A César-díjkiosztó szépen belesimul az év eleji díjátadók sorába, ám a britekkel ellentétben a franciák szeretik a maguk útját járni és a hagyományosan az Oscar előtt két nappal tartott gálájukon kevés az átfedés a hollywoodi díjvárományosokkal. Persze volt már rá példa, hogy a The Artist vagy Marion Cotillard (Piaf) otthon, majd két nap múlva Amerikában is nyert, de ott van a The Artist főszereplőjének, Jean Dujardinnek is a bizarr példája, miszerint hazájában csak a szereplőtársának és a rendezőjének tapsolhatott, az Oscaron viszont legyőzte George Clooney-t és Brad Pittet.
Idén a francia mozi nagyon erős évet zár, de a César-díj legjobb film kategóriájának hét jelöltje közül egyedül a Timbuktu-nak van esélye arra, hogy az óceán mindkét partján diadalmaskodjon, hiszen Abderrahmane Sissako filmje Mauritánia nevezéseként a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-jelölt is. Nyerni viszont inkább Césárt van esélye, témájával (dzsihádisták terrorizálják egy falu lakóit Maliban) ugyanis nagyon beletrafál a jelenlegi francia zeitgeistba.
A többi legjobb film jelölt között ott van Franciaország elvérzett Oscar-nevezése, a Saint Laurent is, ami összesen kilenc kategóriában jelölt. Érdekes, hogy a francia divatikonról tavaly két életrajzi film is készült, Bonello Saint Laurent-ja teljesített jobban, de Jalil Lespert Yves Saint Laurent-ja sem vallott szégyent és egy rakás kategóriában egymás ellen versenyzik a két film, például a legjobb férfi alakítás (Gaspard Ulliel - Pierre Niney) és a legjobb jelmeztervezés kategóriában is. A legfontosabb legjobb film és legjobb rendező kategóriában viszont csak Bonello filmje jutott jelöléshez.
Az Oscarral kapcsolatban szinte állandó kritika, hogy a nőkről vagy kisebbségekről szóló filmek nem tudnak labdába rúgni, de a franciák ezen a fronton is példásan teljesítenek. Minden fontosabb kategóriában ott van A küzdők (Les combattants) című remek elsőfilm, ami egy fiús lányról szól, akit a küzdősportok és a katonaság vonz, valamint a Kelet-Európából érkező férfiprostituáltakról szóló Eastern Boys, továbbá legjobb rendezői jelölést kapott a szintén kiváló, külvárosi bevándorló kamaszlányok életét bemutató Csajkor (Bande de filles).
Hat César-jelöléssel büszkélkedhet egy másik női főhősöket a középpontjába helyező film, a Sils Maria felhői, többek között ez Juliette Binoche kilencedik César-jelölése. De nem ő az egyetlen veterán a legjobb színésznők mezőnyében, Catherine Deneuve-nek a Dans la coeur a tizenharmadik, Karin Viardnak a La famille Bélier a kilencedik, Marion Cotillardnak a Két nap, egy éjszaka (amiért Oscar-jelölt is) pedig a hatodik César-jelölése az idei.
A Sils Maria felhői-re visszatérve, a César-jelöltek kakukktojásának tűnhet az amerikai Kristen Stewart a legjobb női mellékszereplők mezőnyében, de Assayas filmjében Stewart tényleg egyenrangú partnere Juliette Binoche-nak, sőt, a film legjobb jelenetei kötődnek karakteréhez. Oscar-díjra egyébként nem jelölhették volna, mivel a filmet még nem mutatták be az Egyesült Államok-ban, de érdemes megjegyezni, hogy az idei legjobb női mellékszereplő Oscar-mezőny nagy részét simán kenterbe veri ez az alakítás merylstreepestől-keiraknightlystól.
Érdekes hibrid a César legjobb külföldi film kategóriája; versenyben van a tavalyi Oscar-nyertes (12 év rabszolgaság), három lehetséges idei Oscar-nyertes (Sráckor, A Grand Budapest Hotel, Ida), a tavalyi Arany Pálma-nyertes (Téli álom) és két francia nyelvű remekmű, a belga Két nap, egy éjszaka és a kanadai Mommy. Nem teljesen világos, hogy ha a mauritániai Timbuktu jelölhető volt a fő kategóriákban és a Két nap, egy éjszaka a legjobb színésznők mezőnyében, akkor a Dardenne-testvérek és Xavier Dolan filmjét miért száműzték ebbe a külföldi mezőnybe.
Az összes jelölés itt olvasható, a díjátadó február 20-án lesz.