Aaron Paul
Rengeteg apró tévés és filmszerep (pl. K-Pax, Mission: Impossible 3) után Aaron Paul megkapta a Breaking Bad-ben Jesse Pinkmannek, a piti drogdílernek a szerepét, akit egykori tanára, Walter White (Bryan Cranston) rávesz, hogy vágjanak közös metamfetamin-biziniszbe. Ha a sorozat alkotójának, Vince Gilligannek az eredeti elképzelése valósult volna meg, nem biztos, hogy Paul most a 66 millió dollárból készült Need for Speed-ben furikázna, kezdetben ugyanis úgy volt, hogy Jesse erőszakos halált hal az első évad végén, és akkor az egész sorozat teljesen másképp alakult volna. Gilligan később úgy nyilatkozott, hogy már a második epizód leforgatása után tudta, hogy Jesse-nek mégis életben kell maradnia, Paul annyira lenyűgözte az alakításával.
Hollywoodban árgus szemekkel figyelik az ezen a hétvégén bemutatott Need for Speed teljesítményét, és ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, Paul menő stúdiófilmes felkérések sorára számíthat, pedig valójában a film sikere valószínűleg sokkal inkább áll vagy bukik azon, hogy mennyire tudják behúzni a mozikba a Halálos iram-franchise rajongóit, ezt a filmet nem Paul neve fogja eladni. Ő időközben már túlvan sikeres független filmes debütálásán is: a 2012-es Szárazon-ban játszotta Mary Elizabeth Winstead léha, alkoholista férjét, aki nem tud mit kezdeni a ténnyel, hogy felesége abbahagyja az ivást.
A Need for Speed mellett két másik filmjét is bemutatják pár hónapon belül: a Sundance-en halálra dicsérték a kritikusok a Hellion című filmért, amelyben egy megözvegyült, összetört apát alakít, aki képtelen gondját viselni a gyerekeinek, és játszik a Hosszú út lefelé című, nem túl jól sikerült Nick Hornby-adaptációban is. És még ebben az évben megérkezik a következő nagy filmje is: Ridley Scott Exodus című bibliai filmjében Józsuét, a Christian Bale által megformált Mózes segítőjét alakítja. A kicsit távolabbi jövő is rózsásan fest: a zseniális John Hillcoat (Az ajánlat, Fékezhetetlen) Triple Nine című heist-filmjében és a Fathers and Daughters című drámában is szerepel hamarosan, utóbbiban Amanda Seyfried és Russell Crowe partnere lesz.
* * *
Kristen Bell
A Veronica Mars-sorozatnak számos szuperül eltalált részlete van, például izgalmas benne a nyomozás, és jópofán ábrázolják a kaliforniai suli klikkes közegét, de Veronica metszően okos, száraz humorú figurájától, illetve Veronica és az apja (Enrico Colantoni) bájos kettősétől lett annyira szerethető a sorozat, hogy máig rajongók hada siratja, hogy 2007-ben, három évad után levették a műsorról. Kristen Bell mozis karrierje azóta sem indult be igazán, bár a sorozat után nem sokkal már jött is a Lepattintva című komédia, de azt olyan finoman szólva is felejthető próbálkozások követték, mint a Páros mellékhatás, a Minden kút Rómába vezet vagy a Movie 43.
A régi rajongóira viszont számíthat: amikor a sorozat atyjával, Rob Thomasszal múlt tavasszal Kickstarter-kampányt indítottak a Veronica Mars-mozifilmnek, a tervezett kétmillió dollár helyett egy hónap alatt 5,7 millió jött össze, és zsipsz-zsupsz meg is csinálták a filmet, ami az USA-ban most pénteken került a mozikba. Hogy a film milyen lett, még nem tudni, de a premieren elárulták, hogy mivel csak 6 millióba került, nem is kell olyan rengeteget hoznia, hogy a Warner Bros. rábólintson a folytatására. Webes spinoffja már biztos, hogy készül: nyáron forgatják a netsorozatot, ami arról szól majd, hogy a Dick Casablancast alakító Ryan Hansen megpróbál összehozni egy Casablancasra koncentráló spinoffot. Imádjuk Veronicát, de azért reméljük, Kristen Bell nem ragad bele örökre ebbe az egyetlen szerepbe.
* * *
Jon Hamm
Jon Hamm sokáig pincérkedésből tartotta fent magát, és már harminchat éves volt, amikor befutott a Mad Men-nel. Előtte ugyan már felbukkant itt-ott (Katonák voltunk, Az ügyosztály), de ma valószínűleg senki nem tudná a nevét, ha nem kapja meg Don Drapernek, a nehéz múltú, ellenállhatatlanul sármos reklámszakembernek a szerepét. Még őt is meglepte, hogy kiválasztották, mert azt hitte, hogy Draper szerepét "annak az öt fickónak a valamelyikére osztják, akik úgy néznek ki, mint én, csak filmsztárok". Ma persze már senki mást nem tudnánk elképzelni Don Draperként, mint Hammet, aki megfogta az isten lábát a Mad Men-nel, amelyről 2007-es indulása pillanatában kiderült, hogy a legjobb sorozat, ami bármelyik csatornán fut, és azóta is folyamatosan sikerült tartania a magas színvonalat.
Kérdés viszont, hogy Hamm karrierjének hosszútávon nem árt-e, hogy szinte teljesen azonosítják Don Draperrel. A probléma egyre aktuálisabb, mert áprilisban indul a két részre bontott utolsó évad, 2015 májusában végleg el kell búcsúznunk a reklámosoktól. Hamm utóbbi években tett néhány filmes kirándulása nem volt igazán meggyőző: a Tolvajok városá-ban nem tudott kibontakozni Ben Affleck mellett, a Koszorúslányok-ban pedig Kristen Wiig rosszfej pasijaként egy vicces, de kicsike szerepet kapott csak. Az interjúiból úgy tűnik, a személyisége nem sok rokonságot mutat Don Draperével, szívesen látnánk egy sokkal lazább, melegszívű figurát alakítani, az lehetne számára az igazi kitörés. Az USA-ban májusban mozikba kerülő Million Dollar Arm (előzetes) valószínűleg még nem az, amire várunk, de a baseball-film legalább aranyosnak tűnik, és a frenetikus Lake Bell is játszik benne.
* * *
Jason Segel
Mondhatjuk úgy is, hogy Jason Segel kétszer futott be a tévében. Először szűkebb körben lett menő a Nick nevű dobfanatikus, szívós arc megformálásával a Freaks and Geeks-ben, minden idők legszuperebb gimis sorozatában, amit ugyan két évad után sajnálatos módon levettek a műsorról, mégis beindította egy csomó ember pályáját, köztük Judd Apatow és Paul Feig rendezőkét, James Francóét és persze Segelét. Az Apatow-kapcsolat később is meghatározó maradt: Segel játszott az Undeclared-ben, Apatow következő sorozatában is, majd Seth Rogen figurájának egyik emlékezetesen vicces haverja volt a Felkoppintvá-ban. Ezután megkapta első igazán nagy mozis lehetőségét: a 2008-as Leppattintva az ő forgatókönyvéből és főszereplésével készült, és bár nem lett hatalmas siker, azért szerényen jövedelmező volt.
Ahhoz, hogy a Lepattintvá-ig eljusson, természetesen kellett a 2005 óta futó Így jártam anyátokkal fergeteges sikere; és az derült ki, hogy a Marshall Eriksenként annyira szimpatikus Segel természetes, kicsit esetlen bája a moziban is jól működik. Ezt aztán a Muppets-ben is remekül tudta kamatoztatni, meg olyan kedves kis semmiségekben is, mint a Rossz tanár és az Ötéves jegyesség. Az Így jártam anyátokkal kilenc évad után márciusban végre véget ér, az Apatow-csapat viszont továbbra is összetart: az USA-ban nyáron mutatják be Segellel és Cameron Diazzal a főszerepben a Sex Tape című vígjátékot, amelyet Jake Kasdan csinált, akinek Freaks and Geeks-rendezés volt az egyik első melója. Segel következő projektje nagyon érdekesnek tűnik: James Ponsoldt (Szárazon, The Spectacular Now) David Foster Wallace-ról szóló filmjében játssza az írót, aki 2008-ban öngyilkosságot követett el.
* * *
Olivia Wilde
Olivia Wilde-ba igazán nem volt nehéz beleszeretni A narancsvidék vagány, biszexuális klubvezetőjeként, de aki ebben a tizenhárom epizódos vendégszerepben nem találkozott vele, az megismerte két évvel később a Doktor House-ban. Wilde 2007 októbere és 2011 májusa közt alakította Dr. House csapatának titokzatos, a változatosság kedvéért biszexuális tagját, akit mindenki csak 13-asnak szólított, és sokáig az igazi neve sem derült ki. Közben már jöttek a filmek is, de a nagy hollywoodi produkciókkal Wilde-nak eddig nem volt túl nagy szerencséje: a Tron: Örökség, a Cowboyok és űrlények és a Lopott idő sem teljesített jól az USA-ban.
Eddig úgy tűnik, hiába van modellarca és alkata, Wilde-nak sokkal jobban állnak a függetlenfilmek, mint a popcornmozik, érdemes megnézni a DVD-n nálunk is elérhető Ivócimborák-at, amelyben egy sörgyáros csajt alakít, aki csúnyán elveszíti a lába alól a talajt. Március végén jön hozzánk a Működik a kémia című vígjáték, amelyben egy szex- és drogéhes feleséget alakít, aki ráveti magát Sam Rockwellre, de ez sajnos nem ígérkezik túl jónak, ellenben benne lesz a Sushiálmok rendezőjének Lazarus című thrillerében is, ami egy csapat orvostanhallgatóról szól, akik rájönnek, hogyan lehet feltámasztani a halottakat. Ezt viszont sajnos csak jövő januárban mutatják majd be.
* * *
Alexander Skarsgard
Stellan Skarsgard állítólag sosem biztatta a gyerekeit, hogy kövessék a színészi pályán, de a nyolcból többen is az ő mesterségét választották. Egyelőre Alexander a legsikeresebb közülük, akinek ugyan Svédországban indult a karrierje, de a 2008-tól futó True Blood-ban ismerte meg a világ. Eredetileg a férfi főszerepre, Bill Compton megformálására pályázott, de talán maga sem lepődött meg, hogy helyette Eric Northmannek, a karakteréhez sokkal jobban passzoló ezeréves viking vámpírnak a szerepét kapta meg. Hosszútávon különösen jól járt ezzel, mert míg Bill figurája egyre érdektelenebbé vált a sorozat folyamán, az övé egyre sokszínűbb lett. Amikor amnéziás lett, és kíméletlen vérszívóból kiskutyaszerű szerelmessé vált, azt különösen bírtuk, no meg minden egyes alkalmat, amikor ledobta a ruháját. Közben viszont sajnos kifáradt a sorozat, és nem mondhatnánk, hogy bánjuk, hogy idén nyáron már az utolsó évad kezdődik belőle.
Már volt annyi jó filmje, hogy kiderüljön, nem csak vámpírt tud játszani: Lars von Trier Melankóliá-jában Kirsten Dunst peches vőlegényeként, a The East szektaszerű terrorszervezete vezetőjeként, és a Maisie tudjá-ban Julianne Moore új pasijaként is emlékezetes volt. Első popcornfilm-próbálkozása, a Csatahajó megbukott, de egy ilyen tökéletes testű fickót Hollywood nem hagyhat parlagon heverni, és már leszerződtették a 2016-ban esedékes új Tarzan-film főszerepére. Nem tűnik jó ötletnek, de legalább a jó ízlésű David Yates rendezi. Addig persze még sok másban is látjuk Alexandert, idén mindjárt a Hidden című horrorban és a The Giver című, egy tökéletesnek látszó világban játszódó sci-fiben.
* * *
Kristen Wiig
Igaz, hogy a magyarok számára Kristen Wiig tévés munkássága szinte ismeretlen, az amerikaiak viszont a Saturday Night Live című, vicces szkeccsműsorból ismerik, amelyben 2005 és 2012 közt olyan figurákat formált meg, mint például a feltűnősködő Penelope, aki mindig túl akar tenni mindenkin és Gilly, a rosszcsont iskolás lány. Az 1975 óta futó műsor ugyan erősen ingadozó színvonalú, de azt mindenképp a javára kell írni, hogy elindított a pályán egy csomó tehetséges komikust John Belushitól és Dan Aykroydtól kezdve Eddie Murphyn és Bill Murray-n keresztül Adam Sandlerig. Wiig a tévéműsor mellett többnyire csak kisebb szerepekben bukkant fel jobbfajta komédiákban (Felkoppintva, Adventureland, Hajrá, Bliss!), de a 2011-es Paul-ban már ő volt a női főszereplő, egy félszemű, megszállottan vallásos lány, aki belekeveredik a modortalan űrlényt istápoló főhősök (Simon Pegg és Nick Frost) kalandjába.
A magyar közönség jelentős része valószínűleg a Koszorúslányok című csajos komédiában ismerkedett meg vele, amelyben a barátnője esküvőjétől idegileg totál kikészülő főhősnőt alakította, és a film társírója is volt. Szerencsére sokoldalúbb annál, hogy beleragadjon a cuki vicces lány skatulyájába, és a közeljövőben vígjátékokban és drámákban is fogjuk látni: a Hateship Loveship című Alice Munro-adaptációban egy tinilány intézi el, hogy beleszeressen Guy Pearce-be, a Welcome to Me-ben egy borderline-os csaj lesz, aki váratlanul vagyonra tesz szert, és beindítja a saját tévéműsorát, a The Diary of a Teenage Girl-ben pedig abba a kellemetlen helyzetbe kerül, hogy saját lánya kezd el kavarni a pasijával, akit Alexander Skarsgard játszik.
* * *
Steve Carell
Amikor Steve Carell az Office Michael Scottjaként világhíressé vált, addigra már fél Amerika jól ismerte: 1999 és 2005 közt rendszeres tudósító volt a The Daily Show című, Jon Stewart által vezetett vicces álhíradóban. Hogy számos jelöltből végül őt választották az Office főszerepére, abban Ken Kwapis rendező bevallása szerint komoly szerepet játszott az is, hogy Carell épp csak belenézett a sorozat brit eredetijébe a szereplőválogatást megelőzően, így garantált volt, hogy nem fogja Ricky Gervaist másolni. Ha a papírkereskedő cég hétköznapjairól szóló amerikai sorozatot is annyira kínos lett volna nézni, mint az angolt, valószínűleg nem tett volna szert akkora népszerűségre, de Carell Michael Scottja inkább bumburnyák és inkompetens, nem pedig kifejezetten undorító alak, mint Gervais főnökfigurája volt.
Az Office-szal párhuzamosan szépen épülgetett Carell filmes karrierje: elsősorban komédiákban kapott szerepeket (40 éves szűz, Evan, a minden6ó, Zsenikém), de az olyan filmekből, mint A család kicsi kincse, a Dan és a szerelem vagy az Őrült, dilis, szerelem. kiderült, hogy az is jól áll neki, amikor nem hebehurgyáskodik, hanem az érzékeny oldalát villantja meg. Nagyon várjuk a Foxcatcher című, megtörtént eseten alapuló filmjét, amelyben egy igazi őrültet formál meg, aki bokszbajnokokat istápol a birtokán, míg az egyiküket le nem lövi. Ősszel jön majd az Alexander and the Terrible, Horrible, No Good, Very Bad Day című családi filmje is, amelyben a rémes napot elszenvedő Alexander apukáját alakítja.
* * *
Joel Kinnaman
Aki látta az Instant dohány című 2010-es akcióthrillert, annak már a Gyilkosság (The Killing) előtt sem kellett bemutatni Joel Kinnamant, de tény, hogy a félig svéd, félig amerikai színész a dán krimisorozat remake-jével lett igazán híres. A 2011 óta futó Gyilkosság-nak csak az első évada volt igazán ütős, abban viszont az ex-drogos zsarut alakító Kinnamannek bőven volt alkalma csillogtatni a tehetségét, és a detektívtársát játszó Mireille Enosszal felejthetetlen párost alkottak. A sorozatot lezáró utolsó hat részt valamikor idén adják majd le, de a nézők jelentős része időközben elpártolt, és Kinnaman is a mozis karrierjére koncentrál már.
Több hollywoodi megaprodukcióba is megpróbált bekerülni, a Thor szereplőválogatásán állítólag bejutott az utolsó öt esélyes közé, az új Mad Max-nél pedig az utolsó három közt volt, de aztán a Robotzsaru remake-jét tudta csak megcsípni. Egy ilyen megaprodukcióban szerepet kapni mindenképp jelentős előrelépés egy színésznek, de azért nem árt, ha sikeres is lesz a film, ami itt nem igazán jött össze, mert a Robotzsaru az USA-ban csak a költségvetése felét hozta vissza. Kinnamannek három leforgatott filmje is bemutatásra vár: ha Terrence Malick ki nem vágja, benne lesz a Knight of Cups-ban, a Child 44 című, Szovjetunióban játszódó gyerekgyilkosos thrillerben újra az Instant dohány rendezőjével, Daniel Espinozával dolgozik, ráadásul Tom Hardyval együtt, aki lenyúlta előle a Mad Max-szerepet, és a Non-Stop rendezőjének következő akciófilmjét is bevállalta. Szerintünk még jobban állna neki a független filmes vonal, a Greta Gerwig-féle Lola Versus-ban is szuper volt.
* * *
Katherine Heigl
Egyelőre úgy tűnik, Katherine Heigl mindent kihozott mostanáig a karrierjéből, amit lehetett, és a gyors feledésbe merülés vár rá, hacsak nem sikerül teljesen új pályára állítani a karrierjét. Heigl már tiniként is szerepelt filmekben (Apám, a hős, Száguldó erőd), de A Grace kliniká-val lett ismert, amelyben 2005 és '10 közt az Izzie Stevens nevű csinos, érzelmes orvost játszotta, akinek több szerelmi szál és egy súlyos betegség is jutott. Heigl eddig még nem bizonyította, hogy különösebben sokoldalú színésznő lenne, de ha megfelelő alapanyagot kap, nagyon jó is tud lenni: a Felkoppintvá-ban Seth Rogennel együtt remekeltek, de babaarcú szőkeként sajnos arra lett kárhoztatva, hogy ő váljon a 2000-es évek végének aktuális hollywoodi romkomkirálynőjévé, ami hamar irtózatosan unalmassá vált.
27 idegen igen, A csúf igazság, Bérgyilkosék, A szingli fejvadász stb. - futószalagon követték egymást a maximum közepes filmjei. Egy ideig talán még nyomhatja ezt, de egyrészt Hollywood a romkom műfajában nem éppen megengedő a színésznők életkorát tekintve, és Heigl idén már betölti a harminchatot, másrészt az utóbbi néhány filmjére már a közönség sem volt kíváncsi. Némi reményt jelenthet esetleg Ami Canaan Mann most forgó Your Right Mind című filmje, amelyben egy gyereke megtartásáért küzdő, egyedülálló anyát alakít, aki beleszeret egy zenészbe.