Ryan Gosling odahányt a vászonra

Ryan Gosling remek színész és szimpatikus pasi, de ettől még nem biztos, hogy a kamera mögé kell engedni. Első rendezéséhez magába szívta David Lynch, Gaspar Noé és Nicolas Winding Refn összes filmjét, megrészegült és kihányta az eredményt. Megnéztük a Lost Rivert Cannes-ban, hogy olvasóinknak már ne kelljen.

Lehet, hogy Mark Wahlberg filmjei több pénzt hoznak, Leonardo DiCaprio régebb óta van a csúcson, James Franco pedig sokoldalúbb, de jelenleg nincs még egy férfiszínész, aki hipnotikusabb hatással lenne a mozirajongókra, mint Ryan Gosling. A filmvilág kollektív szerelembe esése Goslinggal nagyjából négy évvel ezelőtt kezdődött a Blue Valentine-nal, majd egy évvel később váltott csúcssebességre a Drive - Gázt! / Őrült, dilis szerelem kettőssel. Ráadásul a Blue Valentine-t, majd a Drive-ot is pont itt, Cannes-ban mutatták be óriási sikerrel, így a fesztivál teljesen magáénak érzi a Gosling-mániát.

Christina Hendricks és Ryan Gosling Cannes-ban Forrás: AFP

Tavaly ugyan nem jött el a Riviérára, hogy meghallgassa, hogyan fütyülik ki Nicolas Winding Refn dán rendezővel való második együttműködését, a rémes Csak Isten bocsáthat meg-et, mert pont első rendezésén dolgozott. A hipnotizált Gosling-rajongók persze türelmesen kivárták, hogy idén az Un Certain Regard szekcióban láthassák viszont kedvencüket, de sajnos a How To Catch a Monster-ről időközben Lost River-re átkeresztelt elsőfilm legalább olyan bosszantóan rossz, mint a Csak Isten bocsáthat meg volt. Winding Refn mindenesetre örülhet (ott is volt a díszbemutatón), mert kedvenc színésze sok mindent magáévá tett az ő stílusjegyeiből.

Más kérdés, hogy a Lost River-en kizárólag más rendezők stílusjegyei fedezhetők fel, sőt, olyan érzésünk lehet, hogy Gosling magába szívta David Lynch, Gaspar Noé és Nicolas Winding Refn összes filmjét, megrészegült és kihányta az eredményt. Van némi történet; egy egyedülálló anyát (Christina Hendricks) a kilakoltatás veszélye fenyeget Detroitban, ezért elmegy egy freak show-ba dolgozni, mindenféle perverz igényeket kielégíteni, míg a fia különböző rossz arcokkal akad össze és egy víz alatti elhagyott település nyomait fedezi fel. Mindez azonban másodlagos a baljós hangulatú, videoklipszerű jelenetekhez képest, amelyek szinte egytől-egyig a fent említett rendezők munkáit idézik.

Lost River Forrás: Cannes Film Festival

Nincs azzal baj, ha valakit inspirálnak más rendezők, sőt, a tiszteletadásnak rengeteg elegáns formája létezik. A másolás azonban nem tartozik ezek közé és a Lost River-t nézve szinte fájdalmas újra és újra feleszmélni, hogy hopp, ez a Kék bársony-t nyúlja, hopp, ez a Visszafordíthatatlan-t, no, ez az Útvesztőben-t, ez meg a Drive-ot, stb.

Az kiderül, hogy Ryan Gosling, mint rendező nem éppen az Őrült, dilis szerelem vagy a Szerelmünk lapjai világához vonzódik és rengeteg sötétség lakozik ebben a szép emberben, de ettől még nem lesz érdekes a rendezői bemutatkozása. Ha tényleg csak a hangulatteremtés és a kedvenc rendezői előtti tisztelgés érdekli, akkor célszerűbb lett volna a videoklipek vagy a reklámfilmek műfajában kipróbálnia magát a kamera mögött. Vagy még jobb lett volna, ha kirángatja David Lynchet a kényszernyugdíjazásból és felajánlja, hogy ingyen szerepel egy új filmjében.

Lost River Forrás: Cannes Film Festival

Három ok, amiért érdemes megnézni a Lost River-t:

1. Cannes-ban egyetlen nagyon erős érv volt, mégpedig, hogy Gosling személyesen is megjelent a premieren, az ezer férőhelyes Debussy terem nézői egy emberként kerültek eksztázisba a sztár láttán, aki több rendezéssel próbálkozó kollégájától (Ben Affleck, James Franco, Tommy Lee Jones, George Clooney) eltérően nem magára osztotta a főszerepet, sőt, nem is szerepel a filmben.

2. Szerepel viszont korábbi élettársa Eva Mendes (egyes források szerint jelenleg is egy párt alkotnak, bár a premierre nem kísérte el), akinek első feltűnése egy kifejezetten jópofa zenés jelenet, valamint szereplőtársa a Drive-ból, Christina Hendricks, akinek a briliáns tévésorozat, a Mad Men - Reklámőrültek mellett ez az első jelentős mozis főszerepe;

3. A látvány gyönyörű, de nem is vártunk mást Gaspar Noé (Visszafordíthatatlan, Enter the Void) kedvenc operatőrétől, aki még olyan filmeket fényképezett, mint a Spring Breakers vagy az Innocence.

Amit hiányoltunk a Lost River-ből:

Egy normális forgatókönyv, koherencia, feszültség, a szereplőkkel való azonosulás lehetősége és egy világos koncepció arról, hogy mit is akar mindezzel mondani a rendező.