Csak egy pasi képes így nyűglődni

2000. július 20-án, azaz pontosan tizenöt éve mutatták be a magyar mozik minden zenebolond bibliáját, a Pop, csajok satöbbit. Valójában persze ez a film is a párkapcsolatokról szól: a kényszeresen toplistákban gondolkodó John Cusack átveszi élete legfájdalmasabb szakításait, és arra jut, hogy nem akarja végleg elveszíteni a barátnőjét. A film szelleméhez illeszkedve toplistába rendeztük a legviccesebb pillanatokat, a legérdekesebb forgatási anekdotákat, utánajártunk a zseniális magyar címadásnak, és három olyan magyar zenészt kérdeztünk a filmhez fűződő viszonyukról, akiknek illene szerepelni a Pop, csajok satöbbi magyar változatában.

Az öt legnyomósabb érv a film mellett, elismerve, hogy már a könyv is egy mestermű volt

1. Ez a legjobban sikerült Nick Hornby-adaptáció

A legtöbb íróval ellentétben Nick Hornby kifejezetten el van kényeztetve a könyveiből készült filmadaptációkkal. A Fociláz-ból előbb Angliában csináltak remek filmet Colin Firthszel, de a regény cselekményét Amerikába helyező és a futballt baseballal helyettesítő Szíveim csücskei is teljesen rendben volt.

"Persze, én is szeretnék gazdag lenni, menő állásban pózolni, és a repülés fáradalmait ecsetelni" - John Cusack a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

Kellemes film az Egy fiúról is, aminek rendkívül jól áll a fanyar humor, Hugh Grant pedig konkrétan tökéletes a főszerepben (próbáljunk megfeledkezni a minden ízében borzalmas Hosszú út lefelé-ről, bár ott a regény sem volt valami izmos).

A Pop, csajok, satöbbiben viszont tényleg minden összejött,

még a változtatások is mind a film javát szolgálták.

2. Szól a zene!

A zenéről szóló könyveknek van egy kiküszöbölhetetlen hátránya: az emlegetett dalokat nem tudja lejátszani az a fránya papírköteg, nekünk kell kijegyzetelni a számcímeket, és beszerezni a dalokat. Ha viszont a filmet nézzük, fel sem kell kelnünk a fotelból, így is szól Bob Dylan, a Velvet Undergound és a többi, Rob által istenített popzene.

Cusack és írótársai kétezer számot hallgattak meg, és ebből hetvenet válogattak be a filmbe. Mind közül a The Beta Band Dry the Rain című hipnotikus hatású szerzeményéhez kötődik a legemlékezetesebb zenei pillanat a filmben.

Rob ezzel a számmal mutatta meg, mekkora ereje is van egy jól eltalált popdalnak.

Én is abba a tömegbe tartozom, akik a

Pop, csajok satöbbi-ből ismerték meg a The Beta Bandet, és aztán rongyosra hallgatták a lemezüket.

3. Hozzá mertek nyúlni a könyvhöz

Zeneőrült emberek a világ minden részén léteznek, de szenvedélyüknek mindig vannak helyi jellegzetességei is, olyan helyi bandákért rajonganak például, akikért senki más.

A film nem szúrta el a könyvet azzal, hogy London helyett Chicagóban játszódik.

Ellenkezőleg, így újat tud adni a regény elolvasása után is, mivel egy új színteret ismertet meg annak helyi jellegzetességeivel együtt.

"Dillingert a mozi mögött lőtte le az FBI. Na, ki köpte be? A szemét barátnője. Pedig ő csak filmet akart nézni" - John Cusack a chicagói Biograph mozi előtt a filmben Forrás: InterCom

Rob Championship Vinyl nevű lemezboltja nem találomra landolt a város Wicker Park nevű kerületében. Ez pont az a bohém része volt a Chicagónak, ahol egy ilyen üzletre kereslet mutatkozott. És ez a mai napig így van, a Forbes magazin Amerika negyedik leghipszterebb környékének választotta Wicker Parkot.

4. A lényeg azért ott van a filmben változatlan formában

Adott egy harmincöt éves férfi, aki eddig megspórolta magának a felnőtté válással járó erőfeszítéseket. Inkább naphosszat popzenei toplistákat állít össze két hasonszőrű alkalmazottjával a lemezboltjában. Most viszont elhagyta a barátnője, és ha tényleg vissza akarja szerezni, akkor pályára kell állítania az életét.

"Csak fel akartalak dobni, cimbi. De ha vén fing zenére vágysz, hát rajta, hallgasd azt" - Todd Louiso, John Cusack és Jack Black a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

Ne tévessze meg a sok zenei hivatkozás, valójában ez a film is a párkapcsolattal járó bonyodalmakról, lemondásokról és persze a szintén vele járó boldogságról szól. A filmbeli élethelyzeteket még úgy is kellemetlenül ismerősnek találhatja, ha egyébként nem tudja megkülönböztetni a Beatlest a Led Zeppelintől.

5. Hornby is szerette

A végső érvem a filmtől elzárkózó könyvpártolóknak nem mástól, mint magától Nick Hornbytól származik: "Nem számítottam arra, hogy hűséges adaptáció lesz. Ehhez képest néha azt a benyomást kelti a film, mintha John Cusack felolvasná benne a könyvem." Hornby boldog volt a film láttán, és erre minden oka megvolt: nagyon ritka, hogy könyv és film egyaránt ilyen magas minőséget képviseljen, és ilyen szépen kiegészítse egymást.

Nemcsak jó lesz, hanem tökéletes

A Pop, csajok satöbbi-hez sikerült egy olyan magyar címet választani, ami jól hangzik, rögtön megjegyezhető, tartalmilag és hangulatilag is kivonatát adja a regénynek. Rövidebben fogalmazva, sikerült megtalálni a tökéletes magyar címet. A regény fordítóját, M. Nagy Miklóst arra kértük, hogy mesélje el a címadás történetét.

"Rocky is csak egy nőt szeretett igazán" - John Cusack a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

"Sokat gondolkodtam a címen, természetesen kipróbáltam a High Fidelity magyarításának különböző változatait: 'Tökéletes hűség', 'Hűség magas fokon' vagy egyszerűen 'HIFI', de egyikkel sem voltam elégedett. És hirtelen eszembe jutott, hogy a könyvben szerepel egy lemez, aminek az a címe, hogy 'Pop, csajok satöbbi'. Azonnal éreztem, hogy ez nemcsak jó lesz, hanem tökéletes.

Azért is agyaltam ezen annyit, mert Hornby első könyvének, a Fever Pitch-nek nem sikerült jó címet adnom. A Fociláz nem adja vissza az eredeti szójátékot, nincs benne semmi érdekes, egy klisé, úgyhogy kicsit dühös voltam magamra emiatt. Ráadásul a Pop, csajok satöbbi kiadása előtt úgy éreztem, hogy óriási a tét.

Én imádtam Hornbyt, de nálunk a Focilázzal akkor még nem futott be, nemigen ismerte senki.

Szóval jóvá akartam tenni a hibámat, és hetekig agyaltam azon, hogy mi legyen a könyv címe.

Arra természetesen nem gondoltam, hogy ilyen óriási karriert fut be majd ez a cím. Azóta számtalan mutációja született, a legkülönfélébb célokra alkalmazzák a változatait, de ezt mindenki tudja. És azt is, hogy a könyv meg a film is mekkora siker lett. Szinte rögtön a bemutatása után megkeresett egy lemezcég, hogy a könyv címével szeretné reklámozni néhány "díva" új lemezét. Fizetni nem fizettek érte, elégedett voltam azzal, hogy kaptam tíz CD-t. Egyébként, amennyire tudom, egyedül én választottam ilyen megoldást (persze, nem ellenőriztem mindet).”

Az öt legjobban mesélhető érdekesség a filmmel kapcsolatban

1. John Cusack miatt tették át a film helyszínét Chicagóba

Cusack Chicagóban született, ott nevelkedett, ismeri a várost töviről hegyire. Így amikor olvasta a regényt, állandóan a londoni klubok, kocsmák és lemezboltok chicagói megfelelői ugrottak be neki. Mivel a regény témája univerzális, és ő a szülővárosát ismeri annyira, mint Hornby Londont, ezért szintén chicagói írótársaival áthelyezték a cselekményt. Előtte azért Hornby jóváhagyásáért folyamodott, aki megnyugtatta, hogy a könyvének nem a földrajz a lényege.

"Ez is egyfajta fetisizmus, akárcsak a pornográfia" - John Cusack a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

2. Cusack nem akart az arcunkba magyarázni

A Pop, csajok satöbbi azért is zseniális adaptáció, mert ügyesen ültette át a film nyelvére a regény egyik fő élvezeti forrását, a zenebolond, összetört szívű főszereplő eszmefuttatásait, amik a kíméletlen önanalízis és a narcisztikus ömlengés között ingadoztak, és mindig szerepelt bennük pár album- vagy számcím. A kamera felé fordult, a szemünkbe nézett, és csak mondta, mondta és mondta a popzenéről, a csajokról, meg ami még eszébe jutott.

Rögtön az elején erre a módszerre gondolt Cusack, hiszen már Michael Caine-nek is bejött az Alfie-ban. De aztán elvetette, attól félt, hogy így már túl sok lenne belőle. Később maga a rendező, Stephen Frears dobta be az ötletet, és akkor már Cusack is rábólintott.

3. Ha nincs Bob Dylan, jó lesz Bruce Springsteen is

Eredetileg azt szerette volna Cusack, ha Bob Dylan jelenik meg a főszereplő álmában, és ad neki pár életvezetési tanácsot. Végül egy másik rocklegendát szervezett be. Biztos volt a visszautasításban,

de azért felhívta Bruce Springsteent, aki nem mondott kapásból nemet, helyette elkérte a forgatókönyvet.

Innen már nyert ügye volt Cusackéknek: a forgatás végeztével repülőre szálltak, és Springsteen házi stúdiójában egy óra leforgása alatt felvették a jelenetet.

4. Egy zeneőrült számára a film szinte mindegyik kockája aranybánya

Ebből egy mezei halandó jóformán semmit nem vesz észre, de a szereplők által viselt pólók, a poszterek a falon, a pulton szétszórt flyerek mind-mind létező kiadókat és zenekarokat hirdetnek, és sokszor a helyi, vagyis a chicagói színtér bandáit népszerűsítik.

"Utáltam ezt a dalt. De kezd tetszeni" - Marie De Salle CD-je a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

Van viszont egy mindenki számára értelmezhető rejtett poén is: amikor Rob Gordon a lejátszóba helyezi Marie De Salle CD-jét, egy pillanatra látni lehet a számlistát, és kiderül, hogy a lemez tele van meghökkentő, vagy egyenesen ciki dalok feldolgozásaival. Ott figyel a MMMBop a Hansontól, a méretes női hátsóknak emléket állító Baby Got Back, de még Celine Dion tömény giccsbe mártott számát, a My Heart Will Go On-t is felénekelte.

5. Gonosz halott 2 helyett Kutyaszorítóban

A film magyar szinkronos verziója inkább a könyv magyar fordításához volt hű, mint az eredeti angol szöveghez. Így történhetett meg az, hogy Rob nem a Gonosz halott 2-vel, hanem a Kutyaszorítóban című filmmel példálózik. Bizonyára azért cserélte le a fordító Sam Raimi horrorklasszikusát, mert nem találta elég ismertnek.

Rob észvesztően körülményes és mulatságos módon próbál rájönni arra, hogy mit is jelenthetett, amikor az exbarátnője azt mondta neki: "még nem feküdtem le Iannel." A "még" vajon arra utal, hogy nem történt meg, de tervezi? Azzal gyötri Barryt, hogy ha azt mondja: "még nem láttam a Kutyaszorítóban-t", akkor ebben benne van a szándék, hogy a jövőben pótolja a filmet? Barry természetesen idiótának nézi nyűglődő barátját.

A Pop, csajok satöbbi magyar változata nem készülhetne el nélküle: Sallai László

Sallai László munkabírása óriási, meg sem tudjuk számolni, hány zenekarban játszott és játszik. Jelenleg a Somersault Boy tűnik a fő projektjének, de erről inkább őt kellene megkérdezni. Amikor legutóbb voltam a koncertjükön, olyan érzés lett úrrá rajtam, mintha egy amerikai tinifilmbe kerültem volna, és ez önfeledt vigyort ragasztott az arcomra. Sallait a filmhez fűződő viszonyáról kérdeztem, és arról, hogy tényleg ilyen-e egy zenebolond élete.

A zenebuzi-sznobizmust remekül ragadja meg a film szerinte - Sallai László Forrás: Rádi Gábor

"Érdekes, mert első nekifutásra egyáltalán nem tetszett, aztán 17-18 éves koromban újranéztem, akkor viszont már annyira tetszett, hogy azonnal elolvastam a könyvet, és utána a közvetlen környezetemet sokáig zaklattam popcsajokos idézetekkel, sőt én is csináltam Monday Morning Tape-et!

A Pop, csajok, satöbbi-ben az az igazán jó, hogy a film és a könyv remekül kiegészíti egymást, valamint az, hogy egészen érvényes megállapítások vannak benne a párkapcsolatokról, amik egy önsegítő könyvben nagyon hülyén hangzanának, itt viszont kontextusban egy tinédzser számára revelációként hathat. Nálam hatott is, ráadásul csomó zenekart ismertem meg a soundtrackből (Belle and Sebastian,The Beta Band, Stereolab).

Amit a film remekül ábrázol, az a zenebuzi-sznobizmus, amibe a legtöbb, zenével komolyan foglalkozó ember hajlamos belecsúszni.

Micsoda?! Nem ismered ezt a zenekart? Azt a lemezt nem hallottad, pedig az alap! Normális ember ilyet nem hallgat!

Ennek egészen röhejes manifesztuma az a bizonyos teszt, amit kitöltetnek a csajjal - pedig néha én is éreztem volna szükségét. És egyébként az is jól látszódik a filmben, hogy egy idő után azért egy ilyen belterjes, popbuzi bagázs elég nyomasztó tud lenni. Előny, ha az ember haverjai jó zenéket hallgatnak, de önmagában ez még nem elég a jó hangulathoz.”

Az öt legérdekesebb sztori a szereplőkről

1. Berlinben találtak rá a tökéletes Laurára

Hiába vannak Robnak éles meglátásai a popzenéről és a párkapcsolatokról, ha a vele szakító Laurának nincs elég erős jelenléte, akkor súlytalanná válik a főszereplő kiakadása, és nem működik a film. Tudnunk kell, hogy valójában kit veszíthet el Rob, ha továbbra is képtelen felnőni.

Pop, csajok satöbbi Forrás: InterCom

Laura kiválasztását nem siették el, sok színésznőt meghallgattak, de egyikükkel sem voltak elégedettek. Stephen Frears a berlini filmfesztiválon volt, amikor meglátta a dán Iben Hjejlét a Mifune utolsó dala című Dogma-filmben, és rögtön tudta, hogy tökéletes lesz a szerepre.

Cusack azt hitte, hogy részeg a rendező, amikor az éjszaka közepén egy ismeretlen dán színésznőről áradozott neki a telefonban.

Aztán gyorsan elrepült Koppenhágába, hogy megnézze magának Hjejlét, és őt is lenyűgözte a színésznő.

2. Lenny Kravitz felesége is játszik a filmben

Lisa Bonet 1987-től 1993-ig élt házasságban a híres zenésszel. Évekkel később ő kapta meg a Chicagóban turnézó gitáros-énekes, Marie De Salle szerepét, akivel összejön egy éjszakára Rob. Lisa és Lenny közös gyereke is a színészetet választotta, Zoe Kravitzot legutóbb a Mad Max: A harag útjá-ban láthattuk, ő játszotta Halhatatlan Joe egyik elszökött ágyasát. Anya és lánya rettentően hasonlít egymásra.

"Az ember kívánhatja a szexet akkor is, ha ki van borulva. Ez alapvető emberi jogunk" - Lisa Bonet a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

Bonet a The Cosby Show című tévésorozattal vált híressé, erre a Pop, csajok satöbbi is visszautal egy humoros kiszólás formájában. Rob ronda pulóverét Barry "Cosby-pulcsinak" nevezi, utalva azokra a nagypapás, kötött pulcsikra, amiket Bill Cosby viselt a szitkomban. Pár pillanattal később aztán a The Cosby Show egyik szereplője, Lisa Bonet lép be Rob lemezboltjába.

3. Négy Cusack van a Pop, csajok satöbbiben

Azt mindenki tudja, hogy John Cusack játssza a főszereplőt, és a fizikai hasonlóság miatt sokaknak az is gyanús lehetett, hogy Laura barátnőjét, Lizt is egy Cusack játszhatja. Név szerint Joan Cusack, John három évvel idősebb testvére. Ő ront be a lemezboltba, és ordítja le Rob fejét.

De az megvan, hogy John édesapja és húga is szerepel a filmben? Dick Cusack játssza a lelkészt a temetésen, Susie Cusack pedig Catherine Zeta-Jones vacsoraasztalánál bukkan fel. Fontos lehetett ez a film a Cusack családnak.

Benne van a fél család - Dick Cusack és Susie Cusack a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

4. Neves chicagói frontembert csicskáztat Barry

A Championship Vinyl lemezeit lapozgató emberek nem egyszerű statiszták, sokszor helyi együttesek tagjai tapogatják a háttérben a CD-ket és bakelitlemezeket. A legnagyobb szerep az U.S. Maple énekesének, Al Johnsonnak jutott: ő az a szerencsétlen zeneőrült, aki újból és újból betér az üzletbe, hogy megvegyen egy lemezritkaságot, de Barry mindannyiszor megalázza.

Al Johnson és Jack Black a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

5. Jack Black a legviccesebb a filmben, mégis majdnem nélküle kellett leforgatni

El tudja képzelni a Pop, csajok satöbbi-t Jack Black nélkül? Én sem. Ő a legnagyobb sznob a három eladó közül, ő már tényleg annyira biztos a véleményében, mintha az szentírás lenne, és reszkessenek azok, akiknek nem hibátlan az ízlésük.

"Azt terveztem, hogy felsoroljuk az öt kedvenc hétfői számunkat, de te elrontottad" - Jack Black a Pop, csajok satöbbiben Forrás: InterCom

Rögtön Jack Blacket képzelték el Barry szerepére, ő viszont sokáig nem állt kötélnek, végül Frears győzte meg. Cusack szerint Black nem volt biztos önmagában, talán attól félt, hogy elrontja ezt a nagyon fontos mellékszerepet. Nem kellett volna aggódnia: már rögtön az első forgatási napon egyben volt Barry karaktere. A rendezőnek semmit nem kellett mondania, amit látunk, azt mind Black építette fel - természetesen Hornby szövegére támaszkodva.

Pop, csajok satöbbi magyar változata nem készülhet el nélküle: Szurcsik Erika

A Gustave Tiger énekesnőjének a nevét kizárólag vallásos áhítattal ejtjük ki a baráti társaságunkban. Pontosabban még úgy sem, mivel művésznőnek hívjuk, csupa nagybetűvel. Amikor fellép a színpadra, maga mögött hagy minden gátlást, és átlényegülve dobálja magát, és hajlítja a hangokat. Érte nagyon könnyű rajongani, főleg úgy, hogy még a jobb híján art punknak hívott zenéjük is elsőrangú. Szurcsik Erika egy fontos tényre hívta fel a figyelmünket, nem minden zenével foglalkozó ember zenebolond.

Király dolognak tartja a zenemániát - Szurcsik Erika az esztergomi Kaleidoszkop Házban Forrás: Szuharevszki Mihály

"Tudtam, hogy ez egy kultfilm, többször is láttam régebben, amikor ment a tévében, és rohadtul irigyeltem az olyan embereket, akik ennyire megszállott módon el tudnak merülni a zenében. Úgy hozta az élet, hogy

én csak azokban a dolgokban bírok ennyire elmerülni, amiket én csinálok.

Külső szemlélőként király dolognak tűnik számomra ez a zenemánia, szeretem az ilyen történeteket, de én sajnos nem vagyok ilyen. Pár éve olvastam Rob Sheffieldnek, a Rolling Stone magazin szerzőjének a Love Is A Mix Tape című könyvét, ami hasonló történet, de a szerző a saját életét írja le, ahogy válogatáskazikat csinál a barátnőjének a kapcsolatuk kezdetétől a lány korai haláláig, és a tracklist minden fejezet elején ott van. Vicces is, és nagyon megható az egész.”

Az öt legviccesebb pillanat a filmben

1. Az emberi élet legnagyobb rejtélye

Rögtön a kezdőmonológgal berántja a nézőjét a Pop, csajok satöbbi, és őszinte betekintést ad egy zenebolond kívülről komikusnak tűnő lelkivilágába. Csak egy Robhoz hasonló, kattant ember képes teljes komolysággal elmerengeni azon, hogy azért hallgatunk hangulatunkhoz illő popszámokat, mert boldogtalanok vagyunk, vagy fordítva, addig sanyargatjuk magunkat szomorú dalokkal, míg mi magunk is boldogtalanok leszünk. Belegondolva, erre a rejtélyre én is szeretnék választ kapni.

2. Barry ámokfutásai

Ezt a toplistát könnyedén meg lehetne tölteni Barry ámokfutásaival, annyira vicces ennek az önmagát tévedhetetlen véleményvezérnek gondoló embernek az összes megmozdulása. Nekem az a kirohanása a kedvencem tőle, amikor egy ártalmatlan apukát űz ki metsző gúnnyal és pusztító megvetéssel a lemezboltból. Szegény férfinak annyi volt a bűne, hogy nyálas zenét akart venni a lányának.

3. A zenén túl megáll a tudomány

Rob másik alkalmazottja, Dick (Todd Louiso) ugyanúgy a popzene bűvöletében éli az életét, mint Barry, csak éppen ő egy visszafogott, halk szavú fickó. Rendkívül vicces tud lenni, amikor kívül kerül a komfortzónáján - vagyis nem zenéről kell beszélnie. Az elhagyott Robot próbálja vigasztalni, és felajánlja neki, hogy beszélgethetnek a szakításról. De mindezt olyan sután teszi, mintha akkor ejtené ki élete első mondatait.

4. A másik biztos jobb az ágyban

A Pop, csajok satöbbi lehet, hogy első látásra zeneőrültekről szól, de valójában minden férfi magára ismerhet benne, akit egyszer is elhagytak már. Mennyire tipikus és nevetséges már, hogy Robot az a gondolat kínozza a legjobban, hogy Laura új barátja biztosan jobban teljesít az ágyban. Még egy önsanyargató fantáziaképet is előállít magának, amelyben az utálnivaló Ian szexisten módjára juttatja el a csúcsra Laurát.

5. Most akkor lesz szex, vagy sem?

A Pop, csajok satöbbi-ből az tűnik ki, hogy Rob legnagyobb ellensége legtöbbször önmaga. Mit kérdez meg Laurától, mikor végre normálisan elbeszélgethetnének? Hát, hogy lefeküdtek-e már Iannal! És mit csinál ez a balfék, miután megnyugtató választ kap? Belemegy egy egyéjszakás kalandba Marie De Salle-lal, hiszen

milyen menő dolog már egy szexi zenésszel összebújni?!

Pop, csajok satöbbi magyar változata nem készülhetne el nélküle: Szabó Benedek

Azt nyújtja a Szabó Benedek és a Galaxisok zenében, amit a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan filmben. Kiáll a zenekara élén a színpadra, és fülbemászó melódiák kíséretében elénekli, mi is foglalkoztatja a húszas éveinek végén, harmincas éveinek elején járó generációt. A dalszövegeket hallva Rob Gordon is minden bizonnyal vadul bólogatna, hogy ez bizony így volt. A dalszerző-énekest a filmhez fűződő viszonyáról és a zenebolond énjéről kérdeztük.

Ami neki csoda, egy másik embernek csak valami, ami szól a háttérben - Szabó Benedek Fotó: Polyák Attila - Origo

"Nagyon szeretem a filmet, tök jól működik úgy is, hogy a regény cselekményét áthelyezték Amerikába, bár az is igaz, hogy a könyvet csak később olvastam. Mindkettő a kapcsolatokról, az öregedésparáról és a nosztalgiáról szól,

a zenebuziság csak egy szokatlanul élethű háttér.

Sokszor még most sem vagyok hajlandó elhinni, hogy vannak, akiknek nem olyan fontos a zene, mint nekem. Nekem mindig hallanom kell a legújabb lemezeket, amikről aztán órákig beszélgethetünk a barátaimmal, válogatásokat csinálunk, listákat írunk, hetekkel a buli előtt kezdjük összeszedni a számokat a következő DJ-szetthez, és nagyon furcsa, ha valakinek fogalma sincs az egészről. Persze teljesen alaptalan az egész, mert miért kéne mindenkinek ugyanilyen hülyének lennie. Néha mégis elszomorít, hogy ami nekem csoda, az egy másik embernek csak valami, ami szól a háttérben."

----

Az érdekességek, anekdoták jelentős részét a New York Times Keeping Faith with High Fidelity című cikkében olvastuk.