Tantárgy: alsós tantárgyak
Melyik filmben tanít? Okostojás (Rushmore, 1998)
Wes Anderson e korai remekművében az iskola új tanárnője csupa nagyszerű dologra inspirálja a tizenöt éves, nem túl eszes, ám annál szorgalmasabb Max Fischert: a fiú elintézi, hogy ne szűnjön meg a latinoktatás, óriási akváriumot építtet fel a milliárdos ismerősével az iskola számára, és még egy látványos, vietnami háborúról szóló darabot is rendez. A baj csak az, hogy mindezt azért teszi, mert első látásra belezúgott Ms. Crossba.
És ezért nem igazán tudom hibáztatni. Rosemary Cross már azzal a Fischer által megtalált, Cousteau kapitánytól származó idézettel belopta magát a szívembe, amit egy könyvtári könyvbe írt bele, és később az első igazi feltűnése a filmben sem törte meg a varázst. Lelkiismeretes, kiváló tanár, akinek minden szavát isszák a rá bízott alsósok, és aki pont annyira bizonytalan az érzéseiben, hogy az izgalmas legyen.
Tekintettel a helyzet szörnyű kényelmetlenségére, újból és újból nemet mond a fiú közeledésére, de aztán látva Fischer erőfeszítéseit, újból és újból megenyhül az irányába. Az Okostojás tanárnője rendkívüli dolgokat hoz elő a diákjából, és a rendező játékos, finom stílusa miatt ezek a grandiózus szerelmi vallomások csak a legritkább esetben válnak nyugtalanítóvá.
Tantárgy: történelem
Melyik filmben tanít? Moszkva tér (2001)
A stáblistán egyszerűen Tanár úrként szerepel Petya, Zsófi, Kigler, Ságodi osztályfőnöke, és így név nélkül talán még egyszerűbb Kovács Zsolt gesztusainak némelyikéből a saját gimnáziumi tanárainkat felismerni. Életunt, belassult viselkedése ne tévesszen meg senkit, a maga módján gondját viseli az osztályának.
Ha ez egy amerikai stílusú film lenne, akkor a pofátlan hazugságokat tartalmazó történelemkönyvet minimum kidobnák az ablakon, és az ofő drámai beszédet tartana arról, hogy közeleg az idő, amikor ’56-ról szabadon lehet beszélni. A rendszerváltás hajnalán játszódó Moszkva tér azonban nem szakad el a magyar valóságtól, és nagy kijelentések helyett gúnyos és körmönfont mondatot ad a történelemkönyvet magasba emelő osztályfőnök szájába: „ami ebben áll, az elképesztően magas valóságtartalmú ugyan, de százszázalékosnak azért nem mondanám”.
A Tanár úr nem csupán az osztályteremben, hanem azon kívül is hasznos tanácsokkal látta el a diákjait. Az érettségi bulin magához hívja a teszetosza, Zsófiról ábrándozó Petyát, és még egy annál is nagyobb igazságot oszt meg vele, mint hogy ’56 forradalom volt: „Kisfiam, te egy pöcs vagy! A megoldás: oda kell menni hozzá. Oda kell menni.”
Tantárgy: ének-zene
Ebben a filmben tanít: Rocksuli (School of Rock, 2003)
Sok-sok éve összecsődítettem pár haveromat, és megnéztük a Rocksuli-t. A végén egyikük értetlenkedve nézett rám: „Most egy gyerekfilm miatt jöttünk át?” Dühös voltam, mert láthatóan nem értette, mennyivel többről van itt szó. Bugyuta, infantilis vígjátéknak álcázza magát, de valójában egy lelkesítő óda a rockzenéhez, amely megmutatja, milyen király érzés is feloldódni popszámokat hallgatva, illetve újfent bebizonyítja, hogy tizenévesként nincsen menőbb dolog zenekar alapításánál.
Dewey Finn profi szinten műveli a naplopás művészetét, ráadásul gond nélkül helyettesítő tanárnak hazudja magát, csak hogy összejöjjön a lakbérre való pénz. Sok gond van vele, de képtelenség rá haragudni a rockzene iránti olthatatlan szenvedélye miatt, amit aztán át is ragaszt a rá bízott gyerekekre. „A rock lelke a szabályszegés” – tanítja Finn, majd rámutat a helyzetben rejlő vicces ellentmondásra: „Dühösnek kell lenni a Főnökre, aki most én vagyok. Ki mer beszólni nekem?”
Imádtam volna egy Jack Blackhez hasonló, hiperaktív tanárt, aki koncertfelvételeket mutat, hangszereket nyom a kezünkbe, levezeti a táblán a popzene evolúcióját, és olyan fogalmakkal jön, mint mondjuk shoegaze vagy hardcore punk. Jack Black amúgy nem csak ugatja a zenét: a Tenacious D nevű együttesben játszik, és az sem volt véletlen, hogy ő játszotta el a Pop, csajok satöbbi-ben az öntelt, veszettül szórakoztató, hibátlannak vélt zenei ízlésével másokat nyomasztó bolti eladót.
Tantárgy: irodalom
Melyik filmben tanít? Holt költők társasága (Dead Poets Society,1989)
Senkit nem érhetett meglepetésként, hogy bekerült a legemlékezetesebb tanárok közé a Carpe Diem elvét hirdető, diákjait az életük minél teljesebb megélésére ösztökélő John Keating. Lehet hatásvadászattal vádolni a Holt költők társaságá-t, és ezeknek a vádaknak van is alapjuk, de nehéz kimérten nyilatkozni a filmről, ha még úgy is meghatódtam a padra felállós búcsúzkodástól, hogy a cikk kedvéért most csak beletekertem Peter Weir drámájába.
Ellenállhatatlan film egy ellenállhatatlan karakterrel, akit hallgatva újból és újból kedvem támad Walt Whitman kapitányos köszöntését ordítani. Tizenévesen feltüzeltek Keating szavai, imádtam, amikor a tankönyvből kitépik az idiótaságokat tartalmazó lapokat, és csodálatosnak tartottam azt a Thoreau-tól szármató idézetet, miszerint „Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét”. Kellenek a forradalmi lelkületű tanárok, mert ahogy Keating is tanítja, más és más nézőpontokból is meg kell tudni vizsgálni a dolgokat.
A csillogó szemű Robin Williamshez amúgy remekül illett a tanári szerep, és még csak nem is ismételte önmagát. A nyolc évvel későbbi Good Will Hunting-ban már egy nyugodtabb oldalát mutatta meg, miközben a Matt Damon által játszott matekzsenit próbálta rávenni arra, hogy ne tékozolja el a tehetségét.
Tantárgy: matematika
Melyik filmben tanít? Bajos csajok (Mean Girls, 2004)
Bár a cím alapján egy átlagos, amerikai gimnáziumban játszódó vígjáték is lehetne, a valóság az, hogy a Bajos csajok egy tinifilmes mérföldkő, amely joggal épült be az elmúlt években a popkultúrába, és joggal szenteltek neki hosszú, elemző cikkeket a tízéves évforduló idején. Pontos képet adott a gimnáziumi klikkek világáról, rengeteg szellemes idéznivalóval látta el a rajongókat, és a fanyar humorú matektanár alakjával még azt az állítást is megkockáztatta, hogy néha érdemes odafigyelni arra, amit a katedra mögül mondanak.
Ms. Norbury tulajdonképpen a film erkölcsi iránytűje, aki kezdetben hiába próbál hatni a főszerepet játszó Lindsay Lohanra, a partvonalra szorul, mert a lány azzal van elfoglalva, hogy barátokat szerezzen, majd beépüljön a legnépszerűbb klikk, a plasztikok közé. Pedig ha odafigyelt volna Norburyre, sok kellemetlenségtől megkímélhette volna magát. Például hogy azzal csak magát alázza, ha butának tünteti fel magát, és így próbál egy fiúhoz közel kerülni, vagy hogy a népszerűség nem minden, nincs abban semmi ciki, ha beáll matlétának, vagyis eljár matekversenyekre.
A tanárnő nagy pillanata akkor jön el, amikor az iskolában kitör a káosz, ő az egyetlen, aki úrrá tud lenni a helyzeten. Javaslatára kibeszélik a klikkek között és a klikkeken belül felgyülemlett feszültséget, az egymásról terjesztett hazugságokat, sértéseket. A filmet író Tina Fey kedvenc gimnáziumi tanáráról mintázta Norburyt, aki egy ritka képesség birtokában van: képes a diákok nyelvén beszélni, önironikus stílusa miatt nem tűnik prédikációnak, amit mond, így kezelni tudja a diákok önértékelési zavaraikból fakadó problémákat.
Tantárgy: gyógypedagógus
Melyik filmben tanít? A csodatevő (The Miracle Worker, 1962)
Éppen elég nehéz lehet a tanárok mindennapos küzdelme, amikor dacos, a lázadást ösztönösen művelő kamaszok figyelmét próbálják megragadni. A bostoni vakok iskolájában nevelkedő, gyengénlátó Annie Sullivan azonban még egy ennél is nagyobb hőstettre vállalkozott: miután leérettségizett, egy tehetős alabamai család meghívására elment nevelőnőnek egy betegség következtében megvakult, süketnéma gyerekhez. A gyereket Helen Kellernek hívták, akiből később elismert író és politikai aktivista lett.
A csodatevő tulajdonképpen két makacs, céljait durva módszerekkel megvalósító ember küzdelme. Közös nyelv híján a kislány tör-zúz, ide-oda dobálja magát, amikor nem tetszik neki valami, Sullivan pedig engedelmességre, de legfőképpen a külvilággal való érintkezést lehetővé tevő jelbeszédre tanítja a megvadult, elkényeztetett gyereket.
Pofozkodásig fajuló, hosszan mutatott harcuk néha az elviselhetetlenségig fokozódik, akár az az érzésünk is lehet, hogy egy horrort nézünk, és legszívesebben ráordítanánk Sullivanre, hogy hagyja abba. Pedig amit csinált, hiába tűnik kegyetlennek, szükséges volt. Megteremtette a lehetőségét, hogy egy vak, néma és süket ember megismerhesse az őt körbevevő világot. A Diploma előtt-ben Dustin Hoffmant elcsábító Anne Bancroft méltán kapott Oscar-díjat testileg is lelkileg is megterhelő, egyszerre inspiráló és kellemetlen érzéseket keltő, provokatív alakításáért.
Tantárgy: archeológia
Melyik filmben tanít? (Indiana Jones-kvadrológia)
Volt egy tanárom geográfus szakon, aki nem száraz adatokkal untatott minket az óráin, hanem a saját kutatási eredményeit és utazási élményeit felhasználva tette izgalmassá Amerika vagy mondjuk Antarktisz földrajzát. Egészen más úgy Tűzföldről vagy az Atacama-sivatagról tanulni, hogy közben egy olyan fickó beszél róla, aki járt is ott, és a saját képeit mutogatja. Indiana Jones ennek a tanártípusnak az idealizált, meseszerűvé dagasztott változata.
Az archeológusprofesszort keveset látjuk a tanteremben, hiszen elveszett városok, legendás kincsek után kutat, de abból a pár, tanítással eltöltött percből is kiderül, hogy karizmatikus oktató, akiért a diákjai megvesznek. Egyikük egyenesen szerelmet vall neki egy szemhéjára festett üzenettel. A Frigyládát, máskor Krisztus kelyhét kereső Indiana Jones amúgy a valóságban is rengeteg embert nyert meg a régészet számára.
Az első és a harmadik részben szereplő John Rhys-Davies arról számolt be, hogy legalább 150 olyan régésszel találkozott, akik az Indiana Jones-filmek miatt kaptak kedvet az archeológiához. Statisztikailag is kimutatható a tudományterület iránti érdeklődés növekedése, elég ránézni, hogy az első film előtt és után hányan jelentkeztek erre a szakra – nyilatkozta Fredrik Hiebert régész a National Geographicnak.
Más karakterekről nem találtunk ehhez hasonló adatokat, de így sem tévedhetek nagyot, ha azt mondom, Indiana Jones a filmtörténelem leginspirálóbb tanára, ő változtathatta meg a legtöbb néző életét. Egy adott tudományterület népszerűsítéséhez persze nem kell mozihősnek lenni. Elég hozzá egy igazán jó tanár is, aki a saját, kevésbé kalandfilmbe illő példájával is arra ösztönzi a tanítványait, hogy hasonló pályát válasszanak maguknak.