Kisfiút cipel a kocsmába, mert ő Bill Murray

Nem csak a szuperhősfilmekhez létezhet forgatókönyvsablon a tengerentúlon, hanem a lúzerekről szóló, kedvesen szomorkásvígjátékokhoz is. A St. Vincent-ben az eredetiség csírája sem fedezhető fel: ahogy annyiszor, most is összefúj a szél két különcöt, akik rájönnek arra, hogy ha együtt vannak, nem is lúzerek igazából, és még a Nap is szebben süt. Sablonos film, de könnyű erről elfeledkezni, ha Bill Murray morgolódik a díványon. 

A St. Vincent az amerikai függetlenfilmes hagyományokból táplálkozik, viszonylagos könnyedsége ellenére még azt a trükköt is sikeresen alkalmazza az elején, hogy elhiteti velünk: valódi emberek népesítik be a filmet. Vincent (Bill Murray) egy zsémbes öregember, aki nem szereti az embereket, csak a macskáját, de mivel elfogyott a pénze, órabérért elkezd délutánonként vigyázni a szomszéd iskoláskorú gyerekére.

Oliver (Jaeden Lieberher) sem sokkal népszerűbb a háborús veteránnál, az új iskolájában ellopják a ruháját, a pénztárcáját, a kulcsát. Ők ketten csapódnak egymáshoz a St. Vincent-ben, és különböző módokon ugyan, de szépen visszapofozzák az életet a másikba, ráadásul minket nézőket is egy kicsit jobb kedvre derítenek. Harmadiknak pedig ott van az állapotos orosz prostituáltat játszó Naomi Watts, akit külön dicséret illet azért, amiért hagyta, hogy az ócska sminkkel és hajfestékkel ennyire közönségessé változtassák.

Bill Murray és Naomi Watts a St. Vincent című filmben Forrás: Fórum Hungary

A történet a megszokott, a valóságtól egyre messzebb vezető úton halad előre. Lóversenyre, kocsmába viszi a fiút Vincent, majd óraműpontossággal, a játékidő kétharmadánál jön a kötelező összeveszés, hogy aztán ezt követhesse a katartikusnak szánt megbékélés nagy tömeg előtt. A végére varázsütésre megoldódik minden baj, és együtt ebédel mindenki.

Láttuk ezt már százszor, na de most Bill Murray morgolódik a vásznon. A színész ismét bizonyítja, neki elég csak rajta lennie a képen, és máris izgalmas azt nézni. Pedig semmi extrát nem csinál, csak bosszúsan sóhajtozik, vagy unottan néz ki a fejéből, miközben egy cigi lóg ki a szájából. Mindannyiunk kedvenc, mogorva nagyapját alakítja a filmben.

Jaeden Lieberher és Bill Murray a St. Vincent című filmben Forrás: Fórum Hungary

Amennyire a forgatókönyv engedi, még mélységet is ad Vincentnek. Megértjük elzárkózását, és szurkolunk neki, hogy legyen elég ereje ahhoz, hogy adjon még egy esélyt a társas életnek. Az előzetes kicsit becsapós, valóban mosolyogva kel fel az ember a film után, de vannak azért vegytisztán szomorú pillanatok is, amelyeket leginkább az a biztos előérzet tompítja, hogy ennek a filmnek csak vidám vége lehet, hiszen itt még a pénzbehajtó is bocsánatot kér, mielőtt erőszakot alkalmazna.