Az Oscar-díjas magyar rendező előtt tisztelegtek

Budapest, 2018. február 7. Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr köszöntőt mond a 4. Magyar Filmhét megnyitóján a fővárosi Corvin moziban 2018. február 7-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Szabó István Bizalom című filmjének vetítésével vette kezdetét a 4. Magyar Filmhét. A rendezőt a Bizalom Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőre, Koltai Lajos köszöntötte, a lengyel Krzysztof Zanussi pedig videoüzenetben kívánt neki előre is boldog 80. születésnapot.

A tavaly bemutatott magyar filmek teljes arzenálja látható február 11-ig a fővárosi Corvin moziban a 4. Magyar Filmhéten - mondta Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a szerda esti megnyitón. Kiemelte: a filmhét Szabó István Bizalom című digitálisan felújított filmjének vetítésével veszi kezdetét, amellyel

tisztelegni kívánnak a néhány hét múlva 80. születésnapját ünneplő Oscar-díjas filmrendező előtt.

Koltai Lajos köszöntőt mond a 4. Magyar Filmhét megnyitóján a Corvin moziban. Forrás: MTI/Kovács Tamás

Felidézte, hogy a rendező öt filmjét jelölték az Amerikai Filmakadémia legrangosabb díjára: elsőként a Bizalom című 1979-ben készített filmjét, majd a Mephistót, amelyért 1982-ben át is vehette a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrot. A Redl ezredes című alkotását 1986-ban, a Hanussen-t 1989-ben jelölték Oscar-díjra, a Csodálatos Júliában nyújtott alakításáért pedig a főszereplő Annette Beninget jelölte az Amerikai Filmakadémia a legjobb női főszereplőnek járó elismerésre.

Istvánnal a Bizalom volt az első közös filmünk, és az egy elképesztő dolog volt számomra, hogy ő már ez előtt is figyelte a pályámat, munkámat

- emlékezett vissza Koltai Lajos operatőr, akivel Szabó István 40 éve dolgozik együtt. Koltai felidézte, hogy a rendező a Bizalom című filmnél arra kérte, dramaturgiailag alkossák meg azt az egyedi színvilágot, amelynél a szereplők "állapota is jelen van" a vásznon,

mutassák be képekkel és színekkel is, hogy milyen közel kerülnek egymáshoz a történet szereplői egy teljesen lehetetlen helyzetben, közegben.

Hozzátette:

István a szavaival és instrukcióival, én pedig a fénnyel próbáltam meg az arcokat jó szóra bírni az ügyünk érdekében.

Az 1944-ben játszódó film két ember nem mindennapi találkozásának, együttlétének és a köztük kibontakozó érzelmeknek a történetét meséli el, de szól a kapcsolat "lebontásáról", az egyedüllétről és a bizalmatlanságról is.

István minden filmjében az embert keresi, aki a történelemben valahol próbálja megtalálni a helyét

- fogalmazott Koltai Lajos. "Minden filmünk arról szól, hogyan keresi meg az ember a saját identitását, hogy néz szembe magával, mikor ölt maszkot, és mikor gondolja úgy, hogy a maszkot le tudja venni, és szembe tud nézni magával, egy jófajta tükörben."