Szabó István előtt tisztelegnek Berlinben

Hungarian director István Szabó at the German Directors Award Metropolis ceremony at the University of Television and Film in Munich, Germany, 09 November 2014. Szabó is receiving an award for his life's work. This is the 4th time the prize, which comes with a 50,000 EUR endowment is awarded. Photo: TOBIAS HASE/dpa

Ünnepi vetítéssorozattal köszöntik Berlinben Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt 80. születésnapja alkalmából. A Kossuth-díjas művész munkáiból a német főváros egyik leghíresebb filmszínházában, az Arsenalban mutatnak be válogatást az Európai Filmakadémia (EFA) és a Balassi Intézet berlini magyar kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) közreműködésével.

A Tisztelgés Szabó István előtt című sorozatot a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) elé időzítették, péntektől február 8-ig hat filmet vetítenek és két pódiumbeszélgetést is szerveztek a rendezővel.

A program áttekintést nyújt Szabó István munkásságából a hatvanas évek végétől a kétezres évekig. Így műsorra tűzik az 1967-es Apa restaurált változatát, az 1980-ban bemutatott Bizalom című alkotást és az 1981-es Mephistó-t, amellyel Szabó István elnyerte az Oscart. Szerepel a programban az Édes Emma, drága Böbe című 1991-es munka is, a Harvey Keitel, Stellan Skarsgard és az egyik legismertebb német filmszínész, Moritz Bleibtreu szereplésével készült Taking Sides - Szembesítés című 2001-es film, és a 2012-ben bemutatott Az ajtó, amelynek főszereplője Helen Mirren.

Az EFA és a CHB közös vállalkozásáról szóló közleményben kiemelték, hogy Szabó István nemcsak alkotóművészként, hanem a filmkultúra, az esztétika és a politikai változások szemlélőjeként és kommentátoraként, nem utolsó sorban pedig tanárként is jelentős személyisége az európai kultúrának.

Filmjei a társadalmi és történelmi változások keretében, érzékenyen és kritikusan mutatják be az egyén sorsát, lehetőségeit és kötelességeit. Emellett azonban mindig olyan általános tematikus kereteket teremtenek, amelyek egyén és hatalom, identitás és alkalmazkodás, művészet és politika viszonyát helyezik a középpontba.