Mi indított arra, hogy a gólyatábori nemi erőszakról forgass filmet?
Több éve eszembe jutott, hogy egy gólyatábor jó helyszín lenne egy filmhez, de aztán ezt teljesen elfelejtettem. Aztán tavaly tavasszal láttam az unokaöcsém, Kárpáti Pál és Zsigó Anna dramaturg NEM - De hogy nem? című színdarabját, ami különböző erőszakesetekről szól. Abban az egyik rész a gólyatábori erőszakot idézi föl. Ez alapján beugrott egy saját történet: egy vonatos hazaút kevés jelenettel, ahol egy-egy szóból, villanásból rakhatnánk össze, mi történt.
A filmed akkor kezdődik, amikor indulnak haza a diákok a gólyatáborból. Nem is volt olyan verziója, ami nemcsak a hazautat mutatja meg, hanem magát a nemi erőszakot is?
Nem, mert arra gondoltam, hogy azt a néző képzeletére bízhatjuk, és inkább arra fókuszálunk, hogy járnak el egy ilyen ügyben, és hogyan próbálják a szőnyeg alá söpörni.
Az kiderül a filmből, hogy a jogi kar gólyatáborában történt az erőszak. Kerestek már meg titeket az egyetemtől, hogy rossz hírüket keltitek?
A film producereit ma megkeresték. Ők mondták nekik, hogy ez egy fikciós film. A cikkek lehet, hogy az ELTE jogi karának gólyatábori esetéről szóltak, de a film nem, ez egy fiktív egyetem jogi kara. Ettől megnyugodtak.
Volt egy olyan érzésem, hogy az ember, aki elkövette a nemi erőszakot, mintha jobban érdekelne téged, mint az áldozat. Vagyis a közeg, amiben ez megtörténhet, fontosabb, mint az, hogyan történhet meg egy ilyen.
Ez egy közérzetfilm: 2010-es évek, Magyarország. Ahogy ezeket az ügyeket kezelték, elég jól visszaadja azokat a hangulatokat, illetve alá-fölé rendeltségi viszonyokat, amik ma jellemzők. Horváth-Szabó Ági producerrel arról beszéltünk,
fontos rámutatnunk arra, hogy akik felelősek ebben a helyzetben, hogyan viselkednek.
Ezért van fókusz a HÖK-elnökön is.
Te voltál HÖK-ös?
Nem. Az én életemben nem volt jelentős szerepe a HÖK-nek, de van egy barátom, aki egyetemi oktató lett, és amikor hallotta, hogy miről csinálok filmet, elborult az arca, hogy hú, ez komoly. Náluk mindegyik szak életére rettentő jelentős hatással van a HÖK.
Számítasz arra, hogy HÖK-ellenesnek kiáltják ki a filmet, és ebből kellemetlenséged származhat?
Szerintem
aki magára veheti ezt a filmet, az vegye is magára, nagyon.
Aki meg nem, az ne vegye magára, hanem intézze jól az ügyeket. Amúgy ez az aspektus nemcsak konkrétan a HÖK-ösökről szól, hanem tágabb értelemben a hatalommal, pozícióval rendelkező emberekről, akik mindezzel visszaélnek.
A film elején elhangzó gusztustalanul szexista dal szövegét te írtad, vagy gyűjtés?
Az egy létező dal, benne volt az unokaöcsémék darabjában is. Szerintem ez egy nagyon régi dal, olyan is a szövege. Archaikus dumák vannak benne: bordélyház, zabigyerekek. Ilyet nem mond egy mai fiatal. Ez egy sok évtizedes jogászdal lehet.
Mennyire mélyen ástad bele magad a témába? Beszéltetek áldozatokkal? Vagy esetleg HÖK-ösökkel?
Nem. Ez egy fikciós történet, ezért nem gondolom, hogy ennek ilyen módon utána kellene járni. Cikkeket, tanulmányokat olvastam, illetve korábban hallottam egy ismerős esetéről. A színészekkel is sokat beszélgettünk erről, ezek alapján raktuk össze.
A rajzból a lány tarkóján arra lehet következtetni, hogy az erőszak az utolsó éjszaka történt. Összeraktad magadban, hogy pontosan mi történhetett a film kezdete előtt?
Igen, írtam egy novellaszerű vázlatot, Nagy Katica, a főszereplő lány kérte. De ez csak munkaanyag volt.
Az utolsó jelenetben sokáig mutatja a kamera a HÖK-elnök arcát. Szerinted ott mi suhan át az agyán?
Szerintem azt érzi, hogy most ezt az ügyet is jól megoldotta. Magabiztosság van benne.
Eddig is mindent le tudott taposni, és ezután is így fognak menni a dolgok.
Nekem az is eszembe jutott, hogy már korábban nyugtázta, hogy minden oké, és a taxiban már csak arra gondolt, milyen jó dolgok történtek a táborban. Esetleg valamelyik csaj jutott eszébe, aki ott az állomáson levette a pólóját, hogy rá kellene mozdulni.
Igen, ahogy mondod. Persze. Az egészet ő szervezte meg, és megint jól sikerült a tábor.
És a vonaton a lánnyal való beszélgetés?
Úgy képzelem, hogy ez a második vagy harmadik beszélgetésük az eset után. A HÖK-ös a vonaton még egyszer odamegy a lányhoz, hogy biztosítsa a helyzetet.
Látjuk az elkövetőt a filmben?
Szerintem nem. Néhányan, akik eddig látták a filmet, azok találgatták. Azt mondom: akár. Erre nincs határozott válasz.
A lány csak négy mondatot mond az egész filmben. Ez mindig ennyi volt, vagy egyre csökkent a vágás során?
Ez mindig ennyi volt, mert egy igazán rövid filmet akartam csinálni. Kábé tízperceset, így is írtam meg. jelekkel, félszavakkal szerettem volna ezt a történetet elmesélni. Az előző filmjeim is olyanok voltak, hogy a részletekből lehetett összerakni, mi van, és én ezt az elbeszélésmódot nagyon kedvelem.
Szerettem volna elkerülni azokat a túlmagyarázó eszközöket, amelyektől olyan lehet egy film, mint egy társadalmi célú hirdetés. Úgy vettem észre,
itthon nagyon a poént, a tanulságot várják a nézők a rövidfilmeknél.
Sok filmkészítő eszerint gondolkodik. Szerintem viszont nem olyan hülye a néző. A rövidfilmnél szerintem tényleg megtehetjük, hogy kivágunk néhány momentumot egy történetből, és azt mutatjuk meg.
Amikor elkezdtél ezen gondolkodni, fel sem merült, hogy megérne a téma egy játékfilmet?
Nagyon gyorsan jutott az eszembe, és szerencsés módon gyorsan összeállt a finanszírozás.
Lehetne belőle nagyjátékfilmet csinálni, el is képzeltük, milyen lenne.
Ott kezdődne, hogy megkapja a lány az értesítést, hogy felvették az egyetemre, és nagyon örül.
Mondtad, hogy gyorsan született az ötlet, és gyorsan készült a film, mégis a gólyatáboros nemi erőszak 2014 őszén volt igazán téma az újságokban. Hogyhogy nem ugrottál rá egyből?
Már Panyi Szabolcs cikkei is feltűntek, és hatottak rám, de amikor a színdarabot láttam tavaly májusban, akkor ugrott be, hogy én ezzel foglalkoznék. Úgy tudom, zajlanak a bírósági tárgyalások, több ilyen ügy folyamatban van. Nem veszítette el az aktualitását, és egy csomó eset még nem is derült ki.
Annak a felelősségét érezted, hogy te nyúlsz először ehhez a nagyon aktuális, fontos témához filmben?
Nem gondoltam bele, csak szerettem volna minél jobban megcsinálni ezt a témát, egyszerűen és gyorsan. Ha elkezdek fejleszteni egy nagyfilmet, az lassú lett volna.
Lehetne még szerinted több filmet csinálni erről a témáról?
Igen, például nagyon jó lenne egy dokumentumfilm.
Hogyan találtál rá a színészekre?
Muhi Zsófival és Győri Alizzal kerestük a szereplőket, nagyon sok színésznek a fotóját hozták, néhányukról videót is készítettünk. Nagy Katica elég gyorsan kitűnt. Amikor találkozunk, egyértelmű volt, hogy vele lesz jó megcsinálni ezt a filmet.
A HÖK-elnök karakterét úgy képzeltem el, mint aki egy leendő államtitkárnak gondolja magát.
Olyan színészt kerestem, aki jól meg tudja jeleníteni ezt a fajta erőt és arroganciát. Rózsa Krisztiánt hívtam.
Nincs semmilyen magyarázó szöveg, sem a film elején, sem a végén. Itthon valószínűleg nem is kell, hiszen annyira sokat foglalkozott ezzel a témával a sajtó, hogy a gólyatáborról már előbb jut eszébe az embernek a nemi erőszak, mint a bulizás. Azt már kitaláltad, hogy ezt hogy lehet egy külföldi számára is érthetővé tenni?
Ilyen táblára gondolsz, a film elejére? Nem gondoltunk rá. Én félek, hogy attól már olyan lenne, mint egy társadalmi célú hirdetés. Az a gesztus a figyelmet rögtön másképp irányítja rá a sztorira.
Az első filmed a berlini rövidfilmes versenyprogramban volt, a második a cannes-i Cinéfondationban, a harmadik adja magát, hogy a cannes-i versenyprogramban legyen.
Szuper lenne, ha meghívnák bármelyik versenyszekcióba, de az is szuper lenne, ha bárhol máshol mutatnák be. Örülnék egy A-kategóriás fesztiválnak, de van még rengeteg nagyon jól szervezett, szimpatikus fesztivál.
Fontos, hogy melyik nemzetközi filmfesztiválon tud indulni a film,
de most a Friss Hús miatt izgulok. Ott lesz két vetítés.
Arra a két vetítésre nem fognak sokan beférni, pedig ezt a filmet tényleg érdemes lenne minél hamarabb elérhetővé tenni. Gondoltál rá, hogy kirakhatnád a netre?
Igen, gondolkodtam rajta, hogy az egyik VOD-szolgáltatásra feltehetnénk a filmet. Nagyon tetszik, amit Szirmai Marci csinál, hogy egy-egy hétre elérhetővé teszi a filmjeit. A fesztiválok ezt elviselik. Egy nemzetközi premier után elképzelhető, hogy egy rövidebb időszakra felrakjuk valahová, aztán folyik tovább a fesztiváloztatás.
Külföldről kaptál már visszajelzést?
Igen, például a szőnyeg alá söprés momentumát, ezt a jelenséget nagyon érdekesnek találták. Külföldi forgalmazóktól is van érdeklődés a film iránt, ez is azt bizonyítja, hogy ott is működik a film.
Állami támogatást próbáltatok hozzá kérni? Mégiscsak egy fontos társadalmi téma.
Nem volt épp semmilyen pályázat, amire be tudtam volna adni. Nyár elején jött az ötlet, és arra gondoltunk, hogy milyen jó lenne ezt még nyáron leforgatni. Horváth-Szabó Ágival kezdtük el, aztán beszállt Osváth Gábor a Boddah nevű cégével, és a Proton Cinema is, akikkel a nagyfilmemet fejlesztjük. A FocusFox pedig utómunka-kapacitást adott. Ez a konstrukció egy-két hét alatt összeállt. Majdnem mindenki ingyen dolgozott, de jó élmény volt, hogy nem kellett várni, kereshettük a szereplőket, és tudtuk, hogy nyár végén két napot forgathatunk.
Igazi vonaton vettétek fel?
Igen. Záhonyba utaztunk, vettünk jegyet oda-vissza, kibéreltünk egy vonatkocsit. Öt és fél óra oda, ugyanennyi vissza, ez alatt leforgattuk. Másnap pedig felvettük az indulást Angyalföldön, az egy balatoni állomást játszott. Aztán a Déli pályaudvaron fejeztük be.
Amúgy szoktál pályázni állami támogatásra?
Igen. Beadtuk egy kisfilm tervét a Mecenatúrához, és pont tegnap jött az e-mail, hogy az első fordulóban elutasították, ami szomorú. Szerintem egy nagyon izgalmas sztori, 2001. szeptember 11-én játszódik Budapesten.
Gyakorlott visszautasított vagy, úgy tudom.
Persze.
Miközben a kisfilmjeim elég szép utat futottak be, sorban utasította vissza a terveimet a Filmalap.
Több is volt?
Három ilyen eset volt. De a következő pályázat erős lesz, és azt remélem, hogy most már bízni fognak bennem.
Két év telt el a Provincia bemutatója óta, azóta hogyan alakult a karriered? Akkor beszéltél arról, hogy milyen munkákból tudsz megélni. Ez a legutóbbi egy könnyebb időszak volt?
Nem, a tavalyi év kifejezetten nehéz volt. Mindig változó, hogy mennyi munka van. Most szerencsére kaptam egy felkérést: Szilágyi Zsófi első filmjének leszek a casting directora.
Öt éve végeztél az egyetemen, az osztályodból egyedül Reisz Gábor csinált eddig nagyjátékfilmet (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan), de azt is lelkesedésből, nagyon kevés pénzből. Az ő esete példáként áll előttetek?
Abszolút példa. Az elejétől végigkövettük, és drukkoltunk, de közben azt látjuk, hogy nagyon kivételes eset, amikor így lehet filmet csinálni. Le a kalappal Reisz Gabi előtt, de
ha egy mód van rá, rendes finanszírozással szeretnék játékfilmeket csinálni.
Láttál valami jó filmet mostanában?
A Buharov-filmet. Nagyon kell az ilyen, nagyon szabad volt, jólesett ezt a szürreális világot nézni, képzetáramlásszerű volt, bejött nekem. Kis Hajni Szép alak című rövidfilmje is nagyon tetszett, hihetetlenül jó benne a főszereplő, egyszerű és jó a megvalósítás. Tavaly rátaláltam a Gomorra című olasz maffiasorozatra, és annak most jobban várom a második évadát, mint bármelyik amerikai sorozatot.
A Gólyatábor-t a jövő héten lehet megnézni a Friss Hús fesztiválon, a film hivatalos Facebook-oldalát itt találja.