Az öt legrosszabb:
5: Lány a vízben (2006)
A legtöbben ettől a filmtől kezdve számolják a rendező lejtmenetét, s valóban itt indult meg a lejtőn a karrierje. Noha a Lány a vízben nem feltétlenül egy rossz film, szimplán rosszul használja az arányokat, és olyan hibákat vét, amiktől megbicsaklik az egyébként érdekes alapötlet. Egy klasszikus mese, felnőttes köntösben, amiben volt potenciál, csak a túlzott szentimentalizmus és Shyamalan nagyra nőtt egója erősen degradálja az élményt. A direktor rajongói szeretik, de kár lenne tagadni, hogy a Lány a vízben csúnyán elsüllyedt.
4: Nyitott szemmel (1998)
Talán a legkevésbé ismert darab a direktor életművéből, amit még a Hatodik érzék előtt, 1998-ban készített. Egy kedves családi filmről van szó, melyben a főszereplő, 10 éves kisfiúnak meginog az Istenbe vetett hite, miután meghal a nagyapja. Alapvetően egy ártalmatlan alkotás, amiben ráadásul érdekes gondolatok és ötletes kérdések merülnek fel, a gond csak az, hogy nem lehet eldönteni, kinek szól? Mélyen vallásosak fogják talán a leginkább értékelni, de a cselekmény így is vontatott, a főhőst alakító Joseph Cross pocsékul játszik, és a figurája is elképesztően irritáló a koraérett, tudálékos karakterrel, valamint a Nyitott szemmel végkicsengése is túl szájbarágós. Nem volt baj, hogy Shyamalan végül műfajt váltott.
3: Az esemény (2008)
Kezdünk mélyre merülni abban a bizonyosban, holott Az esemény nem indul rosszul. Egy furcsa vegyszer, belélegezve öngyilkossági hullámot idéz elő az embereknél. Megvan benne a misztikum, érdekesnek is tűnik, aztán, ami félremehet, az félre is megy. Mark Wahlberg borzasztóan hiteltelen tanár, a magyarázat és a valódi fenyegetés egyszerűen röhejes, a felesleges és infantilis poénokról nem is beszélve. Az esemény egy vászonra hányt katyvasz, aminek se eleje, se vége, ráadásul borzasztóan okosnak akar tűnni, miközben bántóan ostoba film.
2: Az utolsó léghajlító (2010)
Shyamalan első kiruccanása a blockbusterek világába, s egyben legdrágább filmje ez a 150 millió dolláros költségvetésű rajzfilm-adaptáció. Az utolsó léghajlító-t nagyjából mindenki utálta, ki-ki más okból. Az alapanyag rajongói a változtatásokat és a felszínes karakterábrázolásokat emlegették, volt, akinek a színészi teljesítmény nem volt ínyére, míg mások a csúnyácska látványt kifogásolták. Egy biztos, a szebb napokat is látott direktor egyre lejjebb csúszott, s hiába szeretett volna visszatérni egy igazi közönségfilmmel, nem tudott mit kezdeni az alapötlettel, és egy csapongó, jellegtelen és leginkább felesleges mozit készített. A pláne az egészben, hogy még ennél is volt gyengébb munkája.
1: A Föld után (2013)
Avagy Will és Jaden Smith alibizése. Sokan jobbnak tartják Az utolsó léghajlító-nál, de ne legyenek illúzióink, A Föld után botrányosan rossz film. Néhány jobb pillanattól eltekintve hemzseg a logikai buktatóktól, következetlen és igénytelen látványmozi, ami egyszerre másolná a sci-fi zsáner nagyjait és osztana meg magvas gondolatokat.
Kár, hogy okoskodás helyett nem valódi tartalmat akartak közölni, mert a végeredmény nem több egy lélektelen, izzadtságszagú maszlagnál. A hab a tortán pedig Will és Jaden Smith játéka, ami nem is lehetne kínosabb és semmitmondóbb. Úgy látszik, ha Shyamalan sok pénzt kap egy filmre, annak vélhetően katasztrofális vége lesz. Szerencsére nem is rendezett több blockbustert.
Cikkünk a következő oldalon folytatódik!