A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál. Nepp József nevéhez olyan legendás alkotások fűződnek, mint a Gusztáv-sorozat, A Mézga család és a Dr. Bubó című tévésorozat, vagy a Lúdas Matyi és a Szaffi című rajzfilmek. Sokoldalúsága miatt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének is nevezték.
Felmenői csepeli munkások voltak, és úgy tartotta, neki is az a sorsa, hogy egy gyárban dolgozzon: ez lett a magyar rajzfilmgyár, a Pannónia Filmstúdió, ahol '57-től háttérfestőként, '61-től már rendezőként kamatoztatta tehetségét. Jankovics Marcell és Dargay Attila mellett fontos szerepet vállalt a Gusztáv című sorozat stílusának kialakításában, a hétköznapi kisember prototípusaként megismert Gusztáv Nepp két rövidfilmjében, a Szenvedély-ben és a Holnaptól kezdve címűben bukkant fel először.
Nepp József később is maradandót alkotott a rajzfilmsorozatokban, a rímhányó Romhányival írta és Ternovszky Bélával rendezte A Mézga család-ot, ami nem jöhetett volna létre, ha Nepp nem veti be a külföldi kapcsolatait, és nem szerez hozzá elegendő pénzt (a hatvanas évek elején őt küldték ki a híres rajzfilmfesztiválra, az Annecy-re Magyarországról, később az Animációsfilm-készítők Nemzetközi Szervezetének tagja lett).
Ugyanez a bevált csapat készítette a Kérem a következőt!, vagy ismertebb nevén a Dr. Bubó című sorozatot, amely szójátékaival a kicsiket, a karikírozott társadalmi problémákkal pedig a felnőtteket nevettette meg.
Dargaynak később is állandó munkatársa: neki írja a Lúdas Matyi-t, a Szaffi-t és Az erdő kapitányá-t, sőt a Szaffi-nak a háttereit is Nepp József tervezte. A magyar animátorok közül Dargayt szokták a magyar Walt Disneyként emlegetni, a híres amerikai rajzfilmes gyönyörű, kerek formáinak és idealizált meséinek hatása egyértelműen látszódik például a Vuk-on, de Nepp azt vallotta, őt is legalább ennyire formálták a Disney-mesék.
Erre a hatásra adott válasza a Hófehér című rajzfilm, amit már nemcsak írt, hanem rendezett is, és amelyben zseniálisan forgatja ki a Hófehérke mesét. Ezzel pedig évtizedekkel előzte meg Hollywoodot, amely csak a 2000-es években, Shrekkel és a nagydumás szamárral jutott el odáig, hogy a feje tetejére állítsa a klasszikus meséket. Már a neveken is gurulni lehet a röhögéstől (I. avagy Egetverő Arrogancia, III. avagy Cukorbeteg Edgár), de a film ravaszul parodizálja a nyolcvanas évek világát is, nem véletlenül hozta meg Nepp József számára a fődíjat a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon 1984-ben, ahol egy évvel korábban életműdíjjal tüntették ki.
Leghíresebb egész estés rajzfilmje a Macskafogó, az akciókrimi forgatókönyvét írta Nepp, amelyről nem is olyan rég a rendező, Ternovszky Béla mesélt izgalmas sztorikat az Origo Filmklubnak. A Macskafogó nemcsak a magyar rajzfilm, de a magyar filmművészet csúcsalkotása is, és ebben Nepp humorának, szatirikus látásmódjának is elévülhetetlen érdemei vannak.
Nepp József sokoldalú tehetség volt, számos közös produkcióban, például a János vitéz-ben (1973) animátorként dolgozott, de gyakran szerzett filmzenét is. A Hófehér mellett még egy egész estés rajzfilmet rendezett, a Gréti...-t. Az 1980-90-es években már főként a televíziónak dolgozott. 1967-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1974-ben érdemes művész, 1981-ben kiváló művész lett. 1999-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 2006-ban a magyar mozgókép mestere elismerést.