A Toldi-t végül nem vállalta be a Filmalap, helyette a Kincsem című romantikus kalandfilmet bélelte ki több mint kétmilliárd forinttal. Nagy a nyomás az alkotókon, hiszen a rendszerváltás óta nem készült ennyire drága magyar film. A Kincsem-mel járó nagy felelősséget az alkotók is átérzik: a főszerepet játszó Nagy Ervin élete legfontosabb feladatának nevezte a filmet, amikor kint jártunk a forgatáson, a producer pedig egy hazai filmekre nem jellemző, grandiózus látványvilágot ígér, lesznek olyan képek, „amiktől leesik az állunk”.
A Kincsem egy bosszútörténet lesz, melyben a magyar csodaparipa tulajdonosa, Blaskovich gróf a lóversenypályán vág vissza apja gyilkosának, Ferenc József bizalmasának számító Otto von Oettingen bárónak. A magyar gróf még az ellenfele felvilágosult lányát is elcsábítja, akit Petrik Andrea (Utóélet) játszik a filmben. Mi lesz ebből? Hídember-szerű ósdi dögunalom? Vagy egy vérpezsdítő kardozós-szerelmes kalandfilm, amit évtizedek múlva is szívesen újranézünk majd? Szurkolunk az utóbbinak, a Star Wars előtt a mozikban futó teaser előzetes ígéretesnek tűnt.
Mikor jön? Decemberben.
Az idén egy újabb, izgalmasan hangzó műfajjal színesedik a magyar film palettája: A legyőzhetetlenek című raftingos kalandfilmmel és A fekete múmia átka című virtuóz Rejtő-adaptációval már bizonyító Madarász Isti egy időkavarós thrillerrel debütál a mozikban. Elmondása szerint lesz olyan bonyolult a történet, mint amilyen a Vissza a jövőbe 2-é volt, de aki az Eredet-et követni tudta, annak a Hurok-kal sem lesz problémája. Az időutazást gondosan felépítették, Madarász akár egy italra is meghívja majd azt, aki hibát talál benne.
Valahol mélyen egy romantikus film lesz, amelyben az illegális gyógyszerkészítmények csempészésével foglalkozó főszereplő lehetőséget kap, hogy helyrehozza elszúrt életét. A barátnője meghal, de aztán úgy kezd csavarodni a történet, hogy újra átéli korábbi eseményeket. A Jóban-rosszban Tamás atyájaként elhíresült Száraz Dénes és a magyar filmbe idén mindenképpen berobbanó Martinovics Dorina játssza a két főszerepet, akkora „érzelmek dúlnak köztük, hogy szinte leesnek a vászonról”. Csupa szimpatikus dolgot mondott nekünk a filmjéről Madarász, kívánjuk, hogy a gyakorlatban is képes legyen megvalósítani az elképzeléseit.
Mikor jön? Április közepén.
Till Attila a mozgáskorlátozottak és a bűnözők világát keveri össze az év egyik legjobban várt magyar filmjében: kerekesszékes gengszterfilmet készített, amelyben Thuróczy Szabolcs deréktól lefelé lebénult bérgyilkosként leckézteti meg az alvilág pöffeszkedő figuráit. Éppen kést kapott a combjába, amikor a forgatáson jártunk, de állítólag lesz ennél még sokkal keményebb akció is. Kerekesszékes Clint Eastwoodként bűnös dolgokat művel ugyan, de ezzel még a lehető legjobbat teszi a film másik két mozgássérült főszereplőjével, akik így belekóstolhatnak az életbe.
A gengszterszál csupán egy része a filmnek, Tilláéknak feltett szándékuk, hogy hiteles módon avassák be a nagyközönséget a mozgáskorlátozottak világába. Komoly előtanulmányokat végeztek, a három főszerepből kettőt mozgáskorlátozott ember játszik el. Fenyvesi Zoltánnak és Fekete Ádámnak legtöbbször színészkedni sem kell, elég ha önmagukat adják, és ez a természetesség a valóság és a fikció hatásos keveredését fogja eredményezni a szándékuk szerint. Akik már látták a Tiszta szívvel-t, lelkesen áradoztak róla, sőt olyan véleményt is hallottunk, hogy ha ez egy amerikai film lenne, Thuróczyt simán Oscar-díjra jelölnék az alakításáért.
Mikor jön? Áprilisban.
A nyomozó című fenomenális krimije miatt a magyar film megmentőjeként ünnepeltük Gigor Attilát 2008-ban, de aztán teltek-múltak az évek, és nem jött a folytatás. A férfi, akit nem lőttek le című fekete humorral átitatott drámáját négy-öt éves előkészület után jegelte, és helyette a Kút című filmtervét forgatta le, amelyben pár Svájcba tartó kurva busza lerobban egy benzinkútnál, és a várakozás közben „szerelmek szövődnek, halálesetek történnek”. A rendező kihangsúlyozta, hogy nem a prostitúcióról forgatott filmet, hanem arról „hogy merre halad ma a férfiasság és a nőiesség”.
Pusztai Ferenc producer szerint a Kút a Coen testvérek filmjeihez hasonlít, és ezt az ígéretes rokonságot a markáns vonalakkal felrajzolt szereplők is alátámasztják. Trokán Nóra egy "ami a szívén, az a száján"-típusú roma lányt játszik, akiről azt suttogták a forgatáson, hogy el fogunk ájulni az alakításától. Mellette Kurta Nikére (vele már a Terápia második évadában is dolgozott együtt Gigor) vagyunk még nagyon kíváncsiak, akinek a karaktere dacból áll kurvának.
Mikor jön? Szeptember végén, október elején.
A kultikus Moszkva tér-nek a rendszerváltás adta a mozgalmas hátteret, majd a Szezon-nal és az Overnight-tal a rendszerváltás utáni Magyarországot térképezte fel Török Ferenc, hogy aztán a Senki szigeté-vel hirtelen váltással feloldódjon egy kortárs mesevilágban. Az 1945-tel ismét egy új arcát mutatja meg a rendező, először forgat egy olyan korról, amiről nincsenek személyes emlékei. Kevéssel a második világháború vége után járunk, a nácik már eltakarodtak, a szovjetek már bent vannak, de még él a remény, hogy demokratikus választásokkal egy szebb utat is vehet az ország jövője.
A fekete-fehér film egy hegyaljai faluban játszódik, ahol a szovjet tankok mellett készülnek a jegyző fiának az esküvőjére, valamint nagy meghökkenést keltve hazatér két ortodox zsidó férfi, akiket 1944-ben hurcoltak. Angelusz Iván hiánypótló filmnek írta le az 1945-öt, amely a magyar vidék kibeszéletlen traumáival foglalkozik egy sorsdöntő esztendőre fókuszálva. A háborús dráma főbb szerepeiben Rudolf Pétert, Nagy-Kálozy Esztert, Szabó Kimmel Tamást, Sztarenki Dórát és Tasnádi Bencét láthatjuk majd. Azért reméljük, a címét még megváltoztatják, mert a mostani formájában eléggé nehezen kereshető a Google-lel.
Mikor jön? Ősszel.
Vranik Roland Fekete kefe című abszurd komédiáját nagyon szerettük, négy nagyvárosi fiatal műveli benne rendkívül viccesen a semmittevést. De ezt most gyorsan felejtsük is el, ugyanis az Állampolgár egy nagyon más film lesz. Dokumentarista megközelítéssel mesél egy nagyon is aktuális és kényes témáról, a bevándorlásról, a beilleszkedés nehézségeiről. Egy tisztán, empátiával és felelősséggel fogalmazó hangra most hatalmas szükség lenne, hiszen ha a menekültekre terelődik a szó, rögtön áradni kezdenek a féligazságok, és az érveket maga alá temeti a gyűlölködés.
Az Állampolgár életszerűségét erősíti, hogy nem színészek, hanem valódi bevándorlók játsszák a két főszereplőt, így azok a saját élményeikből is tudtak meríteni. Dr. Cake Baly Marcelo a BKV-nál dolgozik, Arghavan Shekari angolt és jógát tanít egy óvodában. A filmben három ember sorsa fonódik össze: a középkorú, fekete-afrikai Wilsont egy magyar-történelem szakos tanár (Máhr Ági) oktatja, hogy a férfi letehesse az állampolgári vizsgát. Egyszer csak megjelenik Shirin, a fiatal perzsa lány, akinek névházasságot kell kötnie valakivel, hogy Magyarországon maradhasson.
Mikor jön? Szeptember végén.
Enyedi Ildikó az 1998-as Simon mágus után tizennyolc évvel jelentkezik megint nagyjátékfilmmel. A két főhős a való életben gyűlöli egymást, álmaikban viszont rendszeresen találkoznak, és szarvasként járják az erdőt. Tudat alatt már egymásra találtak, de a neheze még hátra van, valahogy a valóságban is össze kell jönnie a betegeskedő, idősödő férfinak és a zárkózott, ám nagy lángon égő fiatal nőnek.
Enyedi abszurd elemekkel megtűzdelt, fanyar humorú szerelmi melodrámája egy vágóhídon játszódik, Borbély Alexandra alakítja benne a nehezen beskatulyázható, jó humorú és őszinte női főszereplőt, filmbéli partnerét pedig Morcsányi Géza, a Magvető kiadó egykori igazgatója játssza. Amatőr színész ugyan, de ő volt az ideális választás, mivel Enyedi szerint az „életében is ezt az egy szerepet kell eljátszania”. A Testről és lélekről a konzervatív világ kötöttségeiből akar majd minket kiszakítani, és arra bátorít, hogy hallgassunk egy kicsit az ösztöneinkre, és ne féljünk az ismeretlentől.
Mikor jön? Ősszel.
A fékezhetetlen agyvelejű Buharov testvérek új őrülete az egyetlen film a cikkünkben, ami nem állami támogatásból készült, hanem egyedülálló produceri összefogással jött létre. Gróf Batthyány Ervinről, az anarchizmus tanának követőjéről szól, aki az egyház és a helyi földesurak tiltakozása ellenére reformiskolát nyitott a birtokán, és akit Ady Endre is többször a védelmébe vett. A gróf száz évvel a halála után ismét feltűnik a világban, és rádöbben, hogy szinte semmi nem valósult meg az uralomnélküliség utópiájából. Újra reformiskola alapításába fog, és szellemi partnereket toboroz.
Ez egy napjainkba helyezett, így a jelen problémáira még direktebben reflektáló életrajzi filmnek tűnhet első látásra, de valójában ennél sokkal furcsább műről van szó. Posztapokaliptikus hangulata lesz, a gróf pedig így elmélkedik benne: „Baszunk, eszünk, alszunk, iszunk, meghalunk, és ami ebből kitüremkedik, az a történelem.” „Pszichedelikus kripto-anarcho-buddhista nekrorealista propaganda film lesz” - jellemezte beskatulyázhatatlan alkotását a rendező.
Mikor jön? Március 15-én.
Herendi Gábor reklámfilmrendezőként szerzett magának először nevet, aztán a Valami Ameriká-val elkészítette a múlt évtized egyik legsikeresebb játékfilmjét. A többek között a Gyula című parádés humorú Telekom-promót jegyző Kostyál Márk is egy hasonlóan sikeres karrierváltásban gondolkodik: a reklámfilmes tapasztalatait felhasználva akar minket lenyűgözni meglepő vizuális koncepcióval dolgozó nagyjátékfilmes bemutatkozásával, amelyben egy nagyvárosi léttől besokallt srác vidéken kezd új életet, és hamarosan a helyi kiskirállyal támad komoly nézeteltérése.
„Van a filmemnek egy mottója, hogy nem lehetsz az életedben menekülő állat” – mesélte a rendező a film.hu-nak. A főszereplő beleáll a helyi erős emberrel felvállalt konfliktusba, és közben „vagy megszületik egy férfi, vagy elbukik”. A westernes alaphelyzetből kiinduló drámát jobbára határon túli magyar színészekkel forgatta le Kostyál, azt akarta, hogy új, a vidéki környezetben hitelesnek tűnő arcokkal találkozzon a közönség.
Mikor jön? December elején.
Flieaguf elköszönt a Csak a szél realista ábrázolásmódjától, és egy fantáziavilágot épített fel a Liliom ösvény-nyel. Filmjében végig egy anya-gyermek kapcsolatra koncentrál, kettejük belső utazása során a mesék segítségével fedi fel a múlt titkait a Stefanovits Angéla által játszott szülő. Mindkettejüknek a mágia, a mese, a valóság és a képzelet keveredése segít feldolgozni a múltat.
Hipnotikus hatású, buja természeti képekkel átszőtt filmet várunk, amely nem megsemmisíti majd az embert, mint a Dealer, hanem egy nyugtató, gondolatainknak szabad folyást engedő utazásra visz majd. Azért lesznek sötét, démoni félelmeket előhívó részei is: egy „keményebb Andersen mesé”-vel vont párhuzamot egy interjúban, amikor a film atmoszférájáról mesélt.
Mikor jön? Áprilisban.
A Napló gyermekeimnek és A temetetlen halott rendezője egy tabutémához nyúl legújabb filmjében: két idősík között ugrálva sejlik fel a háborús gyerekek sorsa, akik a szovjet megszállás idején néha szerelemből, de leggyakrabban erőszakból születtek. Szégyent jelentettek az anyáknak, így gyakran nevelőszülőhöz kerültek, a társadalom szélére sodródtak. Fontos, kibeszéletlen téma ez, remélhetőleg a megvalósítási mód nem lesz túl ódivatú, és minél több korosztály figyelmét felkelti majd a film.
A jelenben Tóth Ildikó alakítja a főszereplőt, aki a súlyos beteg anyját játszó Törőcsik Marit meglátogatva egy elhallgatott titok nyomára bukkan. Az anya fiatalkori verzióját Törőcsik Franciska játssza. „Helyenként krimiszerű” – szól a jellemzés, és mi abban bizakodunk, hogy ez a nyomozás kellően fordulatos és izgalmas lesz, és beránt majd minket. A változatos helyszínek javára válhatnak a női érzékenységű drámának, a fővárosi és vidéki forgatás mellett Barcelonába és a Murmanszkot helyettesítő Lettországba is ellátogattak.
Mikor jön? Ősszel.
Egy vidéki településen járunk, ahol a helyi romák először állítanak ki egy csapatot, amivel aztán elindulnak a falubajnokságban. Veszélyes vállalkozásba kezdtek, hiszen a többi csapatot a hivatal emberei, a rendőrök, és más, hatalommal bíró társaságok alkotják, akikkel játszva az ember többször is meggondolja, hogy becsússzon-e vagy sem. A történet alapján a Brazílok simán lehetne egy újabb keserű szociodráma. Valójában azonban mesét kever a valóságba, és azt tűzte ki célul, hogy az etnikai feszültség ábrázolása mellett optimista, életigenlő életszemléletével reményt adjon, és vidám perceken szerezzen a nézőknek.
Farkas Franciska kitartóan munkálkodik azon, hogy generációja egyik meghatározó színésznőjévé nője ki magát. A Viktória – A zürichi expressz svájci prostituáltja és az Aranyélet vagány nővérkéje után most ismét fontos szerepben bizonyíthat Fekete Ernő, Schmied Zoltán és Nagy Dániel Viktor oldalán. Apró szerepekben Dobó Kata, Gryllus Dorka, Schell Judit is feltűnik. A színészek mellett az egyik fő helyszínt is ügyesen választotta ki a rendezőpáros, a noszvaji barlanglakások szolgáltak otthonul a falu roma családjainak.
Mikor jön? Ősszel.
„Akkor lennék a legboldogabb, ha utána, mikor kijönnek a nézők a moziból, kitörne a forradalom” – nyilatkozta nekünk Nemes Gyula az anarchista komédiájáról, ami arról híresült el, hogy több más politikus mellett Orbán Viktort is kivégzik benne szimbolikusan. A forradalom késlekedik, ugyanis a méhek eltűnéséről szóló Zéró-nak már 2015 nyarán megvolt a világpremierje a Karlovy Vary filmfesztiválon, de magyar bemutató azóta is várat magára. Egyetlen hazai forgalmazó sem vállalta be ezt a hibbant, kaotikus, a lázadáson néha gúnyolódó, máskor arra ösztökélő filmet, úgyhogy a rendező maga fogja forgalmazni.
Andy Vajna - aki a méhek nagy barátjaként egy pillanatra fel is tűnik a filmben - azt mondta a Zéró-ra, hogy „ez nem film”. És valóban, Nemes Gyula mindannak az ellenkezőjét hirdeti, mint amit a kormánybiztos filmkészítés terén követendőnek tart. Akinek imponál ez a provokatív stílus, azt szinte biztos, hogy a Zero is szórakoztatni fogja. Martina Kratka és Kovács Krisztián méztől ragacsos testtel szexel, aztán technikaellenes forradalmat robbantanak ki, ami odáig fajul, hogy lovakkal közlekednek a városban, és postagalambokkal kommunikálnak. A filmben Bódy Gábor és Lars von Trier fétisszínésze, Udo Kier is szerepel.
Mikor jön? Március 24-én.
A Régi idők focija és a Ripacsok rendezője nyolc évvel legutóbbi filmje, a Noé bárkája után ismét ott tart, hogy el akar valamit mondani nekünk a világról. Legújabb mozifilmje egy kosztümös, a tizenkilencedik század első felében játszódó road movie, melyben vándorszínészek abból a célból kelnek útra, azért áznak, fáznak és éheznek, hogy Pesten egy kőszínházhoz csatlakozhassanak.
Sándor Pálék humort és iróniát ígérnek, illetve azt, hogy a megtett kilométerek mellett komoly belső utazáson is átesnek majd az egymással összezárt karakterek. Tehetséges színészekből nem lesz hiány: az idősebb generációt Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter és Gáspár Sándor képviseli, míg a fiatalabbak közül a Veszettek-ben feltűnő ifj. Vidnyánszky Attilát és a Társas játék Lénáját, Martinovics Dorinát láthatjuk majd.
Mikor jön? Az év végén.