Natalie Portmant hagyták, hogy leégesse magát

Azt már megtudtuk az idei cannes-i filmfesztiválon, hogy Natalie Portmannek jól áll a férje a vörös szőnyegen, de sajnos az is kiderült, hogy a rendezés kevésbé neki való. Az Oscar-díjas színésznő első nagyjátékfilmes próbálkozása a kamera másik oldalán, az A Tale of Love and Darkness leginkább Ryan Gosling tavaly felsülését idézi.

Bizakodóak voltunk Natalie Portman rendezői bemutatkozásával kapcsolatban, elvégre egy szimpatikus, intelligens színésznő, aki pályája csúcsán van, szívügye volt Amos Oz regényének megfilmesítése és annak idején rövidfilmes bemutatkozása is optimizmusra adott okot.

A Tale of Love and Darkness Forrás: Cannes Film Festival

Ráadásul tudjuk, hogy egy hollywoodi színésznő az Oscar, a gyerek és a harminc betöltése után nyugodtan elkezdhet karrierváltáson gondolkodni, ugyanis ha magának nem ír szerepeket, pár év múlva más se nagyon fog. Nem véletlenül nyergelt át mostanában a rendezésre Angelina Jolie is. Szóval Portman jó időpontot választott, hogy kipróbálja magát a kamera túloldalán, de a végeredmény sajnos még annyira sem pozitív, mint Jolie-nál, inkább a tavaly szintén Cannes-ban bemutatott Ryan Gosling-szerencsétlenséget idézi.

Gosling filmjét tavaly lemészárolták a kritikusok az Un Certain Regard szekcióban és nem járt jobban egy évvel korábban ugyanitt James Franco rendezése sem. Portmant ezért előre óvta a fesztivál és az A Tale of Love and Darkness csak egy versenyen kívüli vetítést kapott, ráadásul azt is jól elbújtatva, Woody Allen filmjével egy időben az egyik legkisebb teremben. Nem véletlenül, ennek a jó szándékú, de együgyű filmnek csak annyi keresnivalója van Cannes-ban, hogy miatta eljött Natalie, a sztár, és megjelenik a vörös szőnyegen.

Amos Oz csodálatos önéletrajzi regénye Izrael első éveiről szól, egyértelmű két állam állásfoglalással. Érdekes téma, lehetett volna egy jó filmet készíteni belőle. De Portman borzasztóan giccses, szájbarágós tanmesét forgatott, amely minden eseményt meg akar mutatni, el akar magyarázni és a biztonság kedvéért még egy narrátorral is alámondatni. A fejem fogtam, amikor a játszótéren a zsidó kisgyerek azt mondja az arab kisgyereknek rendkívül életszerűen, hogy "Megfér ezen a földön két nép is." - köszi, Natalie, értjük.

A filmben egyébként végig héberül beszélnek és a főcím előtt egy tucat izraeli közintézmény logója jelent meg támogatóként, de nehezen tudom elképzelni, hogy Izraelben ne találják kínosnak - az izraeli születésű - Portman harsány hollywoodi eszköztárát: hivalkodó színtónusok, tolakodó háttérzene és folyamatos, felesleges narráció.

A Tale of Love and Darkness Forrás: Cannes Film Festival

Lehetne azt mondani, hogy suszter maradjon a kaptafánál, színésznőnek pedig elég jó Portman, de a itt a magára osztott főszereppel is súlyosan arányt tévesztett; nincs egy hiteles pillanata sem. A vörös szőnyegen viszont legalább tényleg csodásan mutat.