Nem jelölték Oscar-díjra A nagy füzetet

Szász János A nagy füzete nem került be az öt Oscar-jelölt közé a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Helyette versenyez a szoborért többek közt Paolo Sorrentino A nagy szépsége és Thomas Vinterberg A vadászata.

Szász János A nagy füzet című filmje ugyan bekerült a kilenc Oscar-esélyes idegen nyelvű film közé, de végül nem szavazták be a 86. Oscar-díj jelöltjei közé. Utoljára 1989-ben jelöltek magyar nagyjátékfilmet Oscar-díjra, akkor Szabó István Hanussen-je került be az idegen nyelvű filmek versenyébe.

Molnár Piroska, Szász János és az Oscar Forrás: Origo

"Nagy csalódást jelent, de annak kell örülni, amit elért ez a film" - mondta az MTI-nek a rendező. "Most is azt gondolom, hogy nagyon sok minden történt már ezzel a filmmel. Természetesen most csalódott, szomorú vagyok, de igyekszem arra gondolni, ami jó volt eddig és arra, ami ezután fog a filmmel történni. Van bennem szomorúság, de azért ezt bőven túl fogom élni. Eljutottunk a legjobb kilenc filmig, én erre nagyon-nagyon büszke vagyok. Megyek tovább azon az úton, amelyen elindultam" - fogalmazott Szász.

A válogatás úgy történt, hogy minden ország nevezhetett egy filmet - idén összesen 76 nevezés futott be -, majd az Amerikai Filmakadémia idegen nyelvű filmekről döntő több száz fős bizottsága az összes film megtekintése után kiválasztott közülük kilencet. Ebből egy kisebb bizottság szavazta meg az öt jelöltet. A választás a dán A vadászat-ra, az olasz A nagy szépség-re, a belga Alabama és Monroe-ra, a kambodzsai The Missing Picture-re és a palesztin Omar-ra esett. A csaknem hatezer fős Akadémia mindegyik olyan tagja szavazhat a győztesre, aki bizonyíthatóan mind az öt jelölt filmet megtekintette. A szavazás február 14-e és 25-e közt zajlik, az Oscar-díjkiosztóra március 2-án kerül majd sor.

A Gyémánt ikrek és Molnár Piroska A nagy füzet című filmben Fotó: Dobos Tamás

A nagy füzet a magyar származású, francia nyelven alkotó svájci írónő, Agota Kristof azonos című regényén alapul. Az írónő még olvasta a film forgatókönyvét, és áldását adta rá, de a film elkészülését már nem érte meg, 2011 nyarán elhunyt. A regény és a film főhőse két kiskamasz ikerfiú, akiknek a háború miatt a nagyvárosból nagyanyjukhoz kell költözniük egy határ menti faluba, ahol elvileg nagyobb biztonságban vannak. Ahogy a fiúk szembesülnek a felnőttek kegyetlenségével, bezárkóznak saját, szigorú szabályokon alapuló világukba a túlélés érdekében.

Az első konkrétumok azután derültek ki a filmtervről, hogy 2010 februárjában részt vett a Berlinale koprodukciós fórumán. Már ekkor nyilvánosságra hozták, hogy Ulrich Thomsen és Tóth Orsi szerepel a filmben, de a nagymama kulcsszerepére Szász még egy "nagynevű", külföldi színésznőt képzelt el.

Aztán felszámolták a magyar filmek állami támogatását intéző MMKA-t, és bár a Szőcs Géza által vezetett kulturális államtitkárság 100 millió forinttal támogatta a filmet, a közel egymilliárd forintos költségvetésű produkció sorsa csak akkor vált ismét biztossá, amikor megkapták a Magyar Nemzeti Filmalap 180 millió forintos támogatását is. A magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban megvalósuló film forgatása 2012 első felében zajlott egy Cegléd melletti tanyán, Sopronban és Németországban. Az ikrek szerepét a korábbi színészi tapasztalattal nem rendelkező Gyémánt András és László kapta, a nagymama Molnár Piroska lett, Ulrich Thomsen egy náci tisztet alakít, Tóth Orsi a fiúk félig bolondnak tűnő szomszédja, a német Ulrich Matthes az ikrek apja, első szexuális élményeiket pedig Kiss Diána Magdolnának köszönhetik. Az operatőr Szász állandó alkotótársa, Máthé Tibor helyett az Oscar-jelölt Christian Berger lett.

Szász János felkonferálja A nagy füzetet Karlovy Varyban Forrás: AFP/Michal Cizek

A filmet beválogatták a 2013-as Karlovy Vary-i filmfesztivál versenyprogramjába, ahol megnyerte a Kristály Glóbusz elnevezésű fődíjat. Azóta szép fesztiválpályát futott be, vetítették a neves torontói filmfesztiválon, versenyben volt többek közt Chicagóban, Sevillában és Les Arcsban. Fogadtatása ugyanakkor közel sem volt egyöntetűen pozitív. Összességében az mondható el, hogy a magyar újságírók többsége szigorúbban ítélte meg a filmet, a külföldi újságírók valamivel pozitívabbak voltak. Ez a - már a Sorstalanság fogadtatásánál is megfigyelhető - jelenség feltehetően részben abból fakadt, hogy a magyar kritikusok közül többen olvasták a film alapjául szolgáló könyvet, és ahhoz képest nem találták elég erősnek a filmet.

Először nálunk jelent meg kritika a filmről, amelyben kifogásoltuk, hogy Szász túlságosan a narrációra támaszkodik, és ezzel felolvasásszerűvé teszi filmjét, zavartak minket a nem elég kifejező színészi alakítások, hibának tartottuk a regényben szereplő durva erőszak és szexualitás elkenését, és hiányérzetet hagyott bennünk a film szegényes képi világa. A Népszabadság Karlovy Varyba kiküldött tudósítója szerint a "tévés és az úgymond régi iskola stílusában készített mű olykor kissé porosnak és idejétmúltnak tűnik", és arra a konklúzióra jut, hogy "Szász János műve nem kudarc, hanem tisztességes művészi hozzáállással elkészített szerzői darab, melyre mégis inkább elszalasztott lehetőségként fogunk emlékezni".

Molnár Piroska A nagy füzet című filmben Fotó: Dobos Tamás

A Revizoronline már az őszi mozibemutatókor közölt kritikája valamivel kedvezőbb, hangsúlyozza például, hogy "a remekül választott színészek (különösen Molnár Piroska alakítása lenyűgöző) félelmetes erővel jelenítik meg és alakítják magukra a regénybeli karaktereket", és azzal zárul, hogy "Szász János munkája gondolkodó és átélhető adaptációja az azonos című regénynek, annak radikalitása és formai innovativitása nélkül". Ugyanakkor a szerző úgy véli, Szász "szinte prűdnek nevezhető" megoldást választ a történet karnális dimenziójának ábrázolására, a film vizualitását pedig szerinte "leginkább jellegtelennek nevezhetjük".

A legnevesebb angol nyelvű filmes szaklapok közül a Screen Dailyben jelent meg a legpozitívabb kritika. A szerző úgy véli, hogy "egy fesztivál sem hagyhatja ki" a "komor precizitással" megrendezett, "kiválóan fényképezett" A nagy füzet-et. A Variety kritikusa közepesen lelkes: a film szerinte "jellegzetesen fényképezett és hidegrázós hangulatú", Molnár Piroska alakítását pedig "lebilincselő"-nek nevezi, az ikrekkel kapcsolatban viszont megállapítja, hogy "úgy tűnik, csak egy arckifejezésük van, és folyton megtörik a többi színész által megteremtett varázst". A Hollywood Reporter (a regényből kiinduló) kritikusa szigorúbb, és Szász szemére veti, hogy "távolságtartó narrációra" cserélte le a gyerekek szemszögéből zajló történetmesélést, "aranyos animációs betétekkel" tűzdelte meg a filmet, és szintén kiemeli, hogy az ikrek "érzelemmentes alakítása miatt nehéz törődni velük".

Ulrich Thomsen, Sőth Sándor, Szász János, a Gyémánt ikrek és Christian Berger operatőr A nagy füzet forgatásán Forrás: A Company Hungary

Magyarországon szeptember közepén mutatták be a filmet, de a hazai közönség kíváncsiságát a Karlovy Vary-i Kristály Glóbusz ellenére őrületesen nem csigázta fel: a nyitóhétvégén 25 moziban adták, de nem egészen 2400-an ültek csak be rá. Azóta is folyamatosan műsoron tartják néhány moziban, és mostanra kb. 20 ezer nézője gyűlt össze. Nemzetközi mozikarrierje szépen alakul: novemberben közel 40 kópián mutatták be Németországban, márciusban Franciaországban is moziba kerül, és bemutatják majd további európai országokban, köztük Olaszországban és Spanyolországban is. Európán kívül biztosan forgalmazzák majd Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon, és a Sony Pictures Classics megvásárolta amerikai forgalmazásra, de egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy mikor mutatják be.