Jim Jarmusch a 2009-es, semmiről sem szóló Az irányítás határai-val még a hozzám hasonlóan hűséges rajongóinak a többségét is elidegenítette kissé. A cannes-i versenyprogramban szereplő új filmje, az Only Lovers Left Alive az előzőhöz hasonlóan sokkal inkább egy hangulatra, mint egy történetre fókuszál, de lényegesen fogyaszthatóbb és szerethetőbb, mint elődje. Az pedig mintha egyenesen egy jellemző Jarmuschos fricska lenne, hogy pont az Alkonyat-széria által elkoptatott vámpírfilm-műfajban tudott megújulni a rendező.
Tilda Swinton és Tom Hiddleston az Only Lovers Left Alive-ban |
Szerencsére Jarmusch vámpírjaiban csak annyi a közös Bellával és Edwarddal, hogy ők is szerelmesek. Ádám (Tom Hiddleston) zenész, aki az emberek elől bujkálva egy különböző évszázadok holmijaival telezsúfolt detroiti lakásban él, Éva (Tilda Swinton) a marokkói Tangerben lakik, és ha azon kívül, hogy a John Hurt által megformált, kicsit már rozzant Christopher Marlowe-tól (nem véletlen névegyezés) rendszeresen beszerzi a szükséges véradagját, foglalkozik valamivel, az nem derül ki a filmből. Hogy Swinton tökéletesen át tud majd lényegülni vámpírrá, az nem is volt kérdés, de Hiddleston is remek választás, és Swinton kortalanságának köszönhetően a több mint húsz évnyi korkülönbség sem látszik rajtuk.
Tilda Swinton és Tom Hiddleston az Only Lovers Left Alive-ban |
Mint nevük is mutatja, ők a prototipikus szerelmespár, elszakíthatatlan kötelék van köztük és tökéletesen kiegészítik egymást. A megjelenésük is ezt tükrözi, Ádám fekete, Éva fehér, olyanok, mint két gyönyörű, megelevenedett szobor, akik nesztelenül suhannak az éjszakában. Bizonyos tekintetben hagyományos nemi szerepek szerint működnek: a kissé melankolikus Ádám az alkotó, Éva pedig a kettősüket működésben tartó erő. Viszont mivel mintegy százötven éve házasok, nem csoda, hogy inkább külön élnek.
Tilda Swinton és John Hurt az Only Lovers Left Alive-ban |
Éva aggódik a gondterheltnek tűnő Ádámért, ezért Detroitba utazik. A film első felében nem igazán történik semmi, csak elmerülünk ennek a két különleges lénynek az irigylésre méltó életében. A pontos történetüket nem ismerjük meg, de az kiderül, hogy évszázadok óta a legnagyobb művészek és tudósok köreiben forognak, és pénzük is van bőven. A film játékos, lefegyverző humora főleg vámpíréletmódjuk sajátosságaiból táplálkozik: elejtett megjegyzés Byron rossz hatására, vérből készült jégkrém, utazás szigorúan az éjszakai járaton - Jarmusch könnyed és mégis szomorkásba hajló hangvétele összetéveszthetetlen és most igazán szeretnivaló.
Mia Wasikowska és Anton Yelchin az Only Lovers Left Alive-ban |
Aztán berobban az életükbe Éva húga, a zabolátlan Ava (Mia Wasikowska), aki ugyan színes, szórakoztató figura, de bajkeverő természetével kicsit olyan, mintha csak azért került volna bele a filmbe, mert Jarmusch mégiscsak kötelezőnek érezte, hogy legyen valamiféle cselekmény. Ava pedig szó szerint kimozdítja és cselekvésre kényszeríti a két szerelmest Detroitban, aztán Tangerben is.
Yorick Le Saux (ő fényképezte Francois Ozon filmjeinek egy részét és a Szerelmes lettem-et is) képein egyformán hipnotikus erővel jelennek meg a detroiti koncerthelyiségeknek és a tangeri sikátoroknak az éjszakai fényei, több mint húsz évvel az Éjszaka a Földön után Jarmuschnak még mindig nagyon jól áll az éjjeli hangulat. Bájosan ironikus, hogy a rendezőnek pont vámpírokról sikerült ismét emberi, életteli filmet csinálnia.