A velencei filmfesztivál bezsákolt azért néhány hollywoodi produkciót is, hogy minél több sztár vonuljon végig a vörös szőnyegen. Jake Gyllenhaal, Josh Brolin, Jason Clarke és Keira Knightley főszereplésével készült Everest című 3D-s hegymászós filmmel rajtolnak el, és Johnny Depp színészi visszatéréseként beharangozott Fekete misé-nek is ott lesz a világpremierje.
Toronto is megcsípett magának néhány nagy várakozásokkal övezett, sztárokkal tömött filmet, amelyeket versenyen kívül fognak a közönség elé tárni. Kanadában láthatja először a világ Matt Damon nagyrészt Magyarországon forgatott marsi sci-fijét, a Mentőexpedíció-t, Julianne Moore újabb Oscar-gyanús alakítását a Freeheld-ben, illetve itt nézhetik meg először a tengerentúlon, milyen az, ha egyszerre két Tom Hardy szerepel egy filmben (Legenda).
Ezekről a filmekről már eleget írtunk az Origo Filmklubon, és hamarosan a magyar mozikban is megnézhetjük őket. Most inkább tizenöt olyan alkotást válogattunk össze a két fesztivál bivalyerős, átfedésekkel teli programjából, amelyekről szégyenletesen kevés szót ejtettünk ki eddig, de a kedvükért azonnal felpattannánk a repülőgépre.
Vetítik: Velence
Kristen Stewart izgalmas és igényes szerepválasztásai miatt (Camp X-Ray, Sils Maria felhői) immáron egy intelligens, karrierjét tudatosan építő színésznő benyomását kelti. Velencébe egy sci-fi románccal érkezik, amely a története, a rendezője (Drake Doremus jegyezte az életszagú Őrülten hiányzol című romantikus drámát) és legutóbb az új Mad Max-ben óriásit alakító Nicholas Hoult miatt kihagyhatatlannak ígérkezik.
A leszedált jövőben járunk, ahol a nyugodt, erőszakmentes társadalom megvalósítása érdekében kiirtották az érzelmeket az emberekből. Egy vírus azonban visszahozza az elnyomott érzéseket, és Stewart és Hoult szerelemre gyullad egymás iránt.
Vetítik: Velence
Dakota Johnson A Bigger Splash című erotikus thrillerrel kezdi meg lehetetlennek tűnő elszakadását A szürke ötven árnyalatá-tól. Jó érzékkel maga mögött hagyta Hollywoodot, és inkább a Magyarországon is bemutatott, nagyszerű Szerelmes lettem rendezőjének, Luca Guadagninónak a legújabb nemzetközi produkciójához szerződött le.
Velencében elválik, hogy megállja-e a helyét olyan nagyágyúk mellett, mint Tilda Swinton, Ralph Fiennes vagy Matthias Schoenaerts. A Bigger Splash egy olaszországi szigeten játszódik, ahová a Swinton és Schoenaerts által játszott filmrendező, illetve rocksztár vonul megpihenni. Egy régi barát (Fiennes) és lányának (Johnson) váratlan látogatása azonban mindent felborít.
Vetítik: Velence, Toronto
A John Malkovich-menet, az Adaptáció és az Egy makulátlan elme örök ragyogása írója, illetve a Kis-nagy világ író-rendezője, Charlie Kaufman is új filmmel jelentkezik. Nem várt fordulat azonban, hogy az Anomalisa egy stop-motion technikával készült animációs film. A témája persze rögtön elárulja, hogy Kaufman jegyezte a forgatókönyvet.
A főszereplő motivációs beszédeivel emberek sokaságát rázza fel tétlenségükből, ő viszont egyre inkább üresnek és értelmetlennek érzi az életét. A változást egy titokzatos nő hangja hozza el a számára, akiért képes lenne mindent és mindenkit hátrahagyni. Wes Andersonnak bejött a stop-motion technika (A fantasztikus Róka úr), most Kaufmanon a sor, hogy elkápráztasson minket.
Vetítik: Velence, Toronto
Atom Egoyan visszatérő vendég a cannes-i filmfesztiválon (ott aratta a legnagyobb sikerét az 1997-es Eljövendő szép napok-kal), de mivel A fogoly című filmjét tavaly kifütyülték, a Remember-t inkább Velencében versenyezteti.
Christopher Plummer egy holokauszttúlélőt alakít, aki hajlott kora ellenére elindul, hogy bosszút álljon azon a férfin, aki kiirtotta a családját. Klausztrofób thrillerre számítunk sokat szuszogó, kétségbeesett Plummerrel, aki szépen lassan megroppan az elvállalt feladat súlya alatt. A Remember-rel Egoyan remélhetőleg feledteti A fogoly által okozott csalódást.
Vetítik: Velence, Toronto
A másodvirágzását élő Michael Keaton érzékeny és az egész világot megrázó témához nyúlt legújabb, valós történeten alapuló filmjében. Oknyomozó újságíróként a bostoni katolikus egyház évtizedeken át elhallgatott pedofilbotrányait próbálja a nyilvánosság elé tárni. Az ügy felgöngyölítésében szupererős színészgárda van segítségére.
Rachel McAdams és Mark Ruffalo játssza a két kollégáját, Billy Crudup pedig az egyház szennyesét takargató ügyvédet alakítja. Az elnök emberei hagyományát követő, körömlerágóan izgalmas újságírós krimit várunk, amelynek a végén kicsit megnyugodhatunk: a piszkos ügyek előbb vagy utóbb, de napvilágra kerülnek, mert mindig vannak elhivatott emberek, akik előkaparják őket.
Vetítik: Toronto
Anya (Brie Larson) és ötéves fia (Jacob Tremblay) egy parányi szobában él, ahol a nő a lehetőségekhez képest próbál mindent megadni a gyermekének. Altatódalt énekel neki, játszik vele, gondját viseli. A fogságból sikerül ugyan megszökniük, de a világ újabb, gyötrelmes kihívások elé állítja őket.
Mindig jó, ha egy előzetes kérdéseket vet fel, és a Room esetében bőven van belőlük. Miért kerültek a szobába? Ki tartja őket fogva? Hogy szöktek meg? Miért nincsen nyugtuk a szabadulás után sem? A film rendezője a zenei kiteljesedésről és a siker hajszolásáról szóló, megrázó Frank-kel vetette észre magát, és azt már most is látni lehet, hogy a Room is tele van furcsaságokkal és érzelmekkel.
Vetítik: Toronto
Nem az a kérdés, hogy jelölik-e most Gyllenhaalt Oscar-díjra, hanem az, hogy hány filmjének szurkolhatunk majd a jövő évi gálán. A Demolition-ban egy felesége halála miatt gyászoló bankárt játszik, akinek tényleg darabokban heverhet az élete, ugyanis személyes vallomásokkal megtűzdelt panaszlevelekkel áraszt el egy italautomatákat forgalmazó céget.
A Demolition az újrakezdésről, életünk rendbetételéről szól, és ezen az úton különös módon pont ezek a furcsa levelek indítják a bankárt, ugyanis az irományok felkeltik az egyik alkalmazott (Naomi Watts) figyelmét, amit hamarosan személyes találkozás követ. Vallée lassan Oscar-specialistának számít: a Mielőtt meghaltam-ért McConaughey és Jared Leto is megkapta a szobrot, a Vadon miatt pedig Reese Witherspoont és Laura Dernt jelölték Oscarra.
Vetítik: Toronto
Minden idők legtöbb pénzt hozó dokumentumfilmje, a Cannes-ban Arany Pálmával díjazott Fahrenheit 9/11 rendezője ismét kedvenc témájában forgatott. Hat éven át, három különböző kontinensen, kis csapattal és titokban forgatott Amerika globális háborús stratégiájáról.
Moore szerint az Egyesült Államok külpolitikájában a fegyverlobbi akarata érvényesül, és az ő kifejezésével „végtelen háború”-ra rendezkedik be az ország, hogy életben tartsa az amerikai hadiipart. Moore a dokumentumfilmjeiben ellentmondásos, a valóságot torzító eszközökkel élt, és ezekre most is számítani lehet. Amúgy fontosnak tartja, hogy filmje ne csak informatív, hanem humoros is legyen.
Vetítik: Toronto
Az ausztrál pusztaságban játszódó The Dressmaker "olyan, mint a Nincs bocsánat, csak varrógéppel" - nyilatkozta művéről a rendező. Ez annyira frappáns volt, hogy máris felvettük a megnézendő filmek listájára. Az előzetesben vakítóan vörös kosztümben tér vissza porlepte, összedőlés szélén álló szülőhelyére Kate Winslet, és ez a felejthetetlen kép még jobban meggyőzött minket: ezt az édesbús, humoros drámát látni kell.
A főszereplőnek maga mögött kellett hagynia otthonát, mivel egy gyerek meggyilkolásával gyanúsították meg. A legmenőbb európai városokban tanulta ki a ruhavarrás művészetét, most pedig - évek múltával - visszatér, hogy bosszút álljon a rosszakaróin, illetve ruhakölteményeivel felpezsdítse az álmos, konzervatív kisváros életét. Folytatva a családi hagyományt Liam Hemsworth izmos felsőtestet villant, Hugo Weaving pedig ismét női kalapot visel.
Vetítik: Toronto
Jonás Cuarón ugyan már rendezett egy különös nagyjátékfilmet (Ano Una), közreműködött a Gravitáció forgatókönyvében, még egy kísérő rövidfilmet is csinált hozzá (Aningaaq), de eddig még nem tudott az apja, Alfonso Cuarón árnyékából kilépni. Talán majd most, az Amerika és Mexikó közti sivatagos határvidéken játszódó Desiertó-val!
A Desierto olyan témát dolgoz fel, ami nemcsak a tengerentúlon, de Magyarországon is aktuális: Gael Garcia Bernal játssza az Amerikába vágyó, papírok nélküli bevándorlót, Jeffrey Dean Morgan pedig az őt üldöző, a határt saját lelkesedésből védő férfit. Kevés szereplős, hallgatag thrillerre számítunk, amiben a perzselő táj is külön szereplővé lép elő.
Vetítik: Velence, Toronto
Velencében fog lehullni a lepel az idei díjszezon egyik biztos résztvevőjéről, a világ első nemátalakító műtétjéről szóló The Danish Girl-ről. Eddie Redmayne A mindenség elmélete után ismét teljesen átalakul, csak most nem egy kerekes székbe kényszerülő zsenit játszik el, hanem férfiből vedlik át nővé - az eddig kiadott képek alapján bárkivel el tudná hitetni egy bárpultnál, hogy valójában nő.
A film valós történeten alapul, Einar Wegener (későbbi nevén Lili Elbe) operációk sorozatának vetette alá magát a harmincas évek elején, Berlinben, ebben felesége (Alicia Vikander játssza) is támogatta. A művészpáros nagy felzúdulást keltett a tízes években, miután kiderült, hogy Gerda Wegener gyönyörű nőket ábrázoló portréfestményeihez Einar állt modellt.
Vetítik: Velence
Akár egy feszült találkozásra is sor kerülhet Velencében, ugyanis nemcsak Kristen Stewart, de exbarátja, Robert Pattinson legújabb filmje is meghívást kapott a fesztiválra. A Budapesten forgatott The Childhood of a Leader-ben egy fiatal amerikait alakít, akinek az első világháború utáni Európában látott és tapasztalt dolgok riasztó irányba torzítják elképzeléseit a világról.
A film története az első világháború utáni béketárgyalások idején kezdődik, és a fasizmus huszadik századi térnyerése a fő témája. Pattinsonon kívül ismert színészek egész sora vállalt szerepet a kosztümös drámában: a Trónok harca Davosaként ismert Liam Cunningham, A némafilmes-ért Oscar-díjra jelölt Bérénice Bejo, illetve Stacy Martin, aki Charlotte Gainsbourg fiatalkori verzióját játszotta A nimfomániás-ban. A vágó Jancsó Miklós fia, Jancsó Dávid (Fehér Isten, Delta) volt, aki elbüszkélkedett a Twitteren azzal, hogy a The Childhood of a Leader az egyetlen 35mm-es celluloidra forgatott film a velencei programban.
Vetítik: Velence, Toronto
A True Detective második évadát sok kritika éri, köztük az egyik visszatérő elem, hogy hiányzik egy erős és egységes képi látásmódot megvalósító rendező, aki ráadásul az író túlkapásaival is képes dacolni. Az első évadot Cary Fukunaga rendezte, de a folytatásra már nem tért vissza. A sorozat rajongói joggal bánkódhatnak, de Fukunaga nem henyélt, egy zsigeri hatású - ez már az előzetes alapján megállapítható - afrikai háborús drámát hozott össze.
A Beasts of No Nation leginkább a Fukunaga első nagyjátékfilmjével, a Sin nombré-vel rokonítható, a két filmet az elmaradott országok szociális problémái iránti mély empátia köti össze. Idris Elba gyerekekből állítja össze a magánhadseregét, és a vonakodó főszereplő kisfiút azzal próbálja rávenni a fogoly kivégzésére, hogy a rettegő férfi részt vállalt a családja lemészárlásában. Manapság túlságosan is sokszor halljuk azt figyelmeztetésként a médiában, hogy megrázó képsorok következnek, de erre az előzetesre tényleg ez a leírás illik a legjobban.
Vetítik: Velence
Nekem egyetlen film kellett ahhoz, hogy megjegyezzem Pablo Trapero nevét, a 2010-es Carancho egy ütős, érzelmes, éjszakai fényekben megmártózó thriller volt, amely több figyelmet érdemelt volna. Az argentin rendező most egy nyolcvanas években tevékenykedő, emberrablásban utazó család történetét dolgozta fel sok fekete humorral. A remek előzetesben mintha mi sem történt volna, úgy készülnek a vacsorára a családtagok, és csak egy kései ajtónyitás árulja el, miből is élnek valójában.
Egy fesztivál programjába mindig kellenek a pörgős műfaji filmek, amiken kicsit átadhatja magát az izgalmaknak a sok művészi víziókba belefáradt néző. Ezt a szerepet töltheti majd be Velencében ez a meghökkentő családtörténet. Embereket rabol, kínoz, váltságdíjat követel az apa, és közben próbálja egyben tartani a terebélyes rokonságot.
Vetítik: Velence
Piero Messina le sem tagadhatná, hogy Paolo Sorrentino (A nagy szépség) asszisztenseként dolgozott. Első nagyjátékfilmje egyszerre gyönyörű és precízen megszerkesztett képei a legnagyobb élő olasz mester hatásáról árulkodnak. Elég volt a titokzatoskodó, várakozó pillantásokkal teli előzetest látnunk ahhoz, hogy a velencei filmfesztivál legjobban várt filmjei közé lépjen elő a L’attesa.
Ha a fia távollétében annak menyasszonyával (Lou de Laâge) ismerkedő Juliette Binoche-sal is olyan fantasztikus módon tudott együtt dolgozni a rendező, mint Toni Servillóval szokott Sorrentino, akkor óriási meglepetésre készülhetünk. További biztató előjel, hogy olasz kollégái többségével ellentétben Messina filmjét nem a Horizontok elnevezésű szekcióba, hanem a fő versenyprogramba válogatták be.
Vetítik: Toronto
A Maggie’s Plan című romantikus komédiában egy fiatal nő próbál a saját lábára állni New Yorkban, és közben megtapasztalja ennek a folyamatnak az örömeit és buktatóit. Aki látta a Frances Há-t, rögtön Greta Gerwig után kiált, és szerencsére a rendező is megtalálta őt a szerepre. Jelenleg Gerwignél nincs tökéletesebb színésznő a nagy tervekkel teli, nagyvárosban bukdácsoló nők megformálására.
A szereposztás kivételesen erős: Julianne Moore, Ethan Hawke és Bill Hader is feltűnik a filmben. Hawke boldogtalan akadémikusába szeret bele Gerwig, a férfinak azonban van egy excentrikus, szintén akadémikus felesége (Moore). Aki a sok búsongás és meghökkenés mellett nevetni is akar Torontóban, ezt a filmet biztos nem fogja kihagyni. Az alkotók nincsenek híján magabiztosságnak, azt ígérik, hogy a Maggie’s Plan új erőt ad majd a romantikus komédia műfajának.