A celebek a gyilkosságot is megússzák

Az internetes randiportálokon szívtelen nők lengetik a cicijüket az arcunkba, így ha beregisztrálunk egy ilyenre, ne lepődjünk meg, ha aztán öngyilkosok leszünk - legkésőbb akkor, amikor rájövünk, milyen gátlástalanná tette a média a sztárjelölteket. Ilyesmikről, és még ennél is sokkal bölcsebb dolgokról szól a Login című magyar film. 

Bár a tartalomleírás szerint a Veszedelmes viszonyok című levélregény alapján készült, a Login valójában csak laza szálakkal kapcsolódik Choderlos de Laclos klasszikusához: ebben is egy egymással szövetkező férfi-nő pár tenné tönkre az ártatlan szerelemkeresőket, és hasonló a végkifejlet is - ennyi. De sokkal inkább egy fura, sosemvolt online közösségi térbe helyezett krimiről van szó, mintsem romantikus kalandokról. Egy feleség és egy apa szövetséget köt egy randioldalon, hogy kiderítsék, ki hajszolta öngyilkosságba a nő férjét és a férfi lányát. Csakhogy rátalálni a dörzsölt szélhámosokra veszélyesebb, mint gondolták volna.

Barnóczky Ákos író-rendező (Szőke kóla) filmjének a sztori a legkevésbé gyenge pontja: a négyes hatalmi játszmái és ravasz tervei jó dramaturgiával bontakoznak ki, ahogy a kérdésekre a válaszokat is jó ritmusban adagolja a forgatókönyv, és a bimbózó bűnös szerelmek meg a négykezes kamaradráma van annyira érdekfeszítő, hogy ki tudjon tartani a mindössze 82 percnyi játékidő alatt. Csakhogy Barnóczky nem elégszik meg ennyivel.

Gáspár Kata a Login című filmben Forrás: Magyar Filmhét

Hanem egyrészt indokolatlan majomszeretettel ragaszkodik az erőltetett formai megvalósításhoz. Minden jelenetet a webkamera szemszögéből látunk, így többnyire szemből felvett arcok töltik ki a vásznat, és a totálokból is csak annyi fér a képbe, amennyit a kis lencse befog.

De a rendező mégsem elégszik meg azzal, amit a legkésőbb Sas Tamás tizenhat évvel ezelőtti Presszó-ja óta semmiféle izgalmat nem hordozó forma nyújtani tud, és nem meri vállalni, hogy tényleg a szavak és a színészi mimika vigyék előre a cselekményt, nem pedig a képek. Így majdnem minden képkocka hamissá válik, mert a szereplőknek folyamatosan főzés, fogmosás (!), szobasarokba húzódott kispárna-ölelgetés és hasonló idegesítően hiteltelen tevékenység közben kell videócsetelniük, nehogy már az unalmas üldögélést kelljen néznünk.

Ami viszont ennél is idegtépőbb, az a zavaros, követhetetlen, de főként üres bölcselkedés. Mert a krimi mellett itt világmegváltásról is szó van: az enyhén szólva is leegyszerűsített alapsugalmazás (vigyázzon, aki belelép az internetbe, mert sok ám ott a veszély) mellett hosszú monológok hangzanak el arról, hogy a celebek uralják a világot, hogy a szabad akarat már olyan jog, ami csak az elit tagjainak jár, és hogy azok a celebek, akik ráadásul az elit tagjai, még egy gyilkosságot is simán megúszhatnak.

Ha ez az internet ilyen komisz dolgokra képes, jobb lesz tényleg távol maradni tőle!