Serge Bozon: A filmrendezést nem lehet tanítani

Március 15-étől látható a magyar mozikban Serge Bozon filmje, a Mrs. Hyde, amiért Isabelle Huppert elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a locarnói filmfesztiválon. Huppert egy félénk fizikatanárt alakít, aki egy laboratóriumi baleset hatására megváltozik. A rendező a Frankofón Filmnapok alkalmából látogatott Budapestre.

Origo: A Dr. Jekyll és Mr. Hyde női változatát akarta elkészíteni?

Serge Bozon: Inkább egy eszközt kerestem ahhoz, hogy érdekesen beszéljek a mai közoktatásról. Érdekesebben annál, mintha realista kortárs drámát készítenék. A főhős egy tanárnő, aki mindig is sikertelen volt a munkájában, és már a karrierje vége felé jár. Ha magától meg tudott volna változni, az már megtörtént volna. Egy balesetnek kell történnie a változáshoz. Valaminek ki kell kényszerítenie a komfortzónájából. Erre kellett nekem Robert Louis Stevensontól a Dr. Jekyll és Mr. Hyde. A regény fantasztikus elemei lehetővé teszik, hogy a karakter egycsapásra megváltozzon. Stevenson klasszikusa megmutatja azt is, milyen veszélyekkel jár egy ilyen átalakulás. Az én filmem nem fantasy vagy horror, hanem a fantasztikumon keresztül mesél a valóságról. A francia filmművészetben hagyomány, hogy a fantasztikum nem a cselekmény szempontjából fontos, hanem inkább az atmoszférateremtésben tölt be szerepet, és ezzel a film témáját árnyalja. George Franju és Jean-Claude Brisseau csináltak ilyen filmeket.

Serge Bozon, filmrendező Fotó: Mudra László - Origo

Origo: Követendő példa a változás, amin a hősnő átmegy? Veszélyesnek bizonyul, a történet így elrettentő tanmeseként is értelmezhető, ami arról szól, hogy adjuk önmagunkat és ne próbáljunk valaki mássá válni.

Serge Bozon: A főhősnek megéri, mert életében először képessé válik átadni a tudását. Aztán persze nagy árat fizet érte, ami meghatja a nézőt, érzelmi reakciót vált ki. Fontosnak tartom, hogy a néző érezzen valamit. Ami a film üzenetét illeti, nem állt szándékomban se példát mutatni, se elrettenteni. John Ford mondta, hogy "ha üzenetet akarok küldeni, a postát használom". Az üzenet hiányától még nem lesz ostoba egy film. Az olyan problémák, mint például a francia külvárosi iskolák helyzete, nem csak üzeneten keresztül jeleníthetőek meg. Jobb, ha dolgozik a nézőben a téma, ha felkelti az érdeklődésünket, ha elkezdünk aggódni miatta. Nem akarok nagyon eredeti lenni a filmjeimmel. Az Ének az esőben-ben vagy a Rio Bravó-ban sincs üzenet, mégis nagy filmek. A hollywoodi klasszikusok nem akartak üzenetet közvetíteni, de többet nyújtanak, mint üres, felszínes szórakoztatást. Egy mély film mondanivalója nem foglalható össze egy üzenetben. Inkább az a fontos, hogy mitől nevet, sír vagy retteg a közönség.

Origo: Miért Isabelle Huppert jutott eszébe ennek a félénk tanárnőnek a szerepére?

Serge Bozon: Nem ilyen szerepeket szokott játszani, hanem inkább erős személyiségeket. Nem csak a közönségnek, de a színésznek is izgalmas, ha olyan szerepet játszik, amilyet nem szokott, sőt, az a legérdekesebb, ha az ellentétét játssza annak, amit megszoktak tőle. Isabelle a művészete új oldalát mutathatta meg. Viszont a karaktere csak fokozatosan változik a film folyamán. Nem megy át a tökéletes ellentétébe, nincs pálfordulás, de egy kicsit változik, és ezt követi nyomon a film. A film témája a közoktatás, nem akartam, hogy erről elvonja a figyelmet egy radikális átalakulás. A tanárnő nem válik mimózából egoistává, de legalább meg tud tartani egy órát.

Serge Bozon, filmrendező Fotó: Mudra László - Origo

Origo: Miért érdekelte a francia közoktatás helyzete?

Serge Bozon: Remélem, hogy a közoktatás mindenkit érdekel. Mindenki járt iskolába. Több időt töltünk ott, mint a szüleinkkel, az oktatás kihat arra, hogy milyen szakmában helyezkedünk el. François Truffaut is foglalkozott a témával A vad gyerek alkalmával. Ő olyan főhőst választott, aki a vadonban nőtt fel, míg én kevésbé radikálisan ragadtam meg a témát, amikor egy külvárosi iskolát tettem meg helyszínnek. A diákok tudnak írni, olvasni és számolni, de a logikát még tanulniuk kell. Azt, hogy mikor tehetünk be egy "tehát" szót két mondat közé. Hogy mikor következik egyik állítás a másikból. A tanárnő ezt tanítja meg a Malik nevű diáknak. Az egyik legjobb dolog az életben, amikor megoldunk egy problémát, rájövünk valamire, megértünk valamit, "Heuréka!" pillanatunk van. Ez sokkal nagyobb örömöt tud okozni, mint mondjuk egy videojáték vagy a foci.

Origo: Az oktatás meghatározza, hogy milyen pályát választunk. Ön hogyan lett filmkritikusból rendező?

Serge Bozon: Nem jártam filmszakra, ellenzem. Persze a technikai szakmákat, amilyen az operatőr vagy a hangmérnök, meg kell tanulni, aki ilyen pályát szeretne, annak érdemes filmszakra járnia, de a rendezést szerintem nem lehet oktatni. A rockzenét sem képzésen tanulják. Én úgy tanultam ki a filmszakmát, hogy filmeket készítettem, előtte pedig kritikusként rengeteget jártam moziba, és próbáltam rájönni, hogy mitől működnek azok a filmek, amik tetszettek.