Enyedi Ildikó filmje nyerte a Berlinale fődíját

Vágólapra másolva!

Egy újabb elképesztő diadalnak örülhetünk: Enyedi Ildikó rendező, aki utoljára 18 éve készített mozifilmet, most elnyerte a berlini filmfesztivál legfontosabb díját, az Arany Medvét a Testről és lélekről című költői szerelmesfilmjével. Eddig egyetlenegyszer kapta csak magyar film ezt a díjat, 42 évvel ezelőtt Mészáros Márta Örökbefogadása.

Varga Ferenc,

Varga Dénes

Vágólapra másolva!

magyar film Borbély Alexandra Testről és lélekről Morcsányi Géza Berlinale 2017 Enyedi Ildikó

Diadalmas visszatérés ez a díj a magyar rendező számára: közel tizennyolc évvel legutóbbi filmje, a Simon mágus bemutatója után

Enyedi Ildikó a Berlinale fődíját, az Arany Medvét kapta meg legújabb rendezéséért,

a Testről és lélekről című szerelmesfilmért. A filmvilág egyik legrangosabb elismerését Enyedi személyesen vette át a berlini filmfesztivál szombat esti zárógáláján, a film három producere, Mécs Mónika, Mesterházy Ernő és Muhi András társaságában.

Enyedi Ildikó a Testről és lélekről című filmjéért nyert Arany Medvével a Berlinale zárógáláján Forrás: AFP/Tobias Schwarz

„A zsűri nemcsak amiatt szeretett bele ebbe a filmbe, mert gyönyörűen van kivitelezve, hanem mert az a szó jutott eszünkbe róla, amit gyakran gondatlanul használunk: együttérzés” – méltatta Enyedi filmjét az idei zsűri elnöke, az Elemi ösztön-t és a Robotzsaru-t jegyző holland származású rendező, Paul Verhoeven.

Paul Verhoeven átnyújtja Enyedi Ildikónak az Arany Medvét Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Ő nyújtotta át a színpadra érkező magyar rendezőnek az aranyszobrot, és először úgy tűnt, hogy Enyedi zavarában szó nélkül ment is volna vissza a helyére, ám ekkor Dieter Kosslick fesztiváligazgató visszatessékelte a mikrofon elé. (Ennek a mókás közjátéknak a végét az alábbi videóban meg is lehet nézni.)

A magyar rendező ezután tökéletes angolsággal, az izgalomnak semmi jelét nem mutatva összeszedett és nagyon szép köszönőbeszédet mondott.

Enyedi Ildikó köszönőbeszéde a Berlinale zárógáláján

"Nagy munka volt elkészíteni ezt a filmet, de a munka jelentős része abból állt, hogy megpróbáltuk elrejteni azt, amit meg akarunk mutatni. Olyan filmet akartunk csinálni, ami annyira egyszerű, mint egy pohár víz. Kockázatos volt. Minden kollégám hitt benne, én is hittem benne, de nem tudhattuk, hogy a közönség is velünk tart-e majd. Mert ezt a filmet csak nyílt szívvel lehet megközelíteni. És hálistennek Dieternek és a csapatának nagy szíve van. Pár nappal ezelőtt, amikor ebben a teremben ültünk, és arra voltunk kényszerítve, hogy megnézzük a filmet, úgy tűnt, hogy a közönség velünk tartott. Akkor látták először olyan emberek a filmet, akiknek nem volt közük az elkészítéséhez, és elképesztő volt ezt velük együtt megélni. Nagyon hálás vagyok a zsűrinek és az összes nézőnek is, hatalmas élmény volt itt ülni és hallgatni a közönség reakcióját, valami megváltozott akkor. Ezt soha nem fogom elfelejteni."

Enyedi után a film egyik producere, Mécs Mónika lépett a mikrofonhoz, aki köszönetet mondott a rendezőnek és a stábnak a munkáért, a Magyar Nemzeti Filmalapnak a támogatásért, és a Berlinale szervezőinek is, azért, hogy felfedezték a filmet.

A Magyar Nemzeti Filmalap vezetője, Havas Ágnes a díjkiosztó gála után az MTI-nek azt mondta: "Nagyon örülünk, hogy megállíthatatlanul folytatódik a magyar filmek diadalútja a legfontosabb nemzetközi seregszemléken. Gratulálunk az alkotóknak! Nagyon büszkék vagyunk rájuk."

Dieter Kosslick, Enyedi Ildikó és Paul Verhoeven a berlini filmfesztivál zárógáláján Forrás: AFP/Tobias Schwarz

A díj értékét mutatja az is, hogy az elmúlt két évtizedben olyan nagynevű rendezőknek adták át, mint Milos Forman (Larry Flynt, a provokátor), Terrence Malick (Az őrület határán) vagy Paul Thomas Anderson (Magnólia). Az idén 67. alkalommal megrendezett fesztivál történetében egyetlenegyszer nyerte csak el magyar film az Arany Medvét: 1975-ben, azaz negyvenkét évvel ezelőtt Mészáros Márta alkotását, az Örökbefogadás-t tüntették ki vele.

A közelmúltban viszont kétszer is magyar film hozta el a fesztivál második legfontosabb díját, az Ezüst Medvét: 2011-ben Tarr Béla A torinói ló-val, egy évvel később pedig Fliegauf Bence a Csak a szél-lel.

Enyedi Ildikó szombaton délelőtt Berlinben a Testről és lélekről című filmért elnyert FIPRESCI-díjjal Forrás: Sputnik/Ekaterina Chesnokova

Enyedi filmje már a szombat esti zárógála előtt elkezdte begyűjteni az elismeréseket Berlinben: a Testről és lélekről-t díjazta az ökumenikus zsűri, a világ filmkritikusait tömörítő FIPRESCI nevű szervezet, illetve a Berliner Morgenpost nevű újság olvasói zsűrije is.

A magyar sajtó is Berlinben látta először a Testről és lélekről-t, amelyet aztán egymással versengve dicsértek a kritikákban, meghozva a kedvet március eleji magyar premierhez. Az Origo Filmklub berlini tudósítója, Gyárfás Dóra elképzelhetetlennek tartja, hogy bárkit is hidegen hagyjon a Testről és lélekről, mivel „annyira szépen felépített, gondosan véghezvitt, érzékeny film”, aminek a végén mindenki elégedetten nyugtázhatja, hogy igenis „van miért élni és szeretni”.

Picúr és Góliát a Testről és lélekről című filmben Forrás: Mozinet

A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült Testről és lélekről egy különös szerelem történetét meséli el: az autizmus jeleit mutató Mária (Borbély Alexandra) és a fél karjára béna Endre (Morcsányi Géza) ugyanazon a vágóhídon dolgoznak, mindketten magukba zárkóznak, és annak ellenére is nehezen nyitnak a másik felé, hogy álmaikban szarvasként találkoznak a téli erdőben.

A film egyik érdekessége, hogy a férfi főszerepet egy amatőrre bízta a rendező, Morcsányi Gézára, a magyar irodalmi élet meghatározó alakjára, aki húsz éven át vezette a Magvető Kiadót. "Egész Európában nincs olyan színész, aki erre alkalmas lett volna. Tartás kell hozzá, jellem, intelligencia, finomság és egyfajta tudás" – indokolta döntését Enyedi az Origónak Berlinben adott interjújában, amit vasárnap délelőtt olvashat majd rovatunkban.

Morcsányi Géza és Borbély Alexandra a Testről és lélekről című filmben Forrás: Mozinet

A női főhőst alakító Borbély Alexandra 2012 óta a Katona József Színház társulatának tagja. A 30 éves színésznőt kis szerepekben láthattuk már a Hacktion című sorozatban, illetve a Coming out és a Swing című komédiákban, a Testről és lélekről-ben játszhatta el az első filmfőszerepét.

Sajátságos, minimális gesztusokkal előadott humor és néha brutalitás is jellemzi Enyedi filmjét az amerikai szaklap, a The Hollywood Reporter kritikusa szerint, aki romantikus dramedyként kategorizálja a Testről és lélekről-t, és két olyan rendező is eszébe jut róla, akik általában nem szoktak egy mondatban szerepelni: A szerelem hálójában-t jegyző Nora Ephron és a minimalista pesszimizmus finn nagymestere, Aki Kaurismaki.

Tenki Réka, Morcsányi Géza, Enyedi Ildikó, Borbély Alexandra és Nagy Ervin a Testről és lélekről berlini sajtótájékoztatója előtt Forrás: MTI/AP/Michael Sohn

A THR mellett más szaklapokban is szépeket írtak a magyar filmről. A Variety kritikusa egyenetlen, de így is lenyűgöző alkotásnak tartja a Testről és lélekről-t, amelynek a fényképezését külön kiemelte. A Screen Daily szerzője fantasztikusnak nevezi a színészgárdát, a két főszereplőn túl Schneider Zoltán és Békés Itala játékát is megdicséri.

Nagy Ervin, Borbély Alexandra, Enyedi Ildikó rendező, Morcsányi Géza és Tenki Réka színésznő a Testről és lélekről berlini díszbemutatóján Forrás: MTI/AP/Markus Schreiber

Enyedi Ildikó rögtön az első rendezésével, Az én XX. századom-mal a cannes-i filmfesztiválon mutatkozhatott be, ahol elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjat. Az 1994-es Bűvös vadász Velencében versenyzett, a Simon mágus a locarnói fesztiválon nyert különdíjat, illetve a Filmszemlén három díjat is kapott.

Enyedi Ildikó az 1994-es velencei filmfesztiválon Forrás: ©Marcello Mencarini/Leemage

Enyedi az 1999-es Simon mágus óta nem készített mozifilmet, legutóbb a Terápia című HBO-sorozat epizódjait rendezte. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít, ő volt az osztályfőnöke többek között a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan-t rendező Reisz Gábornak és a Cannes-t megjárt Itt vagyok-ot jegyző Szimler Bálintnak.

A Testről és lélekről alig több mint fél éven belül már a második magyar film, amelynek egy A listás filmfesztivál fődíját ítélték oda: tavaly júliusban Hajdu Szabolcs emelhette magasba az Ernelláék Farkaséknál című családi drámájáért kapott Kristály Glóbuszt Karlovy Varyban.