó dolog, ami felvillanyozott a filmkészítéssel kapcsolatban?

Most készítjük a Falusi dizájn című dokumentumfilmet, ugyanazon a környéken, mint a Lágy eső-t. Ez a Bukta Imre képzőművész falusi tárgykultúráról szóló írásából kiinduló film egyfajta vizuális látlelet lesz Kelet-Magyarországról. Tizenegy napos forgatáson vagyunk túl, ami az egyik legjobb forgatási élményem eddig, hihetetlenül sok emberrel beszéltünk, olyan inspiráló volt, hogy újabb filmötletek születtek belőle.

Kikkel szeretnél dolgozni?

Amatőr szereplőkkel mindenképpen szeretnék dolgozni a jövőben is, például a Lágy eső-ben az apát és az igazgatót alakító Léhi Lászlóval és Sass Miklóssal. A Campfilmnél László Sárival és Gerő Marcival nagyon megtaláltam a közös hangot, ők intenzíven részt vesznek mindenben, a Lágy eső-nél együtt néztük végig a castingvideókat, a forgatáson szállították a szereplőket, a jövőben is jó lenne velük dolgozni. Úgy tűnik, hogy ez megvalósul: két újabb dokumentumfilmet is tervezünk, az egyik a Falc című az HBO-nak az önsebzésről, a másik fiatalokat mutatna be tíz éven keresztül.

Melyik film volt rád a legnagyobb hatással életedben, és miért?

Lars von Trier Európá-ja az első nagy kedvencem volt a főiskolán. Az egy tudatalattiban működő, hipnotikus erejű, gyomorba hatoló film. Teljesen új dimenziót nyitott meg számomra azzal kapcsolatban, hogy milyen ereje lehet egy filmnek. Rájöttem, hogy olyan filmet érdemes készíteni, ami testileg hat.

Melyik filmről jöttél ki/hagytad félbe?

Haneke Furcsa játék-áról kijöttünk, mert a húgom nagyon rosszul lett tőle, de én is úgy éreztem, hogy eleget láttam. A zongoratanárnő DVD-t is félbehagytam, el is ajándékoztam, mert nem akartam, hogy ott legyen a polcon. Nem ellenszenves nekem a kíméletlenség, de azért legyen a filmben valami szerethető is, nem csak hidegség és kegyetlenség. Közben kell adni valami ellenpontot is.

Milyen filmekért rajongsz?

Most az új Loznyicát, Bruno Dumont-t és Nuri Bilge Ceylant várom a legjobban.

- - - - - - - - -

Köszönet Mátyássy Áronnak, Zomborácz Virágnak, Szimler Bálintnak, Osváth Gábornak és Gyárfás Eszternek a cikk elkészüléséhez nyújtott segítségükért.