Ő csinált filmsztárt George Clooneyból

Neki köszönheti a mozisztárságot Clooney, az Oscart Julia Roberts, a komoly színészi elfogadottságot Channing Tatum, egyetlen jó filmjét Jennifer Lopez, kései karriercsúcsát Michael Douglas. 26 évesen, első filmjével Aranypálmát nyert Cannes-ban, 2001-ben duplán jelölték rendezői Oscarra, néha évi két-három filmet is képes volt leforgatni. Steven Soderbergh most mégis úgy döntött, visszavonul a mozifilmrendezéstől. Utolsó filmjét, a Túl a csillogáson-t a tengerentúlon egyből az HBO-n mutatták be, nálunk pedig egy jó időre ez az utolsó rendezése a mozikban, ami jó alkalom, hogy áttekintsük remekművektől és kockázatos húzásoktól hemzsegő karrierjét.

Andrews, Peter: Steven Soderbergh igazi ezermester a filmezés terén, nemcsak hogy minden műfajban otthon van rendezőként, de filmjei közül tizenkettőnek ő volt a vágója, ötnek a forgatókönyvírója, a Traffic óta mindegyiknek az operatőre is. Operatőrként a Peter Andrews álnevet használja, vágóként a Mary Ann Bernard név is őt takarja.

Steven Soderbergh Forrás: Pro Video

Barátok: Az elmúlt huszonöt évben Soderbergh szinte mindenkivel munkakapcsolatba került Hollywoodban, aki számít, de kevesekkel maradt tartósan annyira jó viszonyban, mint George Clooneyval és Matt Damonnal. A rendezők közül érdemes megemlíteni Todd Haynest, aki szintén a kilencvenes évek eleji Sundance-generáció egyik nagy tehetsége, bár soha nem ért el akkora sikereket, mint Soderbergh. A kölcsönös tisztelet eredményeképp azonban Soderbergh producerként segítette Haynest az I'm Not There és a Távol a mennyországtól esetében is. Érdekes, hogy az utóbbit utánozni is próbálta, amikor A jó német-ben ő is az álretró stílushoz nyúlt, lényegesen kevesebb sikerrel. Patronáltjának minősül Stephen Gaghan, a Traffic írója, aki a közös (mindkettőjüknek Oscart hozó) munka után egy nagyon soderberghes filmet forgatott Clooneyval, a Sziriáná-t, Soderbergh produceri felügyelete mellett. A legérdekesebb baráti együttműködése Gary Rosshoz fűződik: a Ross által rendezett Pleasantville-nek is producere volt, és saját bevallásuk szerint az utóbbi 15 évben kölcsönösen segítették egymást szakmailag, ezért amikor Az éhezők viadala forgatásán pár napig a tömegjeleneteket és vágóképeket felvevő, ún. second unit rendezőre volt szükség, Soderbergh örömmel beugrott, megszerezve egyetlen blockbuster-franchise tapasztalatát.

Steven Soderbergh és Matt Damon a 2013-as cannes-i filmfesztiválon Forrás: AFP

Clooney, George: Nem kérdés, hogy George Clooney már a Vészhelyzet Ross dokijaként is óriási népszerűségnek örvendett. A tévésorozatokból azonban nem vezet egyenes út a mozisztárságig, sőt egy rakás színészt említhetnénk Matt LeBlanctól Hugh Laurie-n keresztül Jon Hammig, akik lehetnek bármennyire sármosak és tehetségesek, a vásznat sosem tudták igazán meghódítani. A lagymatag Peacemaker vagy a Szép kis nap!, az egyenetlen Alkonyattól pirkadatig és leginkább az egy katasztrófával felérő Batman és Robin idején úgy tűnt, Clooneyn is fog az átok. Jött azonban Soderbergh és a Mint a kámfor, megvillantva a lehetőségét, hogy George Clooney olyan hollywoodi istenné válhasson, mint Cary Grant vagy Paul Newman. A Mint a kámfor egyébként inkább kritikai siker lett, mint anyagi, de a Soderbergh-Clooney együttműködés hosszú távra szólt: öt filmet forgattak még később együtt, amelyek közül az Ocean-trilógia főszerepe egyértelműen a Mint a kámfor-karakter utánérzése. Közös produkciós céget is alapítottak, a Section Eight révén mások filmjeit is segítették producerként, például a Kamera által homályosan-t vagy az Álmatlanság-ot.

Steven Soderbergh és George Clooney a Solaris forgatásán Forrás: InterCom

Díjak: Soderbergh rendezői pályafutásával kapcsolatban két fontos rekord is megemlíthető: ő a legfiatalabb rendező, aki első filmjével (Szex, hazugság, videó), 26 évesen máris fődíjat nyert a cannes-i filmfesztiválon, valamint máig ő az egyetlen, aki úgy nyert rendezői Oscart (Traffic), hogy saját maga ellen (Eric Brockovich) is versenyzett (1938-ban Michael Curtizt is duplán jelölték, de egyik filmmel sem nyert). Oscarra egyébként forgatókönyvíróként is jelölték a Szex, hazugság, videó-ért, de vágói és operatőri munkásságát még nem díjazták. Utolsó filmje, a Túl a csillogáson nagy Oscar-játékos lehetett volna, ha nem száműzik a tévébe, így viszont Emmyt nyerhet érte rendezőként, vágóként és operatőrként is.

Elvont: A legtöbben nyilván az Ocean-trilógiát, az Erin Brockovich-ot és a Magic Mike-ot látták Soderberghtől, míg tisztességes filmrajongók számára a Szex, hazugság, videó, a Traffic vagy a Fertőzés is alap, de ez csak a Soderbergh-életmű egyik oldala. Mindig is nagyon vonzották az elvont, kísérleti projektek, legyen szó önreflexív metaizéről (Schizopolis), a Dogma-mozgalom által inspirált, sztárokkal telezsúfolt hollywoodi szatíráról (Szemtől telibe), egy filmklasszikus feleslegesnek tűnő, de teljesen korrekt remake-jéről (Solaris), Michelangelo Antonionivel és Wong Kar-waijal közösen forgatott erotikus-melankolikus omnibuszfilmről (Eros), vagy amatőrszínészekkel és minimálköltségvetéssel készült babagyári thrillerről (Buborék). Bár sok érdekes kísérlete elbukott, vállalkozó kedve és nyitottsága tiszteletre méltó. Sokszor előrébb járt a koránál; az elsők között forgatott digitálisan, és az imént említett Buborék volt az első szimultán mozi-VOD (otthon, a televízión nézhető, fizetős "video on demand" szolgáltatás) bemutató, ami mára a legelterjedtebb módja a független filmek széles körű terjesztésének az Egyesült Államokban.

Buborék Forrás: Warner Home

Felfedezés: Fentebb már taglaltuk, hogy nagyrészt neki köszönheti George Clooney a mozifilmsztár státusát, de ugyanilyen jó érzékkel választott ki amatőrszereplőket (a Buborék főszereplőnője például pénztáros volt egy KFC-ben), vagy emelt át a filmezésbe a szórakoztatóipar más területein bevált hírességeket. A Barátnő rendelésre főszerepére a pornófilmek egyik legnagyobb csillagát, Sasha Greyt sikerült megnyernie, aki teljesen korrekt alakítást nyújtott, de még nála is nagyobb telitalálat volt Gina Carano harcművésznőből női Bourne-szerű akcióhőst faragnia A bűn hálójában című, lélegzetelállítóan izgalmas thrillerhez.

Sasha Grey a Barátnő rendelésre című filmben Forrás: Warner Home

Guevara, Che: A kétezres évek első felében Soderbergh szinte tévedhetetlenné fejlődött, így nem csoda, hogy ekkor érzett magában elég ambíciót, hogy belevágjon egy egykor Terrence Malicknak szánt projektbe, Che Guevara élettörténetének filmre vitelébe. A két részből (The Argentine, Guerrilla) álló, négy és fél órás eposz irtózatosan megosztotta a kritikusokat és a (nem túl nagy számban érkező) nézőket is. Vannak, akik a Che-t tartják Soderbergh mesterművének, de rovatunkban egyetértés alakult ki arról, hogy egy elhibázott, grandiózus baklövés, amiből egyedül Benicio del Toro címszereplő alakítása érdemel dicséretet. Del Torót egyébként Soderbergh rendezte Oscar-díjig (Traffic) és a Che-vel cannes-i színészi díjig is.

Benicio del Toro és Steven Soderbergh a Che forgatásán Forrás: SPI/Fórum Hungary

Hullámvölgyek: Soderbergh a legszaporább rendezők egyike, 1989-es bemutatkozása óta szinte minden évben rendezett filmet, néha kettőt is. A minőség éppen ezért szükségszerűen hullámzó lett, bár voltak időszakai, amikor nem tudott hibázni, például 1998 és 2002, illetve 2011 és 2013 között. A kudarcok és felfokozott elvárások viszont bevallottan megviselték, így debütálása, a Szex, hazugság, videó hihetetlen sikere után sokan egyslágeres előadónak bélyegezték a Kafka, A hegyek ura és a Pusztító szenvedélyek bukása után. Ezzel kapcsolatos frusztrációit a Schizopolis-ban dolgozta fel, ahol még a főszerepet is ő alakította. A második - és sokkal tartósabb - felívelés a Mint a kámfor-ral kezdődött, amit négy remekmű (Amerikai vérbosszú, Erin Brockovich, Traffic, Ocean's Eleven) követett gyors egymásutánban. A kétezres évek második felét kísérletezgetéssel és egyre gyérebb Ocean-folytatásokkal töltötte, nagyjából a Che idején lehetett azt érezni, hogy kiégett. Temetni viszont korai volt, mert a Fertőzés - A bűn hálójában kettős újabb reneszánszot hozott karrierjében, noha sokkal könnyedebb filmeket készített az utóbbi két évben, ideiglenes visszavonulásának bejelentése után.

Alison Elliott a Pusztító szenvedélyek-ben Forrás: UIP Dunafilm

Indie cinema: Amikor az 1989-es Sundance filmfesztiválon bemutatták a négy ember szexuális gátlásairól, frusztrációiról és titkairól szóló Szex, hazugság, videó-t, még senki nem gondolta volna, hogy új időszámítás kezdődik az amerikai mozi világában. Pár hónappal később a cannes-i filmfesztivál zsűrije szokás szerint nagyon jól ráérzett, hogy Soderbergh filmje jóval több egy szimpla kis dumálgatós amcsi független filmnél. A Szex, hazugság, videó az indie-mozgalom kezdete volt, az első kis költségvetésből készült művészfilm, ami tömegekhez jutott el, és meghódította a multiplexeket. A forgalmazást az a Harvey Weinstein karolta fel, akkori cége, a Miramax révén, aki azóta is uralja az amerikai szerzői filmek színterét, és évről évre dominálja a díjátadókat. Soderbergh tehát megnyitotta az ajtót Tarantino, Richard Linklater, Kevin Smith, Lisa Cholodenko, Todd Haynes, Alexander Payne, Nicole Holofcener, Darren Aronofsky és társaik előtt.

James Spader és Andie MacDowell a Szex, hazugság, videó-ban Forrás: Mokép

Jelenések: Soderbergh nagy mestere a Hollywoodban cameónak hívott pár perces sztárjelenések filmbe csempészésének. Némelyik teljesen értelmetlen, mint Matt Damon egyperces feltűnése a Che második részében, vagy az Ocean's Twelve-ben az a képtelen szál, hogy Julia Roberts karaktere Julia Robertsnek álcázza magát a vendégszereplő Bruce Willis mellett (őket egyébként Robert Altman alkalmazta együtt egy sokkal találóbb cameóban A játékos végén). Aranyos viszont az Ocean's Eleven elején, amikor a tömeg megőrül Topher Grace és Joshua Jackson akkori tévésztárokért, míg Clooney és Pitt simán, feltűnés nélkül kisétál a kártyabarlangból. A bűn hálójában szereposztásában az volt a trükkös, hogy az ismeretlen főszereplőnőt sikerült olyan neves férfi társakkal (Channing Tatum, Michael Douglas, Ewan McGregor, Michael Fassbender, Antonio Banderas) körülvenni, akik mind-mind csak percekre tűntek fel. Legutóbbi zseniális cameoötlete a Túl a csillogáson-ban Rob Lowe szerepeltetése bizarr ábrázatú plasztikai sebészként, aki a valóságban alig változott a nyolcvanas évek óta.

Kafka: Soderbergh maximalizmusának újabb tanúbizonysága, hogy második filmjének, a Jeremy Irons főszereplésével forgatott Kafká-nak a negatív fogadtatása máig annyira zavarja, hogy képes 22 évvel később újravágni és újraszinkronizálni németre az eredetileg sem túl nézőbarát filmet. Az 1991-es Kafka egyébként messze nem olyan rossz, mint a híre, sőt, mint Soderbergh minden vad ötlete, kifejezetten érdemes a figyelmünkre.

Jeremy Irons a Kafká-ban Forrás: Budapest Film

Lopez, Jennifer: Majdnem Sandra Bullock kapta Karen Sisco, a szuperszexi rendőrnő szerepét, de Soderbergh érezte, hogy Clooney és Bullock között remek az összhatás (idén először láthatjuk őket együtt a Gravitáció-ban), csak nem egy Elmore Leonard-adaptációhoz. Komolyan versenyben volt Catherine Keener is, akinek végül egy kisebb mellékszereppel kellett beérnie. J-Lo, Jenny From the Block, Bennifer, X-faktor még sehol sem volt ekkor, Lopez csak egy őrjítően vonzó, a Dalok szárnyán illetve A nyakék nyomában alapján tehetségesnek tűnő színésznő volt, akit szintén Soderbergh nagy felfedezettjei közt emlegethetnénk, ha nem rontja el szinte azonnal a karrierjét ostoba választásokkal. A Mint a kámfor-ban viszont hihetetlenül jó. Clooney-val izzik köztük a levegő, és konkrét aktus nélkül is sikerült minden idők legszexibb filmjei közé katapultálniuk Soderbergh első kommerszfilmes próbálkozását. Sajnos a színésznő dívaallűrjei, popkarrierje és állandóan reflektorfényben lévő magánélete taszíthatták Soderberghet, mert Clooneyt hiába tartotta meg még egy rakás filmre, Lopezt gyorsan lecserélte Julia Robertsre.

Jennifer Lopez a Mint a kámfor-ban Forrás: UIP Dunafilm

Magic Mike: A sztriptíztáncosokról szóló filmeket a Showgirls és a Sztriptíz óta látatlanban, előre szokás lesajnálni, így sokan meg is lepődtek, hogy Channing Tatumnak (aki újabban kezdi beérni Clooneyt és Damont a rendező férfimúzsái között; gyors egymásutánban háromszor forgattak együtt) sikerült Soderberghet bepaliznia, hogy álljon a kamera mögé fiatalkori élményeinek megfilmesítéséhez. Csakhogy egy dolog, hogy a Magic Mike-ban sok az izmos férfitest és a tangában előadott érzéki vonaglás, de nem maradtak adósak egy hiteles, intelligens történettel, és a szórakoztató, szerethető karakterekkel sem. Nem csoda, hogy a Magic Mike több mint száztízmillió dollárt termelt a tengerentúlon, felzárkózva Soderbergh legsikeresebb filmjeihez. Népszerűsége lánybúcsúkon és a meleg közösségben érthetően óriási, de díjesőt is hozott a fergeteges alakítást nyújtó (és mostanában karrier-újradefiniáláson keresztülmenő) Matthew McConaugheynek. Jelenleg egy színpadi adaptációja és egy folytatása is tervbe van véve, utóbbit Channing Tatum rendezné, és Soderbergh csak az operatőri munkálatokat vállalná.

Magic Mike Forrás: Big Bang Media

Nem megvalósult tervek: Amiatt, hogy Soderbergh legendásan gyorsan dolgozik, és szinte minden műfaj érdekli, számos olyan projekttel kapcsolatban is felmerült a neve, amelyek végül más rendezővel valósultak meg, vagy még mással sem. A leghírhedtebb eset a Pénzcsináló-fiaskó volt, amely startra készen állt Brad Pitt és Demetri Martin főszereplésével, ám amikor Soderbergh túlságosan megbolygatta Steven Zaillian forgatókönyvét, a stúdió pár nappal a forgatás kezdete előtt elzavarta a rendezői székből. A forgatókönyvet végül Aaron Sorkin írta újra, Bennett Miller rendezte meg, Pitt maradt, Martin helyére Jonah Hill lépett - mindannyiukat Oscarra jelölték. Kevésbé jól alakult Soderbergh tervezett 3D-s Cleopatra-musicalje Catherine Zeta-Jonesszal és Hugh Jackmannel a főszerepben, hiszen mindhárom név kiszállt. Egy új Cleopatra-film máig napirenden van, és Angelina Jolie, illetve Ang Lee neve hangzik el leggyakrabban vele kapcsolatban, de Soderberghnek ehhez már semmi köze nem lesz,, ha egyáltalán létrejön. Hasonlóképp meghiúsult a Leni Riefenstahl életéről szóló film, a hosszú évekig Clooney-val, majd Channing Tatummal tervezgetett Man from U.N.C.L.E című sci-fi végül viszont fapados változatban, Henry Cavill főszereplésével és Guy Ritchie rendezésében valósulhat meg.

Brad Pitt a Pénzcsináló-ban Forrás: InterCom

Ocean: Steven Soderbergh filmográfiájában szinte minden műfaj megtalálható, de az megállapítható, hogy a pusztán pénzszerzési céllal forgatott kommerszfilmektől tudatosan távol tartotta magát. Egészen addig, míg az álomszereposztással forgatott, nosztalgikus hangulatú, de könnyed, modern krimiként pozicionált Ocean's Eleven nem robbantott kasszát. Világszerte 450 millió dollárt termelt, és szinte kizárólag pozitív kritikákat kapott, így nem csoda, hogy automatikus zöld utat kapott a folytatás, az Ocean's Twelve. A Clooney-Pitt-Roberts-Damon csodanégyest megtoldották a Soderbergh kedvenc színésznői között számon tartható (Traffic, Mellékhatások) Catherine Zeta-Jonesszal, és a gyengébb történet ellenére még mindig kitartott a varázs. A közben rizikós filmtervekkel (Szemtől telibe, Solaris, Buborék) kísérletezgető Soderbergh részéről azonban egyértelművé vált, hogy bár szívesen forgat a világ legvonzóbb színészeinek minősülő haverjaival, az Ocean-sorozatot igazából már csak arra használja, hogy betömje a stúdiók száját, amikor szívügyeire kér pénzt. A harmadik rész (Ocean's Thirteen) ennek megfelelően csapnivaló és ötlettelen lett, és a szintén ekkoriban forgatott A jó német, illetve a Che mellett Soderbergh rendezői pályájának mélypontját jelenti.

Matt Damon és George Clooney az Ocean's Eleven-ben Forrás: InterCom

Pálma: 1975 óta mindössze tíz alkalommal nyerte amerikai rendező a cannes-i filmfesztivál fődíját. A névsor magáért beszél: Martin Scorsese, Francis Ford Coppola, Bob Fosse, David Lynch, Coen testvérek, Quentin Tarantino, Gus Van Sant, Michael Moore, Terrence Malick és Steven Soderbergh. A tízből ráadásul ő nyert legfiatalabb korában, 26 évesen (a vele egykorú Tarantino öt évvel később, tehát 31 évesen diadalmaskodott a Ponyvaregény-nyel) és ő az egyetlen, aki első nagyjátékfilmjével (Szex, hazugság, videó) érte el ezt a bravúrt.

Laura San Giacomo, Steven Soderbergh, Peter Gallagher és James Spader az 1989-es cannes-i filmfesztiválon Forrás: AFP

Roberts, Julia: A széles mosolyú, gyönyörű színésznő a kilencvenes években egyedüli nőként tudott felzárkózni a húszmillió dolláros gázsikat zsebre vágó hollywoodi vezérhímekhez, de tény, hogy legnagyobb sikereit sokkal inkább a kisugárzásának köszönhette, mint a tehetségének. Kapóra jött, hogy Soderberghgel egymásra találtak, ő ugyanis rögtön megajándékozta a szereppel, amit máig színészi karrierje csúcsának tekinthetünk, és az Erin Brockovich simán meghozta számára az Oscar-díjat is. Ezt követően még három filmen dolgoztak együtt és az első két Ocean-film (nagyon jól döntött, hogy a harmadik kalandot már kihagyta) szépen hozta mindkettőjüknek a pénzt, a Szemtől telibe című kísérleti projekt pedig a művészi kihívást. Az utóbbi években nem volt túl aktív, így messze nem dolgozott újra annyiszor Soderbergh-gel, mint a férfi múzsák (Clooney, Damon, Tatum), de karrierjét biztos ismét újjáélesztené egy újabb közös projekt.

Julia Roberts az Erin Brockovich-ban Forrás: InterCom

Soderbergh Top 10: Huszonnégy egész estés játékfilm 24 év alatt, ebből legalább tíz remekmű. No de melyik tíz? Mi ezeket ajánljuk leginkább, nagyjából ebben a sorrendben: 1. Mint a kámfor 2. Szex, hazugság, videó 3. Traffic 4. Ocean's Eleven 5. Erin Brockovich 6. Magic Mike 7. Solaris 8. Fertőzés 9. Túl a csillogáson 10. A bűn hálójában.

A bűn hálójában Forrás: Pro Video

Szex: Soderbergh első filmjének, a Szex, hazugság, videó-nak a diadalútja az újkori független film kezdőpontja. Egy egész generációnak adott reményt, hogy le lehet forgatni minimál-költségvetéssel, négy szereplővel, néhány színhelyen egy történetet, ami milliók fantáziáját ragadja meg, díjakat nyer, és pénzt is termel. A film akkori forgalmazója, az azóta megkerülhetetlen díjvadász-nagyhatalommá fejlődött Harvey Weinstein a sikert nem kis részben a címnek is tulajdonította (a magyar forgalmazók egy része a mai napig vallja a "sorolj fel három izgalmas dolgot, és kész is a cím" elvet), bár aki konkrét szexjelenetekre vágyik, jobb, ha elkerüli Soderbergh csodásan érzékeny és okos filmjét, itt ugyanis szinte végig csak beszélnek a szexről. Az erotikus feszültségkeltés azonban végigkísérte filmográfiáját és a Mint a kámfor-t, a Solaris-t és a Magic Mike-ot is érdemes megemlíteni, mint a filmes erotika ábrázolásának mérföldköveit. A Barátnő rendelésre-ben pedig a hírhedt pornósztárból, Sasha Greyből is sikerült egy épkézláb színészi alakítást kihoznia.

Jennifer Lopez és George Clooney a Mint a kámfor-ban Forrás: UIP Dunafilm

Tévé: Miután bejárták a sajtót a Soderbergh visszavonulásáról szóló hírek, kiderült, hogy csak a mozit unja, mint kifejezésformát, a képernyővel semmi problémája. Sőt, már be is jelentették, hogy következő munkája egy kórházas minisorozat (The Knick) lesz Clive Owen főszereplésével. Az Egyesült Államokban a Túl a csillogáson-t is az HBO-n mutatták be, és jóval többen nézték meg, mint amennyien egy életrajzi filmet szoktak a moziban, ráadásul Soderbergh hamarosan valószínűleg Emmyt is rakhat az Oscarja és Arany Pálmája mellé a vitrinbe. Kevésbé elismert, de érdekes vállalkozása volt 2003-ban a tízrészes K Street című sorozat a washingtoni politikai lobbistákról, amelynek különlegessége, hogy néhány résszel a bemutató előtt írták és forgatták az epizódokat, ezzel megtartva a folyamatos aktualitást.

Újraforgatás: A remake-eknek sok értelmük nincs, ha az új verzió nem tud javítani az eredetin, vagy új kontextusba, megvilágításba helyezni azt. Soderbergh első remake-je, az Ocean's Eleven jobban sikerült, mint a Frank Sinatra nevével fémjelzett 1960-as, kissé suta eredeti, az előtt viszont sokan értetlenül álltak, hogy Andrej Tarkovszkij 1972-es klasszikusát, a Solaris-t miért forgatja újra. Az értetlenség a film bemutatóját követően is kitartott, és a Soderbergh-Clooney együttműködés egyik legkevésbé elismert darabja lett a film (A jó német-nél azért lényegesen több pénzt termelt, bár többe is került), pedig technikailag és a forgatókönyv újításai tekintetében is méltó követője Tarkovszkij mesterművének. A szereplők egytől egyig telitalálatok, és Clooney is az egyik legerősebb drámai alakítását nyújtja. Kár, hogy a bemutató idején többet foglalkoztak azzal, hogy hány másodpercig látható a pucér hátsója a filmben.

Natascha McElhone és George Clooney a Solaris-ban Forrás: InterCom

Visszavonulás: A Fertőzés - A bűn hálójában - Magic Mike - Mellékhatások sikerszéria közepette teljesen képtelen ötletnek tűnt, hogy a sokadik virágkorát érő rendező bejelentette, elege lett a filmrendezésből. Ilyen elképesztő tempó és termékenység mellett érthető, hogy 50 éves korára megfáradt, de túl kreatív és nyughatatlan természet ahhoz, hogy elhiggyük, végleges a döntése. Szerencsére a Mellékhatások berlini sajtótájékoztatóján már csak szünetről beszélt, és inkább azt hangsúlyozta, hogy a mozifilmekben nem lát most fantáziát, és tévé- vagy színházi rendezésekről szó lehet.

Kate Winslet a Fertőzés-ben Forrás: InterCom

Zsánerfilm: Az utóbbi tíz évben Soderbergh mániája lett, hogy a legkülönbözőbb műfajokban próbálja ki magát. A jó német (háborús kémdráma) és a Solaris (sci-fi) fogadtatása ugyan eltántoríthatta volna, de a Fertőzés (katasztrófafilm) után nagyon belejött a zsánerek közti kirándulgatásba. A bűn hálójában megmutatta, milyen egy akciófilm, ha igazi művész veszi kézbe, a Magic Mike a romantikus csajfilmek elcsépelt, ötletekből kifulladt zsánerét rázta fel, a Mellékhatások a kilencvenes években virágkorát élt erotikus thrillert élesztette fel. Ezek után meglepetés, hogy hattyúdala, a Túl a csillogáson nem forradalmasította az életrajzi film műfaját, bár ha azt vesszük, milyen fontos szerepe van a mozi és a televízió közti határok végleges eltörlésében, akkor ismét megállapíthatjuk, hogy Soderbergh kísérletező kedve és úttörő szellemisége nélkül sokkal szegényebb lenne a filmvilág.

- - - - - - - - - - - - - -

A cikk megírásában segítséget nyújtott az Indiewire The Playlist blogjának Steven Soderbergh-összeállítása.