Az idei nyárra jellemző tikkasztó kánikulai nap végén vagyunk, lassan kezd elviselhetővé válni a hőmérséklet. A Kút stábja ma éjszakai forgatásra készül, de korábban sok napot dolgoztak 38 fokban is a Csákvár közelében elterülő puszta közepén felhúzott díszletekben.
A stábot villanypásztor védi az arra kószáló tehenektől. Elviselni ugyan nem volt könnyű a hőséget, de a filmnek jót tett:
a történet sarokpontja, hogy a cselekmény őrült melegben játszódik.
Így az ebből fakadó tompultságot már nem kellett eljátszani a színészeknek, jött az magától is.
Ma naplementében üldögélnek a tábortűz mellett, és szalonnát sütögetnek, miközben persze tovább bonyolódnak közöttük a konfliktusok. A Kút ugyanis pár ember közös drámáját meséli el, akik egy elhagyatott benzinkúton rekednek, és mire tovább tudnak menni, mindannyiuk élete megváltozik.
A csapat egy része prostituált, egy másik része őket futtatja, a harmadik része pedig a benzinkúthoz köthető figura.
Gigor Attila, a film írója és rendezője a címet metaforának szánja: egy olyan helyet lát benne, ahol mindenki töltekezhet, mielőtt folytatni tudja az életét.
Lassan gyülekezik a stáb, a sminkesek és fodrászok már kezelésbe vették a színészeket. Összeszokott csapat: a forgatás felén már túl vannak. Trokán Nóra vastag szemöldököt és frufrut kap, Pokorny Lia sötét karikákat a szeme alá és fáradt ráncokat, Jankovics Péter, a film férfi főszereplője pedig póthajat. Az övé már régóta ritkul, és most eltüntetik a kopasz részt. "Amikor először ragasztották fel a műhajamat, és néztem, ahogy fiatalodom vissza, az azért fura volt. Ha nem is küzdök vele, de próbálom elfogadni, hogy ez van."
A filmben egy fiatalabb srácot játszik, akit gyerekkorában elhagyott a az apja, és most elindul, hogy felkutassa, és utánajárjon, mi közös van bennük. Így kerül a kútra, ahol találkozik a kurvákkal, és egyikükkel szerelmi viszonyba keveredik.
"Amikor elhatároztam, hogy színész leszek, még azt hittem, azért csinálom, mert olyan jó dolog mások bőrébe belebújni" - meséli Jankovics. "Ma már úgy állok hozzá, hogy minél inkább szeretnék a saját bőrömben maradni. Ez kell ahhoz, hogy minél hitelesebben tudjak ábrázolni egy karaktert. Azokat a dolgokat igyekszem kibányászni magamból, amiket magam is megtapasztaltam, és amik párhuzamosak lehetnek a figura életével."
Bár filmes tapasztalata nincs sok (korábban csak apró szerepeket játszott amatőr vagy külföldi produkciókban), nem tűnik idegesnek. Bízik Gigorban, akivel dolgozott már a Szputnyik Hajózási Társaságban, és akivel sok hasonlóságot fedeztek fel egymásban. A szerep is így került hozzá: Gigor már az írás folyamatában rá gondolt, mert benne látta meg azt, akit önmagáról mintázott.
"Amatőr színészként kezdtem, és csak azért nem érzem magam elvetélt színésznek, mert szerintem az írás valójában introvertált színészet" - mondja Gigor arról, mit jelent, ha önmagát írja bele egy szerepbe. "Amikor írok egy karaktert, mindig tudnom kell, mit miért tesz és mond, és miért éppen úgy. Ilyen értelemben minden karakterbe magamat írom bele. A fizikai agresszió például mérhetetlenül távol áll tőlem, most mégis írtam egy olyan figurát a történetbe, akinek ez az egyik legfontosabb tulajdonsága, és tökéletesen meg is értettem."
Ezt a figurát történetesen nem egy színész, hanem Horváth Csaba koreográfus-színházrendező alakítja, a többiek szerint félelmetesen. És olyan alázattal, hogy képes volt a csaknem 40 fokos hőségben egész nap a porban fetrengve dolgozni egy verekedős jeleneten, amitől másnapra mindkét szeme begyulladt.
A másik agresszív figurát - a lányok őrző-védőjét - sem hivatásos színész játssza, hanem a film producere, Pusztai Ferenc. Atlétatrikó, kopasz fej, barnított szakáll a jelmeze, és a filmidő majdnem kétharmadában jelen van.
"Szeretem ezt csinálni, de amikor arra gondolok, mit szeretnék elérni a filmszakmában, miben szeretnék sikeres lenni, mindig producerként látom magam" - szögezi le, de azért lehet tudni róla: szeret minden filmjében felbukkanni, legalább egy statisztaszerepben (A nyomozó-ban egy tévé képernyőjén tűnt fel, a Pál Adrienn-ben orvos volt, a Szabadesés-ben liftszerelő).
Itt most véletlenül jutott neki nagyobb feladat, mert a figura az elején még csak apró mellékszereplő volt.
Ő is elment a castingra, megmérkőzött színészekkel
(nem tudja, kikkel, mert ebből szándékosan ki akart maradni), és Gigor az után adta neki a szerepet, hogy konzultált róla néhány kollégájával.
Bár élvezi a színészkedést, azért nem tud a bőréből kibújni: a forgatási szünetekben a gyártásvezetővel tárgyal, és a stábot figyeli. Nem kell aggódnia: a munkálatok érezhetően jól haladnak, nyugodt a hangulat.
Közben Trokán Nóra lép ki a sminkből, mintha egy másik ember volna. Ruha sincs sok rajta, de leginkább a feje változott meg. Egy "ami a szívén, az a száján"-típusú roma lányt játszik, aki régóta dolgozik prostiként, és sosem lelkizett rajta.
A stábban azt suttogják, el fogunk ájulni az alakításától.
"Nagyon örülök neki, hogy egy karakteresebb szerep talált meg, mert színpadon már játszottam szélsőséges szerepet, de filmen még nem" - mondja.
Neki furcsa, hogy mások finomabb és nőiesebb jelenségnek látják, mert ő könnyen megtalálta magában ezt a karaktert.
"Ez fontos, mert filmen ordít a vászonról, ha valaki nem önazonos. Az igazi feladat most az, hogy megteremtsem azt a lazaságot és gátlástalanságot, amivel Hajni rendelkezik. Úgyhogy előfordul, hogy ebben az állapotban maradok a forgatás tizenkét órájában, és beszólogatok a stábtagoknak. De mindenki érti, és Hajninak hív akkor. Jó játék."
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a film nem prostikról szól
- veszi át a szót Gigor. "Az egy olyan érzékeny szociális téma, amit ebben a történetben nem tudunk kibontani. Én csak olyan lányokat írtam a történetbe, akik Svájcba járnak dolgozni, és a főszereplő srácnak az a mániája, hogy az egyiket meg szeretné menteni. A film valódi témája az, hogy hol húzzuk meg a határt a férfi és női szerepek között. Abban a pillanatban, hogy megszületett az a jelenség, hogy pornósztár, vagyis hogy valaki sztár lehet a prostitúcióval, engem elkezdett érdekelni ez a kérdés. A filmben főleg Marcsi karaktere hiszi azt, hogy ez egy létező karrier."
Marcsit pedig Kurta Niké játssza, akivel Gigor együtt dolgozott a Terápia második évadában. Ott kiderült, milyen jól megy nekik a közös munka. "Nagyon értem, mit szeretne, ő pedig nagyon jól vezet színészt" - mondj Kurta Niké. "Ez most különösen fontos, mert nagyon kevés idő van mindenre. Ha nem volna meg a bizalom, nem is tudnánk megcsinálni."
A szerep kedvéért oldalt felnyírták a haját - amin kicsit azért elpityeredett. ("Két év, mire visszanő!" - mondja.) Gigornak erre azért volt szüksége, hogy "konzumpunknak" láttassa, vagyis olyan fiatalnak, akinek még a lázadása is közhelyes, megmosolyognivaló.
Marcsi jó családból jön, az apja ügyvéd, az anyja háztartásbeli, és részéről a kurválkodás dacból fakad. Azt hiszi, elég jó nőnek lenni ahhoz, hogy valakinek összejöjjön az élet. Hogy ilyen létezik-e a valóságban, arra Niké azt mondja: "Szerintem az életben ennél még sokkal cifrább történetek akadnak. Az, hogy honnan indul az ember, még nem predesztinálja arra, hol fog kilyukadni.
Számtalan félresiklott életről tudunk, ami tökéletes családi környezetből indult.
Ez nem fikció vagy költészet. Az én szerepem az, hogy elszántan haladjak lefelé, és készüljek kútba ugrani." Tessék, még egy verzió a cím üzenetére.
Közben megérkezik a másik két kurvát alakító színésznő, Irma Milovic és Pokorny Lia is. Bár nem beszélnek közös nyelvet, mert Irma horvát színésznő, aki egy belgrádi színházban játszik szerbül, azt állítják, órákig képesek elbeszélgetni egymással, a forgatáson röhögtetik egymást, és valahogy megosztják egymással a legmélyebb családi titkaikat is. "A színészek univerzális, közös nyelve" - magyarázza Irma, és kacsint egyet Lia felé.
Lia is ódákat zeng Gigorról, akivel korábban a Centrál Színházban dolgozott.
Nagyon ritka, amikor egy színész azt érzi, hogy a rendező okosabb nála.
Általában azt gondoljuk magunkban: »Mondjad csak, hülyeség, én jobban tudom.« Attila viszont mindig tud csavarni egyet a dolgon, olyan instrukciókat ad, hogy »Nahát, ez nem jutott eszembe!«.
Habár Pokorny Lia minden kétséget kizáróan bomba formában van, a film nézői ebből nem sokat fognak érzékelni. "Érdekes, de nagyon kevés olyan szerepet kapok, amiben nem csúfítanak el, de ez nekem nem baj. A hibákat megmutatni és nem elfedni - ez a színésznek is segít abban, hogy elfogadja magát. Ha folyton arra kéne figyelnem, hogy hogyan tartsam magam, kiléphetek-e az utcára smink nélkül, az iszonyú para volna. Sokkal hálásabb is a hibákat eljátszani, mint a tökéletességet, hiszen senki nem szép, okos, gazdag, frappáns és bölcs egyszerre."
Liáról a Beugró óta köztudott, hogy az improvizálás mestere, és most talált egy olyan rendezőt, aki nyitott erre. Trokán Nóra is azt meséli, egy ideje mintha Gigor "elengedte volna a kezét", és hagyja, hogy a figurát egyedül formálja. "Persze, mert ha jól megy a munka, a színészek ötleteket adnak, és az sokszor sokkal jobb, mint amit én írtam" - mondja Attila. "Pláne igaz ez a női karakterekre, akikkel kapcsolatban amúgy sem vagyok magabiztos.
Az én korlátozott férfigondolkodásom nyilván nem tudja olyan jól megfogalmazni az ő figurájukat,
ezért is múlik annyi a szereposztáson. Nem is értem azokat a rendezőket, akik ragaszkodnak ahhoz, amit egy monitor előtt kitaláltak."
A poénokat sem félti, annál is inkább, mert a Kut-at nem szánja vígjátéknak. "Nem próbáltam humoros filmet írni, ezért meg is lep, amikor esténként visszanézzük az anyagot, és néha viccesnek tűnik.
De engem A nyomozó esetében is meglepett, hogy sokan mulatságosnak találták.
Szerintem az élet önmagában ironikus. Én ezt a filmet inkább egy szerelmi drámának szánom. Egy tök szép szerelmi történet lesz, ha összejön."
Pusztai szerint a Coen testvérek filmjeihez hasonlítható az a műfaj, amiben Gigor alkot. Ami lehet akár a legvéresebb krimi is, de az élet banalitása miatt muszáj rajta nevetni. Mivel most a forgatással párhuzamosan zajlik a vágás is (az épített díszletet ugyanis a felvételek végeztével lebontják, és nem lehet később pótforgatást tartani), már van némi fogalmuk arról, mit is fognak látni a nézők. "Folyamatosan látjuk, hogy formálódik az anyag, és hát, nagyon jól néz ki. Akik A nyomozó humorát várják, azok nem fognak csalódni" - nyugtat meg mindenkit Pusztai.