Válóperes téboly ortodox módra

Egy nő el akar válni a férjétől. Az nem akar válni. Az izraeli Ronit és Slomi Elkabetz új filmje, a Válólevél egy fájdalmas válás precíz és kerek krónikája. Izraelben a rabbinikus bíróság mondhatja csak ki egy házasság végét és a keserű feleség egy húsz négyzetméteres, neonfényű kis terembe zárva próbálja elérni, hogy a bírák neki adjanak igazat. Évekig tart a válóper, mégsem unjuk el a házaspár késhegyre menő harcát. Ronit Elkabetz szenvedélyes színésznő, aki öccsével együtt egy újabb szenvedélyes, lenyűgöző filmet rendezett. 

Egy szürkülő falú, szűk szobában három bíró és egy írnok ücsörög. Izraelben vagyunk és a rabbinikus bíróság arra készül, hogy kimondja egy egymástól ehidegült vallásos zsidó pár válását. A vallási törvények engedélyezik a házasság felbontását; az eljárás végén a férj válólevelet ("get"-et) ad feleségének, és ezzel az útjára bocsátja, innentől szabadok mindketten.

Ebben a történetben egyszerűnek tűnik az ügy: az asszony, Viviane (Ronit Elkabetz) évek óta különváltan él férjétől, visszaköltözött a nővéréhez. A férfi, Elijáhu, vagy becézve, Elisa (Simon Abkarian) sem szereti már a feleségét. A probléma az, hogy mégsem tudja az asszonyt elengedni. A következő két órában semmi mást nem látunk, mint az évekig elhúzódó pereskedés jeleneteit. A válópert, ebben a kis szobában. Sosem hagyjuk el a bíróság épületét, itt zajlik a dráma. Megkapja-e a végén a szabadságát egyre tébolyultabban akaró Viviane a válólevelet?

Válólevél Forrás: Cirko Film

Az idén ötvenéves Ronit Elkabetz az izraeli film megkerülhetetlen nagyasszonya. Hófehér bőrén élesen táncol fekete, démoni szemöldöke, szénfekete haja kuszán, boszorkányosan omlik a vállára. Hangja mély, rekedtes, szenvedélye kortalanul izzik. Jó néhány éve már, hogy találkoztam vele Cannes-ban, akkor a közönségkedvenc izraeli filmről, A zenekar látogatásá-ról mesélt. Aki egyszer beszél vele, nem felejti el. Minden ízében színésznő - hihetetlen intenzitással magyaráz, minden pillanatában ott a robbanás ígérete. Sokan hasonlították már Anna Magnanihoz, jogosan. A szenvedély, a dráma, a szenvedés szinte állati erővel tombol benne, férfias keménység és lágy szexualitás keveredik a mozdulataiban. Ő a Válólevél abszolút főszereplője: az ő minden rezdülését lesi a néző. Ha valami történik a tárgyalóteremben (szobában), az belőle indul ki és hozzá tér vissza.

A Válólevél egy lenyűgöző trilógia meglepően erőteljes lezárása: Ronit Elkabetz és öccse, Slomi Elkabetz írták és rendezték a 2008-as Sivá-t (7 Days) és a 2004-es To Take a Wife-ot, és most a Válólevel-et. Mindhárom film a családi feszültségekről, a szabadság elvesztéséről, egy rossz házasság miatt meghozott fájdalmas kompromisszumokról szól. Mindhárom filmben Elkabetz és Abkarian játsszák ugyanazt az izraeli házaspárt, Viviane-t és Elijáhut, akinek házassága a Válólevél-ben eljut a mélypontra és még tovább.

Ronit Elkabetz a Válólevél című filmben Forrás: Cirko Film

Tíz év telt el az első film forgatása óta (ami egyébként 1979-ben játszódott) és most hosszú évekkel a történet kezdete után két öregebb, megtörtebb, dacosabb és elszántabb ember feszül egymásnak az üres tárgyalóteremben. Elkabetz Viviane-ja mellett sokkal kevesebb tér jut a passzív-agresszív Elijáhunak, de Simon Abkarian félelmetesen jó ebben a szinte néma szerepben. Süt belőle a dac, a sértettség, a bosszú, és mégsem tudjuk gyűlölni. Csak egy ember, aki makacsul ragaszkodik ahhoz, ami egyszer az övé volt.

A korábbi filmek színesen kavargó családi háttere helyett az Elkabetz-testvérek a Válólevél-ben teljesen lecsupaszítják a játékteret: ez itt a tárgyalóterem, itt dől el minden. Ha esik kint az eső, beázik a már régen penészes fal, de más kézzelfogható nyoma a külvilágnak itt nincsen. Az írnok göcsörtös ujjaival kávét kever, Viviane ügyvédje csak nem vesz fel kipát, az istennek se, Elijáhu ravaszkás, macskamosolyú bátyja (Sasson Gabai) minden jelenetben valami nejlonzacskót szorongat, Viviane szomszédnője (Dalia Beger) szorosan hátraszorítja lenőtt haját, elfojtja belső lázongását. Minden karakter teljes és egész. Ők viszik előre a történetet, bontják ki - valamennyire - Elijáhu és Viviane házasságának titkait. Amit az előző két filmben megmutattak, azt itt elmesélik: hozzáadnak, elvesznek a múltból.

Simon Abkarian a Válólevél című filmben Forrás: Cirko Film

A szavak, az arcok rándulása, a bírák félelmetesen elfogult és mégis az igazságot kereső elhivatottsága, a tanúk szégyenlős habogása, Viviane ezer arca, Elijáhu dacos bosszúvágya, az ügyvéd sebezhető, kamaszos rajongása viszik előre a történetet. Telnek a hónapok és évek, míg aztán elérünk a végére, amikor kiderül, vajon szabad asszony lesz-e újra a meggyötört Viviane. Valamikor a film harmadik harmadában Elkabetz egyszer csak belenéz a kamerába, hosszú másodpercekig farkasszemet néz a nézővel. Elszánt a tekintete, de a szemeiben mégis ott a bizonytalanság. Szinte esdekelve kérlel minket: engedjük el.

- - - - - - - - - - - - - - -

A Válólevél című filmet november 27-től vetítik a mozik, előtte kétszer lehet megnézni a III. Zsidó Nemzetközi Filmfesztiválon: november 22-én szombaton 19:30-tól és november 23-án vasárnap 18 órától.