Egyszeri csoda volt a Saul fia Oscar-díja?

Rajtunk a filmvilág szeme, hogy címvédőként mely filmet nevezzük idén Oscarra. Tavaly ilyenkor már bejelentette Magyarország, hogy a Saul fiát indítja a legjobb külföldi film Oscarjáért és Nemes Jeles László éllovas státuszát senkinek sem sikerült megingatni az év második felében. Idén nem ilyen reményteljes a helyzet, de azért van miből válogatni.

Ne legyünk mohók, hiszen ha huszonhét évig nem sikerült egy magyar filmnek sem Oscar-jelölésig jutnia, akkor statisztikailag nyilván semmi esélye, hogy a Saul fia diadala után rögtön duplázzunk. Ez igaz, de a címvédőn mindig ott van a filmvilág szeme, és ha sikerül egy újabb erős filmet nevezni a győzelmet követő évben, akkor igenis lehetséges újra bekerülni a legjobb öt közé.

Brie Larson, Nemes Jeles László, Emmanuel Lubezki, Leonardo DiCaprio és Alejandro González Iñárritu a 2015-ös Oscar-gála színpadán Forrás: AFP

Ez a bravúr nem is olyan régen Ausztriának sikerült (2007-ben nyert a Pénzhamisítók, majd 2008-ban jelölték a Revans-t), kétszer egymás után megnyerni ezt a kategóriát viszont mostanában nehezebb, mint a legjobb rendezőit (Alejandro González Iñárritu idén duplázott) vagy a legjobb férfi főszereplőit (Tom Hanksnek jött össze utoljára 1994-95-ben), noha a hatvanas-hetvenes években az olaszoknak és a franciáknak többször is sikerült. Utoljára Dánia tudott duplázni 1988-ban, amikor a Babette lakomája után egy évvel a Hódító Pelle is megnyerte a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó Oscart.

A dánok a mai napig ott vannak az általában az európaiak által dominált kategória éllovasai között, de egy olasz, francia vagy egy német filmnek is viszonylag könnyű dolga van, hogy az Akadémia szavazói legalább halljanak róla, mire a szavazásra kerül a sor. A magyar filmekkel nem ez a helyzet, fesztiváldíjak és amerikai forgalmazó nélkül minimális az esélye annak, hogy kiemelkedjünk a körülbelül nyolcvan ország nevezéseit tartalmazó mezőnyből. Ha ezt nézzük, akkor az idei év nem sok optimizmusra ad okot, de azért tekintsük át, hogy mely filmeket lenne egyáltalán érdemes indítani.

Az elmúlt évtizedben ezeket a filmeket nevezte Magyarország Oscarra

2015 - Saul fia (megnyerte)
2014 - Fehér Isten
2013 - A nagy füzet (bekerült a legjobb kilencbe)
2012 - Csak a szél
2011 - A torinói ló
2010 - Bibliotheque Pascal
2009 - Kaméleon
2008 - Iszka utazása
2007 - Taxidermia
2006 - Fehér tenyér
2005 - Sorstalanság

Magyarország egy olyan filmet nevezhet, amelynek 2015. október 1-je és 2016. szeptember 30-a között volt/lesz a magyarországi mozibemutatója. Kizáró ok, ha a mozipremier előtt már játszották a tévében, emiatt nem indítható idén a Félvilág.

Döbrösi Laura a Félvilág című filmben Forrás: MTVA

Tizennégy magyar filmet már bemutattak a mozikban, majdnem a felét első körben kizárhatjuk, mert a Veszettek, a LogIn, Az éjszakám a nappalod, a Gondolj rám!, Az itt élő lelkek nagy része és a Zero egyike sem volt a közönség, a kritika és a szakma részéről is olyan jól fogadott, hogy ebben a kontextusban felmerülhetne.

Volt már ellenpélda (de a kambodzsai A hiányzó kép előtte megnyerte a cannes-i Un certain regard szekciót), de dokumentumfilmet nem érdemes ebben a kategóriában indítani, ezért a Drifter-t és A Lovasíjász-t is kizárnánk és a műfaj (időutazós thriller) miatt nem érdemes a Hurok nevezésére sem fogadni.

A Lovasíjász Forrás: Anjou Lafayette

Marad öt film:

• Szerdai gyerek
• Hajnali láz
• Anyám és más futóbolondok a családból
• Tiszta szívvel
• Liliom ösvény

Közülük minddel kapcsolatban van több erős pro és kontra érv.

A Szerdai gyerek és a Liliom ösvény is viszonylag jól fogadott, fesztiválokon sikerrel megfuttatott anya-gyermeke kamaradráma, azonban a grandiózusabb, főleg történelmi témákat előnyben részesítő Amerikai Filmakadémia számára mindkettő túl apró és jelentéktelen. Itthon sem harapott rá egyikre sem a közönség.

Liliom ösvény Forrás: Big Bang Media

Egyik kivétel az Anyám és más futóbolondok a családból, amely lassan, de biztosan megtalálta a közönségét, és hiába áll közelebb a vígjáték műfajához, mint a drámáéhoz, komolyan vehető, emlékezetes moziélmény. További pozitívum, hogy a huszadik század egy család életén keresztül bemutatott tablója egy univerzális, jól exportálható téma.

Anyám és más futóbolondok a családból Forrás: Vertigo Média

A Hajnali láz viszont csak papíron számít Oscar-barát filmnek. Az igaz, hogy az Akadémia szereti a második világháborús témájú, történelmi filmeket és a kicsit öreges stílus is bejöhet a legjobb idegen nyelvű filmről szavazó, jórészt idősebb Akadémia-tagoknak, de Gárdos Péter filmjéről szinte senki sem gondolja, hogy olyan erős lenne, mint az alapul szolgáló regény, és a hazai nézők is úgy vélekedtek, hogy inkább megvárják, hogy leadja a Duna TV.

Az eddig bemutatott filmek közül tehát marad Till Attilától a Tiszta szívvel, és ha nem jön valami óriási meglepetés, mi arra fogadnánk, hogy a nevezésről döntő bizottság hasonló logikával ugyanerre a következtetésre fog jutni:

nincs jobb.

A Tiszta szívvel hibái ellenére is egy szerethető, közönségbarát film és a kerekesszékes főhősök miatt valamelyest hozza az Oscar által szinte megkövetelt „fontos téma” elvárást is.

Tiszta szívvel Forrás: A Company Hungary

A kelet-közép-európai régió legfontosabb filmszemléje, a július 1-jén kezdődő Karlovy Vary-i filmfesztivál is beválogatta a programjába a Tiszta szívvel-t, és ha Tilla nyerne egy fontosabb díjat az East of the West szekcióban (tavaly a Szerdai gyerek kapta ennek a szekciónak a fődíját), akkor pláne megerősödnének az esélyei a nevezésre.

Más kérdés, hogy a konkrét jelölésre mennyi esélye lenne olyan cannes-i díjazott és/vagy dícsért nagyágyúk között, mint Cristian Mungiutól az Érettségi (Románia), Maren Adétól a Toni Erdmann (Németország), Xavier Dolantől a Juste la fin du monde (Kanada) vagy Asghar Farhaditól a The Salesman (Irán).

Érettségi Forrás: Vertigo Média

Még egyetlen ország sem jelentette be egyébként hivatalosan, hogy melyik filmet indítja, de a cannes-i siker, ahogy tavaly a Saul fia esetében, elég nyomós érv lehet. Egy évvel ezelőtt egyébként Magyarország elsőként jelentette be, hogy Nemes Jeles László filmjét indítja az Oscarért, de idén még fel sem állt a nevezésről döntő bizottság, és valószínű, hogy őszig várnak majd a végleges döntéssel.

Őszig persze csoda nem fog történni, de az előfordulhat, hogy a velencei vagy a torontói filmfesztivál beválogat egy már elkészült, de még be nem mutatott magyar filmet a programjába, és akkor egy villámgyors szeptemberi hazai bemutatóval még nevezhetővé válik a film.

Testről és lélekről Forrás: Inforg-M&M Film

Az Állampolgár (Vranik Roland), a Halj már meg! (Kamondi Zoltán), a Testről és lélekről (Enyedi Ildikó), a Kút (Gigor Attila) és az 1945 (Török Ferenc) reménykedhet ebben a szcenárióban. Az előbbi négy filmről a cannes-i esélyeik kapcsán írtunk részletesebben, oda végül egyiket se válogatták be. Török Ferenc (Moszkva tér, Szezon) fekete-fehér történelmi drámája akkor még nem volt kész, de témájával talán jobban is pozicionálható az Oscar-szezonra.

1945 Fotó: Katapult Film / Szilágyi Lenke

Cannes helyett Karlovy Vary-ba megy Hajdu Szabolcs új filmje, az Ernelláék Farkaséknál, és ha az ottani versenyprogramban jól fogadják, akkor nem kizárt, hogy éppen tíz évvel a Fehér tenyér nevezése után újra Hajdu képviselje Magyarországot az Oscar-versenyben.

A film témája (külföldre kivándorlás, majd hazatérés) univerzális, bár ritka, hogy egy ennyire minimál költségvetésű, nem látványközpontú kamaradráma ki tudjon tűnni az Akadémia szavazói számára.

Ernelláék Farkaséknál Forrás: Big Bang Media

A mezőnyt elnézve összességében most arra tippelünk, hogy a Tiszta szívvel vagy az Anyám és más futóbolondok a családból lesz a magyar nevezés.